Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.12.
A német üzleti körök lapjának brüsszeli források megerősítették azokat az értesüléseket, miszerint a Bizottság – hosszú halogatás után – végre meg akar indulni a magyar kormány ellen, ezért még ebben a hónapban beélesíti a jogállami eljárást. Azaz nem várja be az Európai Bíróság ítéletét az új mechanizmus ellen benyújtott magyar és lengyel kereset ügyében. Állítólag megtalálta a módját, hogy megkerülje azt a megállapodást, amely a múlt év végi EU-csúcson született, hogy se Magyarország, se Lengyelország ne vétózza meg a hosszú távú közösségi költségvetést, illetve a gazdaságok újraindítására tető alá hozott csomagot. A feltétel az volt, hogy előbb az EUB mondjon véleményt az új jogi eszközről és csak utána lehet szó bármiféle szankcióról.
Ám az újság úgy tudja, hogy az unió végrehajtó testülete a közvetkező két és fél hétben elküldi az értesítést Budapestre. Az év eleje óta gyűjti a bizonyítékokat az EU-alapok hűtlen kezeléséről, a korrupcióról. És már annyi adu van a kezében, hogy azzal igazolni tudja a konkrét lépéseket. Erre már von der Leyen is utalt, amikor három hete összefoglalót tartott Európa helyzetéről. Ugyanakkor a brüsszeli jogállami jelentés is kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nemigen iparkodnak fülön csípni a tilosban járó magas rangú tisztségviselőket és azok leágazásait.
Katarina Barley, volt német szociáldemokrata igazságügyi miniszter üdvözli, hogy végre mozgásba jönnek a dolgok. Az EP alelnöke úgy fogalmaz, hogy a Bizottság túl sokáig csak állt és várt, miközben Magyarországon szinte teljesen bedarálták a demokratikus normákat. Ám a politikus csak akkor ad hitelt az új híreknek, ha azokat tettek követik. Hiszen annyi ígérgetést lehetett hallani ez ügyben éveken át, csak éppen nem sok történt utána.
Die Presse
Az unió igazságügyi biztosa közölte, hogy el akar látogatni mind Budapestre, mind Varsóba, mert úgy véli, hogy a jogállam ügyében fenn kell tartani a párbeszédet. Didier Reynders azonban egyértelművé tette a lengyel alkotmánybírósági döntés kapcsán, hogy a közösségi jog elsőbbsége nem alku tárgya, mint ahogy az sem, hogy végre kell hajtani az Európai Bíróság verdiktjeit. A politikus egy bécsi vitán azt is egyértelművé tette, hogy Brüsszel a támogatások visszatartásával torolja meg a további jogsértéseket. Főleg ha olyan elvekről van szó, amelyeket a tagok a belépéskor elfogadtak.
Reynders kiemelte, hogy minden lehetséges eszközt be fognak vetni. Egyben bejelentette, hogy a következő jogállami jelentés már nem csupán következtetéseket, hanem egyértelmű ajánlásokat fog tartalmazni, ha úgy ítélik meg, hogy valahol hiba van a demokrácia körül.
Az unió igazságügyi biztosa közölte, hogy el akar látogatni mind Budapestre, mind Varsóba, mert úgy véli, hogy a jogállam ügyében fenn kell tartani a párbeszédet. Didier Reynders azonban egyértelművé tette a lengyel alkotmánybírósági döntés kapcsán, hogy a közösségi jog elsőbbsége nem alku tárgya, mint ahogy az sem, hogy végre kell hajtani az Európai Bíróság verdiktjeit. A politikus egy bécsi vitán azt is egyértelművé tette, hogy Brüsszel a támogatások visszatartásával torolja meg a további jogsértéseket. Főleg ha olyan elvekről van szó, amelyeket a tagok a belépéskor elfogadtak.
Reynders kiemelte, hogy minden lehetséges eszközt be fognak vetni. Egyben bejelentette, hogy a következő jogállami jelentés már nem csupán következtetéseket, hanem egyértelmű ajánlásokat fog tartalmazni, ha úgy ítélik meg, hogy valahol hiba van a demokrácia körül.
