Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.20.
Guardian
A vezércikk stratégiai döntésnek nevezi, hogy a magyar ellenzék élén Márki-Zay Péter száll szembe jövőre a választáson az erőszakos és túlságosan is hatalmas Orbán Viktorral szemben. A közös cél érdekében félretették az ellentéteiket és az előrejelzések azt mutatják, hogy ilyen kemény küzdelemmel még nem nézett szembe a kormányfő az eltelt jó 10 évben. Miközben folyamatosan rombolta a demokratikus normákat, kliensekből álló hatalmi hálózatot hozott létre, és így kedvére alakíthatta át az országot.
Gondosan felépítette a Fidesz-párti sajtóbirodalmat, a független szerkesztőségek ellen lejárató kampány indult, vagy anyagilag kiéheztették azokat. Az oktatásban és a művészetekben zaklatják, illetve megfélemlítik, ha valaki bírálni merészel. Az ország a puha arisztokrácia felé haladt az eltelt években, az ellenzék viszont kénytelen volt okulni a saját kárán. Így két éve nagy sikert hozott a helyhatósági választás az egységes frontnak, amely most az eddigi legkeményebb erőpróba elé néz, miután Orbán maradni óhajt, negyedszerre is.
Az előválasztók varázslatosan döntöttek: kihívóként nem olyasvalakit bíztak meg, aki liberális városi, és akit a miniszterelnök könnyen kifigurázhat. Az ellenfél egy konzervatív kisvárosi katolikus lesz, minden pártpolitikai háttér nélkül. Azt ígéri, hogy kitakarítja a politikát. Győzelmét az tette lehetővé, hogy helyet csinált neki a karizmatikus Karácsony Gergely, éspedig abban a reményben, hogy Márki-Zay képes lesz megszólítani a határozatlan embereket, illetve a kiábrándult fideszeseket.
Ő már bizonyított azzal, hogy nyert a saját városában, ez pedig újfajta fenyegetést jelent Orbán számára, akinek a szavazóbázisa leginkább vidéken van. A kihívó egyben tisztakezű, szemben nem csupán a miniszterelnökkel, hanem a korábbi rendszerrel is, amely népszerűtlen takarékossági intézkedéseket vezetett be és botrányokba bonyolódott a Fidesz győzelme előtt.
FT
Az Eurázsia Csoport amerikai kockázatelemző regionális igazgatója példátlannak tartja, hogy 600 ezer fölött volt az aláírók létszáma a magyar előválasztás mindkét fordulójában. Mujtaba Rahman úgy véli, hogy egy ekkora tömeg hatalmas lökést ad az egész ellenzéknek, így most a hat párt minden eddiginél kedvezőbb helyzetbe került a Fidesz hatalomra jutása óta.
Ezzel együtt Márki-Zay Péternek lesz dolga bőven, ha le akarja győzni Orbánt, aki szigorúan kézben tartja a politikát és a gazdaságot, azon kívül a hagyományos sajtó jelentős részét is. Rahman arra is rámutatott, hogy a szövetség támogatása nélkül a jelölt semmit sem tud csinálni a Parlamentben.
A politikusról a lap megjegyzi, hogy kívülállóról van szó, akinél keverednek az olyan, régi módi nézetek, mint a korrupció elutasítása és az anyagi tisztesség igénye, ami már szinte a garasoskodással határos nála, illetve liberális elvek, mint a kisebbségi jogok támogatása. Azon kívül hatásos szónok.
Miklósi Zoltán, a CEU politológia tanára szokatlan populistaként jellemzi a hódmezővásárhelyi polgármestert, miután az kiáll a meleg jogok mellett, miközben éppen ez az egyik terület, amelynek kapcsán Orbán tengelyt akasztott Brüsszellel. A szakértő szerint a politika innentől kezdve meglehetősen kiszámíthatatlan, mindenki kapcsolja be a biztonsági övet. Kevesen kétlik, hogy az összefogás kitart a választásig, de hogy utána mi lesz, azt nem tudni.
