Szerző: ÉS
2021.11.12.
Swift: Gulliver utazásai
I N T E R J Ú
Beszélgetés Dubravka Šuicával, az Európa jövője konferencia társelnökével
K R I T I K A
Annie Ernaux: Évek. Fordította Lőrinszky Ildikó. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 260 oldal, 3499 Ft
Az Évek ugyanakkor távolról sem szabályos curriculum vitae, noha, ha még nem lenne, meg lehetne szerkeszteni belőle egy szabályos Wikipédia-cikket Annie Ernaux-ról, még csak nem is az Évek megírásának, az ötlet felmerülésének és megvalósításának öntükröző naplója, annak ellenére, hogy jó néhány erre, a megírásra, az elbeszélés közismert nehézségeire vonatkozó reflexió olvasható benne, és egyáltalán nem szabályos Franciaország-történet, jóllehet különböző mélységben rengeteg minden kerül elő benne Franciaország a háború utáni hatvanvalahány évéről. Inkább impressziók, benyomások, emlékek, visszaemlékezések, a hétköznapi francia apróságokból, irodalmi szövegekből, tévéműsorokból, vicclapokból, slágerszövegekből, reklámokból visszamentett efemériák, alkalomadtán a dolgokat nevén nevező frivolitások tömkelegének egy különleges tudaton áteresztett szőttese, hogy az Esterházy Péter Termelési-regénye kapcsán Bojtár Endre által egyszer már átköltött klasszikus megfogalmazást használjam, a XX. századi, XXI. század eleji „francia élet enciklopédiája”, ahol a „francián” és az „életen” is külön hangsúly van (az „enciklopédiáról” nem is beszélve).Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Szarka Judit: Ex libris
Toroczkay András: Boldog emberek
Erdős Virág: Hősöm
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
Schein Gábor: Ó, rinocérosz
Darvasi László: Zsidó örökség
Cseh Viktor: Zsidó örökség. Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon. Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Budapest, 2021, 790 oldal, 11 900 Ft
Az én szülővárosomba, Törökszentmiklósra 1825-ben költözik az első zsidó ember, egy bizonyos Tolcsvai Sámuel nevű úr, Szajolból hurcolkodik, gondolom, a családdal. Mi lenne ez a száraz közlés, ha nem egy elbeszélés? A vívódások napjai, a döntés pillanata, utolsó éjszaka Szajolban, első idegennek lenni valahol. Hogyan érkezik és pakol a szekérről, az asszony a gyerekeket vigyázza. Olyan sűrű pillanatok ezek, hogy beléjük lehet nyúlni, ki lehet markolni a véres alföldi sarat. Novella, nem? Nem hollywoodi filmbe való sztori a szegedi Muray-Mandl Miklós élete, aki nem csak világhírű fotós, de Frida Kahlo szerelme is volt?Tovább
Hegedűs Claudia: Parókamagányok és kalapcsendek
Eve Harris: A Kaufman lány házassága. Fordította Mesterházi Mónika. Libri Kiadó, Budapest, 2021, 424 oldal, 3999 Ft
A londoni születésű szerző, bár nem vallásos családból származik, így a Man Booker-díjra jelölt könyve nem tekinthető autobiográfiának, a témaválasztása mégiscsak személyes indíttatású. Eve Harris a 2000-es évek elején egy ultraortodox zsidó lányiskolában tanított, így behatóan megismerkedhetett szülővárosának haredi közösségével, illetve testközelből is megtapasztalta a hagyományos hitélet, amikor férjhez ment egy ortodox rabbihoz. A debütáló kötetnek már a címe felfedi a cselekmény magját, de ettől még senki ne higgye, hogy A Kaufman lány házassága (The Marrying of Chani Kaufman) szimpla kontyalávaló olvasmány.Tovább
Mayer Zsófia: Balatoni kincsek
Berg Judit: A keresők. Ecovit Kiadó, Budapest, 2021, 272 oldal, 3990 Ft
Az őrzők folytatásaként megjelent regény a korábban megismert osztály tagjait szerepelteti, különböző szerepekkel operál – az osztály nagymenője, az őt feltétel nélkül követő banda tagjai, a peremhelyzetre szorult zseni, a csinos, ám butácska lányok –, amelyek bármelyikével azonosulhat az olvasó. Berg Judit könyve a korosztály befolyásolhatóságát sem rejti véka alá: az osztálytársakat megrészegíti a kincs varázsa, ők maguk is az áldozatává váltak.Tovább
A szerző további cikkeiVisy Beatrix
Feljegyzések a szuterénből
Az ÉS könyve novemberben – Bartók Imre: Lovak a folyóban. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021, 393 oldal, 3699 Ft