Reuters
Az unió megindul az összeomlás útján, ha nem száll szembe a lengyel Alkotmánybíróság ítéletével, amely kulcsterületeken elsőbbséget adott a nemzeti jognak a közösségi játékszabályokkal szemben. Erre figyelmeztet a Bizottság alelnöke, hozzátéve, hogy a varsói döntés új fejezetet nyitott, ám azt nem szabad annyiban hagyni. Jourová hangsúlyozta, hogy ragaszkodni kell az elvhez, mármint hogy minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a normákat.
Közben Brüsszelben közölték: az EU fizetési felhívást küld Varsóba, miután a Morawiecki-kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság határozatának és nem állítja le a környezetszennyező lignitbányát a cseh határon. A büntetés napi 500 ezer euró, ha a lengyel fél a jövő szerdáig nem tér jobb belátásra.
Ugyanakkkor a lengyel miniszterelnök ismét cáfolta, hogy országa ki akarna lépni az unióból. Szerinte ezt a mítoszt az ellenzék terjeszti, mert lövése sincs arról, milyen szerepet töltsön be az ország Európában.
Az unió megindul az összeomlás útján, ha nem száll szembe a lengyel Alkotmánybíróság ítéletével, amely kulcsterületeken elsőbbséget adott a nemzeti jognak a közösségi játékszabályokkal szemben. Erre figyelmeztet a Bizottság alelnöke, hozzátéve, hogy a varsói döntés új fejezetet nyitott, ám azt nem szabad annyiban hagyni. Jourová hangsúlyozta, hogy ragaszkodni kell az elvhez, mármint hogy minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a normákat.
Közben Brüsszelben közölték: az EU fizetési felhívást küld Varsóba, miután a Morawiecki-kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság határozatának és nem állítja le a környezetszennyező lignitbányát a cseh határon. A büntetés napi 500 ezer euró, ha a lengyel fél a jövő szerdáig nem tér jobb belátásra.
Ugyanakkkor a lengyel miniszterelnök ismét cáfolta, hogy országa ki akarna lépni az unióból. Szerinte ezt a mítoszt az ellenzék terjeszti, mert lövése sincs arról, milyen szerepet töltsön be az ország Európában.
Politico
A lengyel Alkotmánybíróság pár napja utasította el, hogy az Európai Bíróság beleszóljon a lengyel igazságügyi reformba, a Morawiecki-kormány most mégis az EUB-től vár segítséget, hogy az nyilvánítsa törvényellenesnek a jogállami mechanizmust. A jogvitában ily módon új front nyílt, miután tegnap, a kétnapos meghallgatás első napján a két ország képviselői azt hangoztatták a luxemburgi testület Nagy Tanácsa előtt, hogy itt politikai eszközről van szó. És hogy nem lehet összekapcsolni a támogatások folyósítását, illetve a jogi nézetkülönségeket.
Bennfentesek azonban arra számítanak, hogy a Bizottság a folyamatban lévő eljárás ellenére már a következő hetekben él a lehetőséggel, bár még nem árulta el, mely tagok ellen. Ugyanakkor Fehér Miklós Zoltán a magyar igazságügyi tárca nevében azt hangoztatta az unió legfelsőbb bírósága előtt, hogy a szankciós rendszerrel egyes erők a 7-es paragrafust igyekeznek becsempészni a hátsó ajtón keresztül, mármint hogy fel lehessen függeszteni a két ország tagsági jogosítványait.
Továbbá, hogy nincs pontosan meghatározva a jogállam fogalma, az egész mechanizmus nem elég világos és áttekinthető. Ezekkel a véleményekkel élesen vitába szálltak a Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament, valamint 10 tagállam, köztük a németek és franciák szakértői. Lukács Tamás az EP részéről rámutatott, hogy a jogállam megsértése egyértelműen kockázatot jelent az uniós alapok felhasználása során. Egyben arról is beszélt, hogy a 7-es cikkely alapján zajló eljárásnak egészen más a célja, mint a jogállami mechanizmusnak. Utóbbinak nincs semmiféle büntető jellege, az unió költségvetését igyekszik megóvni a visszaélésektől, amihez szükség van független bíróságokra.
