AZ ÚJJÁÉPÍTÉS CSISZOLATLAN SAROKKÖVEI – V. RÉSZ - A HATÉKONY ÉS TISZTESSÉGES KAPITALIZMUS POLITIKAI GAZDASÁGTANA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2021.10.22.

A gazdasági és politikai rendszerváltás óta eltelt emberöltő hosszúságú időszakban nem haladt előre a kapitalizmus valódi természetének megértése. Annyit tudunk, hogy a magántulajdon és a tőke uralja, a tőke tulajdonosai pedig profitra törekszenek, üzleti tevékenységüket elsősorban a nyereségvágy hajtja. Nincs azonban egyetértés abban, hogy milyen intézményi feltételek mellett hatékony a kapitalizmus működése, milyen körülmények között tisztességes a nyereség. Az eszmei zűrzavar fokozásához hozzájárulnak a szocializmus hívei, még inkább az immár évtizedes populista-nacionalista önkényuralom. Ez utóbbi tudatosan kihasználja a fordulat vélt vagy valós veszteseinek félelmét és dühét, amikor a szabad versenyt és nyílt piacot azonosítja a féktelen és szabályozatlan vadkapitalizmussal, a külföldi tőkét pedig rendszerint tisztességtelen fellépéssel vádolja, miközben saját piacromboló és versenytorzító tevékenységét a nép és a nemzet érdekeinek védelmeként állítja be. Noha sokan felismerik, hogy mindez elsősorban az államot foglyul ejtő korrupt oligarchia önző céljait szolgálja, nincs egyetértés abban, hogy milyen kellene legyen az a kapitalizmus, ami világpiaci mércével mérve elégségesen hatékony, miközben politikailag és erkölcsileg kellőképpen tisztességes. A gondolati köd eloszlatása megköveteli a hatékony és tisztességes kapitalizmus politikai gazdaságtanának kidolgozását.

201. Mi a politikai gazdaságtan? A gazdaság működésének intézményes kereteit és társadalmi-politikai feltételeit kutató tudomány. A gazdasági rendszerek és a politikai intézmények közötti együttműködést és kölcsönhatást fürkésző és feltáró gondolatok olyan tárháza, amely erősen visszahat ezek fejlődésére.

202. A kapitalizmus alapvető intézménye a piac. Noha a piac sok más gazdasági rendszerben (így a piactagadó szocializmusban) is létezik, kizárólag a kapitalista gazdasági és társadalmi rendben formálódik rendszermeghatározó tényezővé. Piac létezik kapitalizmus nélkül, de a kapitalizmus nem létezhet a piac nélkül.

203. Mi a piac?  Általános megközelítésben a piac = szabadság. Azt jelenti, hogy a termelő szabadon választja meg, mit és mennyit termel, kinek ad el, a fogyasztó szabadon dönti el, mit vásárol, a megtakarító önállóan határoz arról, mennyit takarít meg, a befektető, hogy mibe és mennyit fektet be.

204. Természetesen ez a szabadság nem korlátlan. Egyrészt azért, mert ilyen csak az elméletben létezik, másrészt azért, mert civilizált körülmények között az egyén szabadsága nem mehet másoké rovására. Ahhoz, hogy a szabadság fenntartható legyen, szükség van annak intézményi védelmére és korlátozására.

205. A kapitalizmus piaca nemcsak abban különbözik más társadalmi rendszerek piacától, hogy alapvető rendszermeghatározó intézmény, hanem ez kifejeződik abban is, hogy a politika, a jog, a kultúra és az erkölcs egyik legfontosabb feladata éppen a piac védelme és szükséges mértékű korlátozása.

206. A nem kapitalista társadalmi rendszerekben a piac alárendelt szerepe abban is megnyilvánul, hogy nem a gazdaság határozza meg a politikai és jogi felépítményt, hanem éppen megfordítva. Így volt ez a szocializmusban is, ahol a politika, az ideológia elsődlegessége érvényesült a gazdaság és a jogrend fölött.

207. Ez nem jelenti azt, hogy a kapitalizmusban a gazdasági alap határozza meg a politikai, jogi, kulturális és erkölcsi felépítményt. Ez a marxi gondolat téves. A kapitalizmus abban különbözik a többi társadalmi rendszertől, hogy a gazdaság és a többi társadalmi létszféra között finom kölcsönhatás, kényes egyensúly van.

208. A gazdaság kibontakozását a politika fogságából a modernizáció folyamata hajtotta előre, amely a világ történelmében először tette lehetővé, hogy a társadalmi létszférák elkülönüljenek egymástól, önálló létezésre tegyenek szert és a továbbiakban alapvetően saját törvényeik szerint működjenek.

209. A kapitalizmus a modernizáció terméke. A kapitalizmusban a gazdaság elkülönül a politika, az ideológia, a jog és a kultúra úgyszintén önálló területeitől, noha sohasem válik azokól függetlenné. A kapitalista modernizáció a nyugati civilizáció kialakulásának és világméretű elterjedésének első lépése.

210. A kapitalizmus a szabad piac és a szabad kereskedelem révén világléptékű, kiterjedésében nem ismer korlátokat, és nem korlátozható állami keretek által. A kapitalizmus természetes létformája a világpiac, amely az egyes országok és államok számára a továbbiakban alapvető rendszermeghatározó intézmény...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)