Szerző: Határátkelő
2021.10.04.
Balázs: Hát ez egy érdekes történet. Angliában éltünk 2013-tól, meglátogattuk egy kedves ismerősünket itt. Alig másfél napot tartózkodtunk az országban, de nagyon megtetszett. Aztán 2018-ban eltöltöttünk megint 3 napot, kicsit körbejártuk Svájcot, néhány nevezetességet megnéztünk és beleszerettünk.
Csilla: Milyen volt a felvételi a munkakörödbe?
Balázs: Emlékszem rá tisztán, mert nagyon sokat vártam, míg elküldtem az önéletrajzomat. Kicsit haboztam és féltem, nem akartam elszúrni, mert tudtam, hogyha itt nem úgy sül el, ahogy szeretném, akkor lehet, hogy fél évig vagy egy évig nem tudok újra jelentkezni, úgyhogy nagyon sok bátorság kellett hozzá, de elég hamar válaszoltak.
Két nap múlva mondták, hogy köszönik szépen, értesíteni fognak és 3 nap múlva már állásinterjún voltam. Ez másfél órás volt, gyakorlatilag többet beszéltek mint én, bemutatták az egész céget, hogy pontosan tudjam, mire lehet számítani.
Buszsofőr voltam Angliában is, szóval nekem nem volt teljesen idegen. Ha viszont valaki abszolút kezdőként jelentkezik, és fogalma sincs, hogyan működik ez az egész, azzal mindent alaposan átrágnak, hogy már rögtön az elején kiderüljön, ha nem szimpatikus a munka és kedvét vegyék.
A lényeg, hogy megvolt a másfél órás állásinterjú, ott azt mondták, értesíteni fognak. Rá két napra már jelezték, hogy tőlük akár jöhet a következő kör, aminek része volt egy próbavezetés is - nagyjából ennyi volt...
A lényeg, hogy megvolt a másfél órás állásinterjú, ott azt mondták, értesíteni fognak. Rá két napra már jelezték, hogy tőlük akár jöhet a következő kör, aminek része volt egy próbavezetés is - nagyjából ennyi volt...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.