FENYŐ D. GYÖRGY: KATASZTROFÁLIS ÁLLAPOT URALKODIK A MAGYARTANÍTÁSBAN, AMELY ARRA IS KOMOLY HATÁSSAL LEHET, MEGSZERETIK-E A FIATALOK AZ OLVASÁST

NÉPSZAVA
Szerző: CSEPREGY EVELYN
2021.10.04.

Homofób törvény, mint fölemelt ostor, a korábbiaknál is rosszabb tankönyvek, túlterhelt tanterv, bebetonozott érettségi. Ez jellemzi most a magyartanítást a Magyartanárok Egyesületének alelnöke szerint.

Útikalauz a vershez című könyve huszonöt magyar írás elemzésén át visz közelebb a költészethez. Miért tartotta fontosnak, hogy szülessen egy ilyen kiadvány? 

Az irodalomban kevés az ismeretterjesztő mű, bizonytalan, hogy mi az irodalmi ismeretterjesztés. Míg a fizika vagy a kémia területén az ismeretterjesztésnek világos a létjogosultsága, mert élesen elválik, mi a tudomány és mi az ismeretterjesztés, addig az irodalomban ez kevéssé különül el. Irodalmi tényről ritkán lehet fényképet készíteni vagy érdekességeket mondani, és amiről lehet (egy eseményről vagy egy életrajzról), az periférikus az irodalom lényegéhez, a művekhez képest. Érdekelheti az olvasót, hogy milyen kocsin utazott Petőfi vagy hol élt Csokonai, de ahhoz képest, hogy ők költők voltak, ezek nem lényegesek. Ezért nehéz az irodalmi ismeretterjesztés, különösen az ifjúságnak szóló. 

A kötetben izgalmas választások vannak, például Várady Szabolcs merész limerikje, vagy Varró Dániel ha szívemen a félelem című, futballt és költészetet összekötő műve. Elsődleges szempont volt, hogy eltérjen az ismert költők, versek vonalától? 

A kötetben csak magyar versek szerepelnek, mert a lírában a nyelvnek kitüntetett szerepe van. Fontosnak tartottam, hogy kortárs versek is legyenek benne, és nem akartam leválasztani a kortársakat a klasszikusokról: nem úgy van, hogy voltak az unalmas régiek, és vannak az izgalmas kortársak, de nem is úgy, hogy voltak a régiek, akik még tudtak írni, és a kortársak, akiknek a munkája mulandó. Az irodalom és az egész kultúra egyetlen szerves folyamat, amelyben a régiek inspirálják a maiakat, a maiak újraértelmezik a régieket. Arra is igyekeztem figyelni, hogy a közelmúlt jelentős költői – Petri György, Orbán Ottó, Tandori Dezső, Fodor Ákos – szintén szerepeljenek benne, mert kiváló költők, de még nem kanonizálódtak úgy, mint Petőfi vagy Csokonai. Szempontom volt az is, hogy megmutassam, hányféle lehet a vers, hogy nem egyetlen költészeteszmény lehet érvényes, és hogy az irodalom végtelenül gazdag, sok mindenről és sokféleképpen szólhat...

ITT OLVASHATÓ