A Lovak a folyóban olyan önironikus, szatirikus válságregény, amelynek elbeszélő-szereplője saját alkotói és magánéleti válságát írja meg az autofikció utóbbi évtizedekben igen népszerű, a szerzőt és életét irodalmi, „fikciós” jogaiba visszahelyező műfajában. Bartók, illetve elbeszélője – hogy a fikció látszatát mindenképpen fenntartsuk – párbeszédbe lép írói múltjával, elsősorban korábbi regényével, amelynek történetesen Jerikó (sic!) a címe, s amelynek fogadtatása és (nem) eladott példányai az alkotói kudarc totális mélyére (egy beázott szuterénbe) taszítják. Ráadásul az elbeszélő által magnum opusként kezelt családregény szintén az autográfia és autofikció műfaji határterületén mozog, kitéve az elbeszélő-szerzői ént az „önélettel” kapcsolatos kényes műveleteknek: úgy mint önmagával, gyerekkorával való szembenézés, traumák felfedése, önmaga kitakarása, önanalízis, önutálat stb.Tovább
Wagner István: Nolde Dániában
(Nolde und der Norden, Bucerius Kunst Forum, Hamburg. Megtekinthető január 23-ig, a müncheni Hirmer Verlag katalógusának kíséretében, 220 oldalon valamennyi kiállított mű színes képével.)
Magdalena M. Moeller ötlete nyomán Nolde és az Észak címmel az 1900–1902 között Dániában töltött két esztendőt veszik górcső alá, amelyek bár rövidnek tűnnek, mégis életre szóló hatással bírtak. A később világhírűvé vált germán expresszionista mester 80 műve mellé dán kortársainak 25 munkáját sorakoztatták fel, amelyeket négy tematikus fejezetbe csoportosítottak – Emberábrázolás, Enteriőr, Táj, Fantasztikum –, és ezen belül kronologikusan mutatnak be.Tovább
Sinkó István: Időzárványok
(A kiállítás november 27-ig látható a Széphárom kiállítóteremben.)
Órák, régi kacatok, az elmúlás termékei. Kollázsok, melyekben óraszerkezeteket vélünk felfedezni (talán e műfajban ezek a legizgalmasabb darabjai a tárlatnak), majd az idő múlása, a megkövült idő grafikai jellé átalakított emlékei. A nagyterem túlsó falán már ez az „időutazás” átalakul a fent jelzett Zárványlét sorozat festményeivé. A 2021-ben készült erősen nyers, expresszív munkák a bezáródást, a szobák ablakaiba szoruló alakokat, embereket jelenítik meg. Nyugtalan ecsetvonásokkal és a színfoltokon belül felbukkanó finom faktúrákkal.Tovább
György Péter: Osztapenko maradhat?
(Osztapenko maradhat?, BTM, Vármúzeum, Barokk Csarnok, megtekinthető november 21-ig.)
Ha nem tévedek, ezeknek a köztéri emlékműveknek a Barokk Csarnokban való felidézése a kiállítás magától értetődő része kellett volna hogy legyen. Így azonban az 1990–1993-ban történtekkel kapcsolatos kommentár, elemzés, szembesítés, a kiállítást jelentős eseménnyé tévő ismeretterjesztés elmaradt, s minden okunk megvan arra, hogy ezt fájdalmasnak tekintsük. A köztéri emlékezetpolitika részben az amnézia része lett, részben egy azóta egyre több vitára, kiállításra érdemes városban élünk.Tovább
Stőhr Lóránt: Metamorfózisok
(Julia Ducournau: Titán)
Bár Vincent Lindon megrendítő alakítást nyújt a saját macsó önképe és érzelmi gyengédsége közti belső feszültségének kiszolgáltatott apa szerepében, és Agathe Rousselle elképesztő energiákkal játssza a brutális női bosszúállóból elnyomott kamasz fiúvá átvedlő végletes karakterét, a horrorba oltott szertelen testi látomások szétfolyatják az apa-lánya (fia) kapcsolat egyszerre összekötő és pusztító energiáját, amelyek hatalmasabbak, mint egy frontális karambolban. Tovább
Papp Lídia: Küldetéstudat futószalagon
(Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica, Stúdió K Színház, október 20.)
A rendező most dolgozik harmadjára a társulattal, és ezúttal is jól átgondolt koncepciót kapunk, ahol minden apró gesztus a helyén van. A szereplők szinte le sem szállnak a futópadról, legfeljebb lassítanak, gyorsítanak, fordítva gyalogolnak rajta, vetkőznek, öltöznek, vagy terpeszben támaszkodnak a szélén. Mindennek dramaturgiai jelentősége van, nincs olyan mozdulat, amiről azt éreznénk, hogy nem oda való.Tovább
Molnár Zsófia: Erőnléti edzés
(Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica, Stúdió K Színház, november 6.)