Project Syndicate
„Az EU tipikusan technokrata módon viszonyul a jogállami problámához: folyton új eszközöket, vagy mechanizmusokat ötöl ki a közös utat elhagyó kormányokkal szemben, pedig nem a megfelelő fegyver, hanem a politikai akarat hiányzik”. Ezt Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem politológia professzora mondta. Az interjúban néven is nevezte, hogy az európai középjobb, illetve a kereszténydemokrácia védelmet nyújtott Orbán Viktornak.
Lehet azonban, hogy Brüsszel most végre visszatartja a Magyarországnak előirányzott forrásokat, mert rájött, hogy ily módon valójában a miniszterelnök kliensrendszerét, tehát saját ellenségeit finanszírozza. Hogy mi lesz jövőre a választáson, az ügyben a szakértő nem akart találgatásokba bocsátkozni, de azt azért feltűnőnek tartja, hogy a kormányfő sorra rakja szövetségeseit olyan kulcspozíciókba, ahonnan még akkor is nehéznek ígérkezik eltávolítani őket, ha netán új hatalom veszi át az irányítást, egyértelmű többséggel. Azaz ha veszt is a Fidesz, befolyása továbbra is jelentős marad.
A szakértő arra is kitért, hogy a tekintélyelvű rendszerek képesek tanulni a hibáikból, ettől persze nem lesznek legyőzhetetlenek. Ám félő, hogy a világ még mindig alábecsüli őket.
Frankfurter Rundschau
A jelenlegi magas energiaárak mellett Magyarország számára előnyös az oroszokkal kötött hosszú távú földgáz megállapodás, ám szakértők szerint ily módon fokozódik függése Moszkvával szemben és még visszaüthet az egyezség. Az Orbán-kormány persze attól tartott, hogy Ukrajnán keresztül gond lesz a szállításokkal és nem is alaptalanul. Ezért a magyar fél azt akarta, hogy két másik útvonalon át kapjon földgázt, éspedig kétszer 5 éves szerződések alapján. Merthogy akkor a lejárat után lehetett volna más opció után nézni.
Ám ebből nemigen jött be bármi is, viszont nagyon kockázatos deal jött létre a Gazprommal. Egy lengyel szakértő arra figyelmeztet, hogy a magyarok hamar rádöbbenhetnek a tévedésükre. Hiszen az egyezményben szereplő konkrét ár nem derült ki, de valószínűleg alacsonyabb, mint a világpiaci árak, amelyek e pillanatban az égben vannak. Ám amikor rendeződik a helyzet, középtávon, elolvad ez a különbség, viszont a függő helyzet marad.
Reuters
Az MTV könnyűzenei tévécsatorna úgy döntött, hogy nem egészen egy hónap múlva mégiscsak Budapesten, a Papp László Arénában tartja meg az európai zenei díjátadó gáláját, noha a magyar kormány nemrégiben melegellenes törvényt hozott. A csatorna elnök-vezérigazgatója elmondta: amikor szembetalálták magukat a homófób jogszabállyal, az első gondolata az volt, na, ilyen helyre nem mennek, annál is inkább, mert ő maga is bevallottan homoszexuális.
Ám azután úrrá lett az első reflexen és most már azért ragaszkodik a helyszínhez, mert a társaság ki akarja nyilvánítani, hogy szolidáris a magyar LMBT-közösséggel. Illetve mindazokkal, akik valamelyik nemi kisebbséghez tartoznak a világban – közölte Chris McCarthy. Merthogy továbbra is harcolni kívánnak a mindenkit megillető egyenlőségért. Az esemény egyébként november 14-én lesz.
Süddeutsche Zeitung
A lengyel miniszterelnök úgy lépett fel tegnap Strasbourgban, mint aki elutasítja, hogy az egyre nagyobb hatalomra vágyó eurokraták szolga szerepre kényszerítsék büszke népét. Úgy tűnt, hogy a fundamentalista-katolikus Kaczynski beszél belőle, de a stílusnál sokkal rosszabb volt, amit kifejtett. Védelmébe vette az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint bizonyos területeken a nemzeti jog elsőbbséget élvez a közösségi szabályokkal szemben, noha a döntés felháborította az egész EU-t. Az érvei azonban nem állták meg a helyüket, de a vita megy tovább.