A lengyel Alkotmánybíróság pár napja utasította el, hogy az Európai Bíróság beleszóljon a lengyel igazságügyi reformba, a Morawiecki-kormány most mégis az EUB-től vár segítséget, hogy az nyilvánítsa törvényellenesnek a jogállami mechanizmust. A jogvitában ily módon új front nyílt, miután tegnap, a kétnapos meghallgatás első napján a két ország képviselői azt hangoztatták a luxemburgi testület Nagy Tanácsa előtt, hogy itt politikai eszközről van szó. És hogy nem lehet összekapcsolni a támogatások folyósítását, illetve a jogi nézetkülönségeket.
Bennfentesek azonban arra számítanak, hogy a Bizottság a folyamatban lévő eljárás ellenére már a következő hetekben él a lehetőséggel, bár még nem árulta el, mely tagok ellen. Ugyanakkor Fehér Miklós Zoltán a magyar igazságügyi tárca nevében azt hangoztatta az unió legfelsőbb bírósága előtt, hogy a szankciós rendszerrel egyes erők a 7-es paragrafust igyekeznek becsempészni a hátsó ajtón keresztül, mármint hogy fel lehessen függeszteni a két ország tagsági jogosítványait.
Továbbá, hogy nincs pontosan meghatározva a jogállam fogalma, az egész mechanizmus nem elég világos és áttekinthető. Ezekkel a véleményekkel élesen vitába szálltak a Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament, valamint 10 tagállam, köztük a németek és franciák szakértői. Lukács Tamás az EP részéről rámutatott, hogy a jogállam megsértése egyértelműen kockázatot jelent az uniós alapok felhasználása során. Egyben arról is beszélt, hogy a 7-es cikkely alapján zajló eljárásnak egészen más a célja, mint a jogállami mechanizmusnak. Utóbbinak nincs semmiféle büntető jellege, az unió költségvetését igyekszik megóvni a visszaélésektől, amihez szükség van független bíróságokra.
Süddeutsche Zeitung
Az újságnak adott interjúban meglehetősen magabiztosnak mutatkozott saját választási győzelme ügyében Márki-Zay Péter, ám a tudósító idéz olyan véleményeket is, miszerint a hódmezővásárhelyi polgármester járatlan a nagypolitikában, ezért kockázatot jelent, mert időnként vad dolgokat mond. Ő maga viszont azt állította, hogy neki vannak a legjobb esélyei Orbán legyőzésére. Vele szemben nehéz bármi terhelőt találni, hiszen hét gyereke van, katolikus és már a rendszerváltás előtt keresztény-konzervatívnak számított. Már akkor minden vasárnap templomba járt, amikor a jelenlegi miniszterelnök még a KISZ sorait erősítette.
Hogy Karácsony miért lépett vissza a javára, az ügyben eltérő elméletek vannak forgalomban. Ugyanakkor a Fidesz hónapok óta lejárató kampányt folytat Dobrev ellen. Azt állítja, hogy a politikus csupán a férje bábfigurája, amitől Márki-Zay nem határolódik el egyértelműen. Persze most még bírálhatja az ellenzéki vetélytársnőt, de ha eldől, hogy melyikük lesz a befutó, akkor a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője szerint egyfelé húznak majd.
Rámutat, hogy Orbán ki akarja vinni az országot az EU-ből és a lakosságot Brüsszel ellen hangolja. Egyben meg van döbbenve azon, hogy a kormány kiállt az unióellenes lengyel álláspont mellett. Az alkotmányról azt mondja, hogy ellenzéki győzelem esetén radikális megoldást kell alkalmazni. Amit ugyanis a Fidesz belevett az alaptörvénybe, az jogsértő, ily módon soha nem volt hatályban.
