AZ ÓVÓNŐK BÉRE EGYRE SIRALMASABB, A SZEGÉNYEBB CSALÁDOK EGYHÁZI, A TEHETŐSEK MAGÁNOVIT VÁLASZTANAK

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.10.22.

Magyarországon 3155 település van, és ezek közül az Oktatási Hivatal adatai szerint 1875 helyen érhető el óvodai ellátás. Összesen már 311 olyan település van, amelyen egyházi óvoda működik, és 59 helyen csak az van, önkormányzati vagy állami nincs is. Magán- és alapítványi óvoda 275 településen működik, de csak 10 olyan település van országszerte, ahol ezeknek nincs alternatívája.

Az óvodai férőhelyek száma megfelelőnek mondható abból a szempontból, hogy elvileg minden gyermeknek tudnak ellátást biztosítani, ami azért fontos, mert 2015 óta hároméves kortól kötelező az óvodai nevelésben való részvétel.

Míg 2010-ben még 338 ezer óvodai nevelésben részvevő gyerek volt, a számuk 2016-ra 317 ezerre csökkent, majd – talán az új szabályok miatt is – folyamatosan növekedni kezdett, és 2019-re elérte a 331 ezer főt, tavaly viszont 323 ezerre mérséklődött.

Az összes óvodás számát nézve is jelentős a nemzetiségi intézmények szerepe, a legnépszerűbbek a német nemzetiségi óvodák, amelyekbe országszerte 15 ezer gyereket járatnak a szüleik. Igaz, ha az arányokat nézzük, akkor csökkenést látunk, míg 2010/2011-ben ez még 4,1 százalék volt, 2018/2019-re 3,7 százalékra olvadt. A német ajkú intézmények elsöprő fölényét mutatja viszont, hogy az összes többi nemzetiségi óvodába mindössze 3561-en jártak az utolsó adatok szerint, ők egy százalékot sem tesznek ki az összes gyerek arányában *.

Egy mutató azonban dinamikusan nő: a speciális nevelési igényű gyermekek száma 2010/2011-ben az EMMI adatai szerint 5536 volt, a 2018/2019-as tanévben viszont már 9863. Mindez azt jelenti, hogy arányuk 1,5-ről 2,6 százalékra nőtt – és 82 százalékuk integrált oktatásban vett részt.

Ennél is jelentősebb változás azonban, hogy a korábban alapvetően önkormányzatokhoz tartozó ellátást egyre inkább az egyházak, és részben a magánóvodák veszik át. Míg az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 2010 és 2020 között összességében 5 százalékkal csökkent, a települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben ennek több mint kétszerese, 11 százalék volt a visszaesés.

Ezzel szemben az egyházi fenntartású óvodákba járó gyerekek száma egy évtized alatt 120, a magán- és egyéb fenntartásúaké pedig 130 százalékkal nőtt. Van azonban egy lényeges különbség: a magánóvodák szerepe az összképet nézve továbbra is szerény, csupán a gyerekek 1,8 százaléka jár ide. Nem úgy az egyházi óvodák, hiszen

míg 2010-ben a gyerekek 3,7 százaléka járt egyházi oviba, 2020-ban már 8,3 százalék az arányuk...

ITT OLVASHATÓ