A rendező ezúttal nem kis áldozatot követelt a főbb szerepeket játszó színészeitől. Mert ennek a próbafolyamatnak a terepmunka része egyértelműen nem megfigyelésből, hanem kemény fizikai tréningből állt. Amiből következően elismeréssel meg kell állapítanunk, hogy Pallagi Melitta és Nagypál Gábor remek formában van – nemcsak testileg, színészileg is. Már csak a nagy, mindent eldöntő kérdés vár megválaszolásra: mi elől, mi elé, miért fut, lohol ez a lány?Tovább
Fáy Miklós: Jókor és jó helyen
(Händel: Theodora – Müpa, november 7.)
Öt perc, mondjuk, hogy öt perc, és már nem drukkolok. Semmi szükség nincs rá. Jó. Él a zene, teljesen világos, hogy Händelnek igaza volt, amikor ezt egyik főművének tartotta, hogy mindenki iszonyat ostoba volt 1750-ben Londonban, és azóta is, ha Theodora nélkül élte az életét. Aki nem volt ott, pótolja, ha lehet még valamikor, vagy vegye meg lemezen, különben hülyén hal meg.Tovább
Grecsó Krisztián: Minden határ
(Telex, Konyhanyelv, Facebook)
Mindhárom képi szennyezés tudatosnak látszik, kevés az ösztönösség, a véletlen vagy a hiba lehetősége bennük, a határsértők előre megfontolt szándékkal, a hatást keresve csinálták, amit csináltak. Ezért reagálni, a szégyent jelezni, elutasítani, tiltakozni éppen úgy érdemi reakció, mint a hallgatás, ami szinte lehetetlen csapdahelyzet. Fogalmam sincs, hogyan lehetne például a PIM igazgatójának időzítetten érkező aljasságaira úgy nem reagálni, hogy azzal ne legalizáljam, amit mondott. Ha minden magára valamit adó intézmény, lap, Facebook-oldal elhatárolódik, azzal akaratlanul is tényezővé teszi a basszusgitáros urat, a teljes elutasítás meg sajnos azt (is) jelenti, hogy nem lehet kikerülni, amit mond.Tovább
Rákai Zsuzsanna: Sonata
(Gyenyisz Macujev – Művészetek Palotája, 2021. november 4.)
Macujev azonban nem különösebben muzeális lelkületű művész, ha lehet ilyet mondani. Számára a történeti tudatosság legalábbis másodlagos kérdés a játéktechnikai felkészültséggel aratható, nagyon is jelen idejű koncerttermi sikerrel összehasonlítva, ennélfogva a sonata kifejezés az ő hangversenyén inkább archaikus értelemben érvényesült: nem strukturális meghatározás volt, hanem a hangszerjátékra irányuló jelzés. A hangszer pedig, amelyet az orosz művész megszólaltatott, egyértelműen a zongora volt mindvégig, nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is.
I R O D A L O M
Így, a negyvenöt felé araszolva egyre kevesebben vagyok. Ha jobban belegondolok, nem is nagyon ismerek hozzám hasonló élethelyzetben lévő embert. Nem vagyok senkinek és semminek a megszállottja. Nem lett sem sikeres, sem sikertelen házasságom vagy együttélésem. Nincs titkos viszonyom házasságom passzív éveiben, nem váltam el vagy válok épp, nem vagyok senkinek a szeretője, nem lett mozaikcsaládom, nem ismerem saját kis- vagy nagykamasz gyerekem testi és lelki megpróbáltatásait. Átláthatóbb vagyok, mint egy üvegplafon. Nem csináltam végig társsal vagy társ nélkül szívósan, kevésbé szívósan egyetlen lombikprogramot sem, nem jártam utána sem társsal, sem társ nélkül az örökbefogadási lehetőségeimnek. Nem osztott meg engem és barátaimat az otthon vagy kórházban szülés dilemmája, a tanulási zavarokat csak saját tapasztalatból ismerem.Tovább
Egressy Zoltán: Dinkás, azér kiabál
A fiam fia máma kivitt a temetőbe. Nem vittünk kapát, aztán abból lett a baj. Meg köllött vóna kapálnom az uram sírja körül, mer benőtte a fű. Míg még bírtam, kotyoltam kapával a sír körül. Most meg mondtam, hogy köllött vóna kapát hozni, de az unokám mindjárt megmérgedt. Ha elkezdem mondani, mindjárt lesz baj. A temető olyan szépen körül van kertölve, ki vannak pucolva a sírok is, a mienk meg hanyag, be van mohásodva. Semmilyen se. Ez igen-igen bánt. Ki köllene kapálni, vagy valakit megkérni, nem kerülne a világba megcsinyáltatni. Aszondja az unokám, meglesz mindenszentekre. Hát ha nem élek mindenszentekig?