Ha ő nyer, különösen kemény csatára készülhet Orbán ellen. De szakértők és ellenzéki sajtóorgánumok is úgy látják, hogy túlságosan konzervatív, ennélfogva sokban hasonló politikát akarhat, mint a jelenlegi miniszterelnök. Ezzel szemben ő maga azt vallja, hogy pont azért lehet vonzó a Fidesz-hívek számára, mert fenn akarja tartani az értékeken alapuló családpolitikát, ám kérlelhetetlen lesz a korrupcióval szemben. De nem becsüli le azt a tömegtájékoztatási apparátust, amely a másik fél kezében van, csakhogy az ellenzék két éve pont ugyanilyen viszonyok között nyert egy sor településen. Bloomberg
Valóságos politikai földrengés érte Közép-Európát, miután fejek hullottak a hét végén Ausztriában és Csehországban. A környező országok csak kapkodják a fejüket, noha egyik állam sem nagyágyú az unióban, de idáig éltek a lehetőséggel, hogy a tényleges súlyuknál nagyobb szerephez jussanak a közösségben.
A lemondott osztrák kancellár élharcosnak bizonyult, amikor a menekültválság nyomán a populizmus eluralkodott a térségben. Migránsellenes álláspontjával gondot okozott Merkelnek, ugyanakkor takarékosságra hivatkozva betartott, amikor egyhangú támogatásra lett volna szükség a gazdasági segélyprogram elfogadásához. Nem valószínű, hogy nyugaton nagyon búslakodnának a távozása miatt, de visszatérését nem lehet kizárni.
A cseheknél még ingatagabb a helyzet, mert ha elveszti a hatalmat, akkor Babisnak valószínűleg börtönbe kell mennie. Ráadásul kórházba került a politikus mentora, Zeman elnök, és emiatt nagy változások lehetségesek. Úgy néz ki, hogy Prágában véget ér egy korszak, míg az osztrákoknál továbbra is Kurz mozgathatja a szálakat a színfalak mögül.
Az újságnak adott interjúban meglehetősen magabiztosnak mutatkozott saját választási győzelme ügyében Márki-Zay Péter, ám a tudósító idéz olyan véleményeket is, miszerint a hódmezővásárhelyi polgármester járatlan a nagypolitikában, ezért kockázatot jelent, mert időnként vad dolgokat mond. Ő maga viszont azt állította, hogy neki vannak a legjobb esélyei Orbán legyőzésére. Vele szemben nehéz bármi terhelőt találni, hiszen hét gyereke van, katolikus és már a rendszerváltás előtt keresztény-konzervatívnak számított. Már akkor minden vasárnap templomba járt, amikor a jelenlegi miniszterelnök még a KISZ sorait erősítette.
Hogy Karácsony miért lépett vissza a javára, az ügyben eltérő elméletek vannak forgalomban. Ugyanakkor a Fidesz hónapok óta lejárató kampányt folytat Dobrev ellen. Azt állítja, hogy a politikus csupán a férje bábfigurája, amitől Márki-Zay nem határolódik el egyértelműen. Persze most még bírálhatja az ellenzéki vetélytársnőt, de ha eldől, hogy melyikük lesz a befutó, akkor a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője szerint egyfelé húznak majd.
Rámutat, hogy Orbán ki akarja vinni az országot az EU-ből és a lakosságot Brüsszel ellen hangolja. Egyben meg van döbbenve azon, hogy a kormány kiállt az unióellenes lengyel álláspont mellett. Az alkotmányról azt mondja, hogy ellenzéki győzelem esetén radikális megoldást kell alkalmazni. Amit ugyanis a Fidesz belevett az alaptörvénybe, az jogsértő, ily módon soha nem volt hatályban.
Ha ő nyer, különösen kemény csatára készülhet Orbán ellen. De szakértők és ellenzéki sajtóorgánumok is úgy látják, hogy túlságosan konzervatív, ennélfogva sokban hasonló politikát akarhat, mint a jelenlegi miniszterelnök. Ezzel szemben ő maga azt vallja, hogy pont azért lehet vonzó a Fidesz-hívek számára, mert fenn akarja tartani az értékeken alapuló családpolitikát, ám kérlelhetetlen lesz a korrupcióval szemben. De nem becsüli le azt a tömegtájékoztatási apparátust, amely a másik fél kezében van, csakhogy az ellenzék két éve pont ugyanilyen viszonyok között nyert egy sor településen. Bloomberg
Valóságos politikai földrengés érte Közép-Európát, miután fejek hullottak a hét végén Ausztriában és Csehországban. A környező országok csak kapkodják a fejüket, noha egyik állam sem nagyágyú az unióban, de idáig éltek a lehetőséggel, hogy a tényleges súlyuknál nagyobb szerephez jussanak a közösségben.