Az unió azonban alapjaiban rendült meg, az intézmények egyre riadtabban figyelik, mi lesz ebből. Hiszen egy szabad demokráciában a kormánynak nem szabad a feltételezett népakaratot szembeállítania a joggal. Orbántól származik a mondás, hogy Merkel az egyetlen a szervezetben, aki megérti a kelet-európaiakat. Ő most is próbálkozott a békítéssel a színfalak mögött, de már nincs sok ideje a posztján.
Az EP ma várhatóan határozatban szólítja fel a Bizottság elnökét, hogy végre parancsoljon megálljt a lengyel vezetésnek. Terry Reintke, a zöld frakció 2. embere azt mondja: Magyarországon látni, hová vezet, ha az EU hagyja, hogy maguktól menjenek a dolgok. Hiszen a magyar kormányfő az elején egyedül haladt a tekintélyuralom útján, majd követte Kaczynski és most már Jansa is. Miközben Budapestnek és Varsónak úgy kell a közösségi támogatás, mint egy falat kenyér.
Még sokat látott európai diplomaták is óvnak attól, hogy bárki félvállról vegye a lengyel problémát. Hiszen leállt a dialógus, Varsót a csupasz ideológia vezérli. A Polexit már nem agyrém, sőt, az egész unió szétesése is elképzelhető. Orbán más, mert ő a maga módján kiszámítható. Neki csak a saját zsebe a fontos, így a választásig nyakaskodni fog, hogy megkapja a pénzt, aztán újra lehet beszélni a fejével. De hogy Morawieckire miként lehet hatni, azt tudja a jó ég. Neki láthatólag az elv a lényeg és egy ilyen emberrel nehezen lehet bármit is kezdeni.
A jelen helyzetben az a legvalószínűbb, hogy a Bizottság nem engedélyezi az alapok folyósítását a gazdasági segélycsomagból.
FAZ
Tegnap sem volt semmi, ami az Európai Parlamentben zajlott lengyel-ügyben, de egész hétre hatalmas vihart jeleznek arrafelé a politikai barométerek. Morawiecki úgy állította be, hogy országa sötét üzelmek áldozata, így nagyon távolinak tűnik a megállapodás. A lengyelek egészen a földrész szélére sodródtak, Képviselőjük úgy emlegetette az EU-s intézményeket, mint valami idegen, erőszakos hatalmat, mintha, mondjuk, a Szovjetunióról volna szó.
Csak a jobboldali populisták, illetve radikálisok tapsolták meg, akik maguk fel akarják számolni az EU-t. Az összes többi úgy ítélte meg, hogy Varsó a szakadék felé menetel. Azaz a kilépés irányába. De hogy minek ment el a miniszterelnök a strasbourgi oroszlánbarlangba, amikor ott támadják a leginkább? Ma pl. a képviselők a terhességmegszakítás korlátozása miatt fogják elítélni Lengyelországot. Ehhez képest Morawiecki igencsak harciasnak mutatkozott.
Azt hangsúlyozta, hogy az unió ne üsse bele az orrát a lengyel jogállami kérdésekbe. 33 percig bizonyította az igazát, holott az engedélyezett hozzászólási idő 5 perc, és további 30 másodperc elteltével kikapcsolják a mikrofont. A nagy többség azonban a végén pfújolta. Mindenki láthatta, mennyire rossz a légkör.
Majd utána visszavágtak az Európa-barát erők. Weber a Néppárt nevében kifejtette, hogy a lengyel Alkotmánybíróság csupán díszlet. Viszont Varsó védelmére kelt Le Pen pártjának egyik képviselője, valamint Legutko a PiS-től. Így viszont az út egy jottányit sem segített abban, hogy a lengyelek megkapják a 36 milliárd eurót az újjáépítési alapból. A kifogásolt lengyel intézkedések visszavonását sürgették különben a tagállamok igazságügyi minisztereinek párhuzamos tanácskozásán is, leszámítva egy vagy két országot.