Autóval vitt, jó autó, könnyen beleülök. Fekete. Mire gyütt a mise a tévébe, arra haza is értünk. Jó vót, csak nem vót jó, mer mindjárt kiabál, ha mondok valamit. Nem akarja elhinni, hogy hiába, már nem olyan egy öreg, mint régen. Ezelőtt öt-hat évvel másként állt a helyzetem. De ez annyira elváltozott, úgy lekapkod, hogy nem igaz. Mivé lett? Úgy tud kiabálni, mint egy szamár. Most összeveszett a lánnyal. Nem beszél azzal se szépen, pedig az a lány olyan ügyesen metszi a rózsákat. Aszondta a lány nekem egyszer, nem lesz ebből semmi jó. Meglesz ő egyedül. Mondtam, hogy hiszen még a Szentírás is azt írja, a Jóisten úgy teremtette meg az embert, hogy a nőnek nem jó egyedül lenni. Megpártoltam az unokámat, de nem beszél szépen a lánnyal. Csak meglennének azér. Vagy ha nem, akkor mással. Soha nem lehet tudni, mi gyühet. Nem lenne muszáj egyedül lenni, de bolond lány az is, Máriám!Tovább
Nattán-Angeli Nóra: Selyemruha
Nézem Szűz Máriát. Kelkáposztát eszik. Lassan nyeli a falatot. A puha káposztát jól meg tudja rágni a kevés fogával is. Azután a saját tányéromat nézem, azt, hogy nem fogy a főzelék. Ma alig tudok enni. Ki nem állom, hogy Szűz Mária miatt Édesanya télen mindig kelkáposztát főz. S így ehetem én is azt folyvást. Sokkal inkább kedvemre van, ha reggel szilvalekváros kenyeret kapunk tejjel. Vagy mikor este brevanyt sütünk, és a szépen pirult tetejét megkenjük tejföllel. De legjobb a vasárnap, amikor galamblevest főzünk, a második fogás után pedig túrós vagy lekváros kalácsot eszünk. A tésztáját szombat délután szoktuk meggyúrni Édesanyával. A kaláccsal is jól boldogul Szűz Mária, azt bezzeg mindennap tudnám enni.
Máskülönben, ha nem gondolok a főzelékre, jó nekem Szűz Máriával, folyton ugrat és megnevettet minket, nagyokat kacag a fogatlan szájával. Mikor vasárnap a templomban a másik Szűz Máriához imádkozunk, mindig kuncogok a húgaimmal, és ki is húzom magam olyankor, hogy nekünk sajátunk is van. Bár úgy képzelem, a másik Szűz Máriának több foga van, és nem kell mindig kelkáposztát ennie.Tovább
Littner Zsolt: Négyen a hóban
– Írogatsz még? – kérdezi a triumvirátus egyik tagja, nem a Baszket, hanem a Fegya. A triumvirátus mi vagyunk. Minden hónap utolsó szombatján találkozunk, és úgy csinálunk, mintha még régen volna, kérdezgetjük egymást, mintha érdekelne. Azért jó ez, sört iszunk, és tizenkilenctől huszonkét óráig megint gimisek vagyunk. Tehát ezt kérdezi Fegya, aki nem olvas könyvet, azt mondja, hogy nincs ideje a szálloda miatt. Baszket se olvas, de ő szégyelli. Neki legalább jár a Nőgyógyászati Szemle. Szóval régebben egy efféle kérdésre azt válaszoltam volna, hogy barom, esetleg: kapd be, de most már nem mondok nekik ilyet, igyekszem röviden reagálni, viszont rá kell jönnöm, hogy ez csapda volt, mert azonnal nyaggatni kezdenek, hogy most rögtön nyomjak le egy sztorit, legyen valami krimi, szerintem megbeszélték előre, de nem merek kitáncolni, mert akkor biztosan azt fogják terjeszteni, hogy nem vagyok igazi író.Tovább
Acsai Roland: Tükröződés
Acsai Roland: Fenyőrigó
Acsai Roland: Netovábbja
Kapecz Zsuzsa: Szeptemberi időjárás
Kapecz Zsuzsa: Lány a tükörben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.