A lemondott osztrák kancellár élharcosnak bizonyult, amikor a menekültválság nyomán a populizmus eluralkodott a térségben. Migránsellenes álláspontjával gondot okozott Merkelnek, ugyanakkor takarékosságra hivatkozva betartott, amikor egyhangú támogatásra lett volna szükség a gazdasági segélyprogram elfogadásához. Nem valószínű, hogy nyugaton nagyon búslakodnának a távozása miatt, de visszatérését nem lehet kizárni.
A cseheknél még ingatagabb a helyzet, mert ha elveszti a hatalmat, akkor Babisnak valószínűleg börtönbe kell mennie. Ráadásul kórházba került a politikus mentora, Zeman elnök, és emiatt nagy változások lehetségesek. Úgy néz ki, hogy Prágában véget ér egy korszak, míg az osztrákoknál továbbra is Kurz mozgathatja a szálakat a színfalak mögül.
Bloomberg
A közvetlen szomszédságban zajló égszakadás-földindulás aligha jó hír Orbán Viktornak, a populizmus úttörőjének, aki támadhatatlannak látszott, amióta csak visszatért a hatalomba. Az ellenzék aonban összeállt, most éppen közös miniszterelnök jelöltről döntenek a szavazók, de a közvélemény kutatásokban a hat párt már megelőzi a Fideszt. A politikus fokozatosan elvesztette szövetségeseit az EU-ban, ahogy turbósebességbe kapcsolta nacionalista programját. Még a múlt héten is kiállt Babis mellett, Kurz pedig azon kevés nyugati vezető közé tartozott, aki osztotta magyar kollégája keményen bevándorlás-ellenes nézeteit. Így most a magyar politikus vad osztogatásba kezdett a választás előtt.
Az átalakulások kritikusak lehetnek az unió hátsó udvarában, miközben Merkel lelép a pódiumról. A földrészen az utóbbi időben az egyik fő jellemző az volt, hogy tartósan szembenállt az egységet hirdető Nyugat, illetve a mind inkább lator államnak számító Magyarország és Lengyelország, amelyeket időnként megtámogatott Csehország. Ausztria egyik lába itt, a másik ott volt. Kurz sokban segített Budapestnek és Varsónak.
Kaczynski évek óta próbálkozik Lengyelországban is bevezetni az illiberális demokráciát. A kérdés, nem ment-e ezúttal túl messzire.
A közvetlen szomszédságban zajló égszakadás-földindulás aligha jó hír Orbán Viktornak, a populizmus úttörőjének, aki támadhatatlannak látszott, amióta csak visszatért a hatalomba. Az ellenzék aonban összeállt, most éppen közös miniszterelnök jelöltről döntenek a szavazók, de a közvélemény kutatásokban a hat párt már megelőzi a Fideszt. A politikus fokozatosan elvesztette szövetségeseit az EU-ban, ahogy turbósebességbe kapcsolta nacionalista programját. Még a múlt héten is kiállt Babis mellett, Kurz pedig azon kevés nyugati vezető közé tartozott, aki osztotta magyar kollégája keményen bevándorlás-ellenes nézeteit. Így most a magyar politikus vad osztogatásba kezdett a választás előtt.
Az átalakulások kritikusak lehetnek az unió hátsó udvarában, miközben Merkel lelép a pódiumról. A földrészen az utóbbi időben az egyik fő jellemző az volt, hogy tartósan szembenállt az egységet hirdető Nyugat, illetve a mind inkább lator államnak számító Magyarország és Lengyelország, amelyeket időnként megtámogatott Csehország. Ausztria egyik lába itt, a másik ott volt. Kurz sokban segített Budapestnek és Varsónak.
Kaczynski évek óta próbálkozik Lengyelországban is bevezetni az illiberális demokráciát. A kérdés, nem ment-e ezúttal túl messzire.