Németország nevében Roth államminisztert azt fejtette ki, hogy itt nincs miről vitázni, a lengyel félnek visszakoznia kell. Szóval heves csatározás várható a holnap kezdődő csúcs értekezleten is.
Spiegel
Katarina Barley azt reméli, hogy az új német kormány jobban sarkára áll majd, mint az eddigi, és kellően kemény lesz Magyarországgal, illetve Lengyelországgal a jogállam ügyében. Az EP német szociáldemokrata alelnöke, volt igazságügyi miniszter szerint már elég volt a párbeszéd szükségességének hangoztatásából, meg hogy hidat kell építeni, miközben Berlin és Brüsszel is igyekezett elkerülni az ütközést.
Hogy ez a politika mit eredményezett, azt pontosan látni: a magyaroknál már nemigen lehet demokráciáról beszélni, a lengyeleknél aláássák a jogállamot. Nem lenne jó megismételni az elmúlt évek hibáit, ezért a politikus következetes intézkedéseket sürget. Azt jónak nevezi, hogy von der Leyen végre lépett és befagyasztja a két országnak szánt pénzeket, csak éppen már elkésett vele. Azon kívül nem tudni, meddig lesz ilyen állhatatos, bár nehéz elképzelni, hogy milyen érvekre hivatkozva nyitná meg a pénzcsapot.
Barley ugyanakkor képtelen felfogni, a Bizottság miért nem veti be a jogállami mechanizmust, miközben egy új szerződésszegési eljárás évekig eltarthat. Amúgy pedig az EU már eddig is éppen elég időt vesztett. És ha a földrész nem tart össze a demokrácia és a jogállam ügyében, akkor beindul a szétesés folyamata, amit utána már nem lehet feltartóztatni.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár úgy véli, hogy Lengyelország miatt az egész EU léte válik bizonytalanná, miután egyre éleződik Varsó vitája Brüsszellel a közösségi, illetve a nemzeti jog ügyében. A lengyel kormánynak megvan az a különleges képessége, hogy rossz döntéseket, rossz időben hoz meg és így a lehető legnagyobb katasztrófát idézi elő. Mint Morawiecki, aki minden figyelmeztetés ellenére, teljesen szükségtelenül úgyszólván égő fáklyával rontott be az Európai Parlamentbe.
Az unió alapját vonja kétségbe, ám meglepő, hogy nem kevés tagállam támogatja ebben. Ám a közös jog nélkül nincs egységes piac, nem lehetségesek a nyitott határok, nincsenek közös pénzügyek, szabályok és normák. Lengyelország elhagyta a legfőbb alapelvet, de hogy miért, annak több oka is van.
A lengyelek, akárcsak a magyarok, saját propagandájuk áldozatai, illetve már nem segítenek a Németországgal folytatott terápiás beszélgetések. Az persze humbug, amikor Varsó arra hivatkozik, hogy a német Alkotmánybíróság is ugyanúgy vélekedik, mint a lengyel. A kettőt nem lehet egy lapon említeni.
Lengyelország egy másik Európát akar, ám ezzel nincs egyedül. A másik pólust Németország képviseli, de az új kormánynak és a Bizottságnak is be kell látnia: nem sok eszköze van a szankció elrendelésére. A jogállami mechanizmushoz, még annak legártalmatlanabb formájában sincs meg a négyötöd a Tanácsban. Keményebb intézkedésekről pedig még kevésbé lehet szó.
Ezért most szívós harc indul, a tét az EU lényege. Mivel Merkel már nem mérsékli őket, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és szövetségeseik elég erősnek érzik magukat, hogy saját elképzeléseiknek megfelelően visszaalakítsák a gépezetet.