Neue Zürcher Zeitung
Ennél nagyobb drámát, mint ami a cseh választásokon lejátszódott, aligha lehet elképzelni, a lakosságot felvillanyozta a lehetőség, kisöpörte az önmagukat lejáratott pártokat a törvényhozásból és most megnyílt az út a kedvező változásokhoz. A két győztes koalíció példátlan számban tudta mozgósítani az embereket, ám a polgárok nem a szélsőségesek erősítették, hanem a politikai közepet. Jelezték, hogy elegük van a Babis fémjelezte kliensrendszerből és demagógiából. Így az eredmény alighanem nyugtalansággal tölti el Orbán Viktort, aki tavasszal szintén erőpróbára készül.
Ugyanakkor a két szövetség annyira eltérő nézeteket valló pártokból áll, hogy konfliktus esetén könnyen széteshet. Összeköti őket, hogy elutasítják az eddigi miniszterelnököt, ám programjaik oly mértékben különböznek, hogy a politikus könnyen éket verhet közéjük. Nincsenek jó lapjai, de biztos, hogy megpróbálja ügyesen kijátszani azokat. A nagy kérdés, mi lesz a súlyos beteg Zemannal. Ha nem képes ellátni hivatalát, akkor a parlamenti elnököt illeti meg a jog, hogy kormányalakítási megbízást adjon. Az ő személyéről meg a többség dönt.
Ennél nagyobb drámát, mint ami a cseh választásokon lejátszódott, aligha lehet elképzelni, a lakosságot felvillanyozta a lehetőség, kisöpörte az önmagukat lejáratott pártokat a törvényhozásból és most megnyílt az út a kedvező változásokhoz. A két győztes koalíció példátlan számban tudta mozgósítani az embereket, ám a polgárok nem a szélsőségesek erősítették, hanem a politikai közepet. Jelezték, hogy elegük van a Babis fémjelezte kliensrendszerből és demagógiából. Így az eredmény alighanem nyugtalansággal tölti el Orbán Viktort, aki tavasszal szintén erőpróbára készül.
Ugyanakkor a két szövetség annyira eltérő nézeteket valló pártokból áll, hogy konfliktus esetén könnyen széteshet. Összeköti őket, hogy elutasítják az eddigi miniszterelnököt, ám programjaik oly mértékben különböznek, hogy a politikus könnyen éket verhet közéjük. Nincsenek jó lapjai, de biztos, hogy megpróbálja ügyesen kijátszani azokat. A nagy kérdés, mi lesz a súlyos beteg Zemannal. Ha nem képes ellátni hivatalát, akkor a parlamenti elnököt illeti meg a jog, hogy kormányalakítási megbízást adjon. Az ő személyéről meg a többség dönt.
Economist
Akik aggódtak az demokráciáért Európában, azok számára igen jó hír, hogy megbukott a cseh és az osztrák miniszterelnök. Mindkét távozás váratlan volt, de annál örvendetesebb. A kontinens középső fertályán populista kormányok 10 éve ássák alá a jogállamot és változtatják meg országukat a maguk javára, de most két olyan vezető lép le a színről, akit azzal vádolnak, hogy manipulálta a politikai rendszert.
Ezzel párhuzamosan nagy hirig készül a populista lengyel PiS-szel, amely évek óta igyekszik ellenőrzése alá vonni a bíróságokat. Emellett az Alkotmánybíróság múlt heti döntése még jobban kiélezte a viszonyt az EU-val. Az állásfoglalás nyomán a Bizottság arra kényszerülhet, hogy visszatartsa a Varsónak szánt 36 milliárd eurót az újjáépítési alapból. Azaz minden eddiginél magasabb szintre emelkedne az ellenségeskedés. Ha ez lesz, akkor a Bizottság erős jelzést küld, hogy mindenképpen vissza akarja terelni a nyájba az eltévelyedett tagokat.
Akik aggódtak az demokráciáért Európában, azok számára igen jó hír, hogy megbukott a cseh és az osztrák miniszterelnök. Mindkét távozás váratlan volt, de annál örvendetesebb. A kontinens középső fertályán populista kormányok 10 éve ássák alá a jogállamot és változtatják meg országukat a maguk javára, de most két olyan vezető lép le a színről, akit azzal vádolnak, hogy manipulálta a politikai rendszert.
Ezzel párhuzamosan nagy hirig készül a populista lengyel PiS-szel, amely évek óta igyekszik ellenőrzése alá vonni a bíróságokat. Emellett az Alkotmánybíróság múlt heti döntése még jobban kiélezte a viszonyt az EU-val. Az állásfoglalás nyomán a Bizottság arra kényszerülhet, hogy visszatartsa a Varsónak szánt 36 milliárd eurót az újjáépítési alapból. Azaz minden eddiginél magasabb szintre emelkedne az ellenségeskedés. Ha ez lesz, akkor a Bizottság erős jelzést küld, hogy mindenképpen vissza akarja terelni a nyájba az eltévelyedett tagokat.
Reuters
Tíz európai állam, köztük Magyarország kezdeményezte, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem részeként az EU az atomenergiára is terjessze ki a készülő kedvezményes adózást. Az aláírók, így a francia, a finn, a cseh, a lengyel, a szlovák, a bolgár, a horvát, a román és a szlovén kormány kifejtik, hogy a nukleáris erőművek nélkülözhetetlenek a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez. Ugyanakkor az emelkedő energiaárak szintén arról tanúskodnak, hogy amilyen gyorsan csak lehet, csökkenteni kell a függést a külső szállítóktól.
Azt is kiemelik, hogy a Bizottság rendelkezésére álló összes szakértői vélemény szerint szó sincs arról, hogy a reaktorok kevésbé környezetbarátok lennének, mint a megújuló energiaforrások. A jelentés hozzáteszi azonban, hogy a németek és mások aggódnak a keletkező szennyező hulladék és amiatt, hogy elszállnak az épülőfélben lévő erőművek költségei.
Tíz európai állam, köztük Magyarország kezdeményezte, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem részeként az EU az atomenergiára is terjessze ki a készülő kedvezményes adózást. Az aláírók, így a francia, a finn, a cseh, a lengyel, a szlovák, a bolgár, a horvát, a román és a szlovén kormány kifejtik, hogy a nukleáris erőművek nélkülözhetetlenek a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez. Ugyanakkor az emelkedő energiaárak szintén arról tanúskodnak, hogy amilyen gyorsan csak lehet, csökkenteni kell a függést a külső szállítóktól.
Azt is kiemelik, hogy a Bizottság rendelkezésére álló összes szakértői vélemény szerint szó sincs arról, hogy a reaktorok kevésbé környezetbarátok lennének, mint a megújuló energiaforrások. A jelentés hozzáteszi azonban, hogy a németek és mások aggódnak a keletkező szennyező hulladék és amiatt, hogy elszállnak az épülőfélben lévő erőművek költségei.
The Times
Fokozott készültséget rendelt el a londoni rendőrség a Wembley Stadion környékén a ma esti brit-magyar előtt, hogy megóvja a mintegy 100 magyar szurkolók épségét, miután félő, hogy köztük ultrák is lesznek. A konzervatív lap magyarázatként hozzáteszi, hogy a szélsőjobbos Fidesz bevándorlás-ellenes nézetei immár a lelátókra is beszivárogtak. A főkolomposok a Carpathian Brigade nevű, feketébe öltözködő szekta tagjai, akik szédült nosztalgiát táplálnak az egykori magyar birodalom iránt. Az elvesztett területek miatti szomorúság visszhangra talál az igencsak vitatott Orbán Viktornál is, mert az jól illeszkedik a populista, migránsellenes politikához.
Balázs Péter volt külügyminiszter úgy látja, hogy Magyarországon erősödik a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet, amire ráerősi a kormány. Az emberek úgy érzik, hogy szabadjára engedhetik az érzelmeiket, ha egy fekete bőrű futballistát látnak. Úgy ítélik meg, itt a lehetőség, hogy közkinccsé tegyék gusztustalan, szavatosságukat vesztett fasiszta nézeteiket.
Viszont a szélsőséges focirajongók között sokan elhatárolják magukat a rasszista sértéseket hangoztató szárnytól. Egyikük, az Újpest híve azt mondja, a Carpathian Brigade 150 emberből áll, az nem lehet, hogy ennyire uralják az egész stadiont.