Alaposan meg kell fontolni a választ erre a provokációra, és ebben Berlinre hárul a fő szerep. Figyelembe kell venni a lengyelek érzékenységét, ám nem szabad eltekinteni attól, hogy a történelmi tapasztalat, de a globális fejlődés sem a nemzetállamok irányába mutat. Ezt a lengyelek a saját bőrükön érezhették az eltelt idők során.
Die Welt
A konzervatív lap leszögezi, hogy az európai jog elsőbbsége az unió egyik alappillére, ám Lengyelország megkérdőjelezi ezt az elvet, amit azonban Brüsszel nem hagyhat annyiban. Ennélfogva teljesen jogos, hogy nyomást gyakorol Varsóra, de PiS-kormányt csakis a lengyelek tudják leváltani. Ugyanakkor tény, hogy közös jog nélkül a szervezet nem ér semmit. Ám pillanatnyilag úgy áll, hogy ezentúl a lengyel kormány kicsemegézhetné a közös szabályok közül, ami kedvére való. Ami viszont nem tetszik neki, azt elutasíthatja, éspedig az Alkotmánybíróságra hivatkozva. Azaz az európai egységet csak ott tartja szükségesnek, ahol az a javára válik.
Ez azonban nagy károkat okozna a kötelező jogi kereteknek. Morawiecki azt közölte tegnap Strasbourgban, hogy országa nem hagyja magát zsarolni. Ám ha lehetőséget teremt a közösségi jog folyamatos fúrására, akkor ezzel felmondja az EU alapkoncepcióját. Ebben a helyzetben törvényes, szükséges és a szabályoknak megfelelő, hogy Brüsszel nyomást fejtsen ki Varsóra. Sőt, hogy jelentősen növelje a nyomást, de azért eltúlozni nem szabad a dolgot.
Nem kell példát statuálni, mert nincsenek a láthatáron követők, leszámítva talán Magyarországot. De a Jog és Igazság által képviselt nacionalista kísértetnek csakis a lengyelek mutathatnak ajtót. Ki kellene várni.
Politico
Az a baj a jogállami vitával, hogy sem Brüsszel, sem Varsó nem tudja megnyerni, miközben – kemény hang ide vagy oda – mindkettő tudja, hogy szüksége van a másikra. A Bizottság kezében lévő fegyverek, beleértve a jogállami mechanizmust, nem sokat érnek. De az EU nem is szállhat hadba egyik tagjával szemben úgy, hogy ne veszélyeztetné az egész európai programot, hiszen az egyhangú döntéshozatal elve miatt a renitens kormány lényeges határozatokat akadályozhat meg.
Ugyanakkor a lengyel fél azt kockáztatja, hogy pária lesz a klubon belül, és ameddig ellenkezik, az európai intézmények ott tartanak be neki, ahol csak tudnak. És a bírálatözön már eddig is nagy felfordulást eredményezett Lengyelországban. Az őrjítő, keserű és egyre rosszabb ellenségeskedés iskolapéldája volt tegnap az EP plenáris ülése. Von der Leyen sokak elkeseredésének adott hangot a lengyel és a magyar jogállam leépülése láttán.
A csütörtök-pénteki EU-csúcson több kormányfő is szóba kívánja hozni a lengyel döntést, ám ez sem vezet sehová, csak még inkább egymás ellen hangolja az érdekelteket, és nem látszik, hol a csata vége. Illetve a megoldást alighanem csak az hozhatja meg, ha a Fideszt és a PiS-t odahaza kiszavazzák a hatalomból.
Bizottsági illetékesek ugyanakkor elismerik, hogy az új szankciós rendszer bevetése is hónapokba telhet és egyáltalán nem biztos, hogy eléri a várt hatást. Lengyelország viszont már jelezte, hogy szükség esetén vétózni fog. Már javasolta, hogy halasszák el a klímavédelmi csomag egyik fontos elemének jóváhagyását. Szóval nagyon az a kép, hogy az EU helyben jár a jogállam ügyében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.