A lelátókon tapasztalható rasszizmus ellen küzdő nemzetközi civil mozgalom, a FARE arra emlékeztet, hogy a magyar politika összeesküvés elméletként állítja be a „Fekete Életek Számítanak”-kezdeményezést, és ha az emberek ezen felül azt hallják, hogy a brit játékosok azért térdelnek le a mérkőzések előtt, mert bocsánatot akarnak kérni a gyarmatosításért, akkor világos, mi lesz a reakció a tribünön. Onnantól kezdve nem látnak semmi rosszat abban, hogy kigúnyolják a labdarúgókat. Emellett az is sokat számít, hogy az ország élén egy jobboldali-populista áll, akit a saját politika haszna vezérel. Jó pontokat szerez a kisebbségek elleni fellépéssel, akárcsak korábban Trump.
Fokozott készültséget rendelt el a londoni rendőrség a Wembley Stadion környékén a ma esti brit-magyar előtt, hogy megóvja a mintegy 100 magyar szurkolók épségét, miután félő, hogy köztük ultrák is lesznek. A konzervatív lap magyarázatként hozzáteszi, hogy a szélsőjobbos Fidesz bevándorlás-ellenes nézetei immár a lelátókra is beszivárogtak. A főkolomposok a Carpathian Brigade nevű, feketébe öltözködő szekta tagjai, akik szédült nosztalgiát táplálnak az egykori magyar birodalom iránt. Az elvesztett területek miatti szomorúság visszhangra talál az igencsak vitatott Orbán Viktornál is, mert az jól illeszkedik a populista, migránsellenes politikához.
Balázs Péter volt külügyminiszter úgy látja, hogy Magyarországon erősödik a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet, amire ráerősi a kormány. Az emberek úgy érzik, hogy szabadjára engedhetik az érzelmeiket, ha egy fekete bőrű futballistát látnak. Úgy ítélik meg, itt a lehetőség, hogy közkinccsé tegyék gusztustalan, szavatosságukat vesztett fasiszta nézeteiket.
Viszont a szélsőséges focirajongók között sokan elhatárolják magukat a rasszista sértéseket hangoztató szárnytól. Egyikük, az Újpest híve azt mondja, a Carpathian Brigade 150 emberből áll, az nem lehet, hogy ennyire uralják az egész stadiont.
A lelátókon tapasztalható rasszizmus ellen küzdő nemzetközi civil mozgalom, a FARE arra emlékeztet, hogy a magyar politika összeesküvés elméletként állítja be a „Fekete Életek Számítanak”-kezdeményezést, és ha az emberek ezen felül azt hallják, hogy a brit játékosok azért térdelnek le a mérkőzések előtt, mert bocsánatot akarnak kérni a gyarmatosításért, akkor világos, mi lesz a reakció a tribünön. Onnantól kezdve nem látnak semmi rosszat abban, hogy kigúnyolják a labdarúgókat. Emellett az is sokat számít, hogy az ország élén egy jobboldali-populista áll, akit a saját politika haszna vezérel. Jó pontokat szerez a kisebbségek elleni fellépéssel, akárcsak korábban Trump.
Guardian
A brit fővárosban a szokásosnál több rendőrt vezényelnek a Wembleyhez és különleges intézkedésekkel készül az Angol Labdarúgó Szövetség is az esti találkozó miatt, habár a magyaroknak csupán nem egészen 1000 jegyet adtak fel, és azok többségét is olyanok vették meg, akik a szigetországban dolgoznak. A rendőrség szerint azonban meg kell védeni mind a szurkolókat, mind a létesítmény személyzetét.
A brit fővárosban a szokásosnál több rendőrt vezényelnek a Wembleyhez és különleges intézkedésekkel készül az Angol Labdarúgó Szövetség is az esti találkozó miatt, habár a magyaroknak csupán nem egészen 1000 jegyet adtak fel, és azok többségét is olyanok vették meg, akik a szigetországban dolgoznak. A rendőrség szerint azonban meg kell védeni mind a szurkolókat, mind a létesítmény személyzetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.