AZ MZP-ÁTTÖRÉS ÉS A PÁRTOK, AVAGY KINEK KELL ELRÁNTANIA VÉGÜL A KORMÁNYT

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: HONT ANDRÁS, SZABÓ KRISZTIÁN
2021.10.25.

Mint köztudott, Márki-Zay Péter egyértelmű fölénnyel nyerte az ellenzéki előválasztást, és ezzel ő lett az együttműködő ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltje. A miniszterelnök-jelöltnek azonban ettől még nem lettek pártjai. A hódmezővásárhelyi polgármester kívülről, az ellenzék megújításának ígéretével érkezett a hatpárti összefogásba, kampánya során nem félt konfliktusokat vállalni, amelyek győzelme után sem csitultak el. Márki-Zay bejelentette igényét saját frakcióra, míg Gyurcsány Ferenc fenyegetésként is fölfogható videóüzenettel rukkolt elő. A kakaskodásnak a pozícióharcon túlmutató jelentősége van, a kérdés ugyanis az, hogy Márki-Zay meg tudja-e őrizni a kívülálló jellegét, ami több szempontból is előnyt jelenthet neki, vagy a hagyományos ellenzéki elit tudja majd érvényesíteni az akaratát. Közben rendeztek egy érdektelenségbe fulladó összellenzéki október 23-i megemlékezést, amely szintén nem tanulság nélküli. Áll-e Márki-Zay mögött elitellenes forradalom? Veszélyben vannak-e az ellenzék bevett pártjai? Az Átlátszó megpróbált az adatok mögé nézni.

Márki-Zay Péter sokakat meglepve, több mint 370 ezer szavazatot szerezve megnyerte az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást. Ellenfele, Dobrev Klára közel 285 ezer szavazatot kapott. Ez 56,7-43,3 százalékos arányú Márki-Zay győzelmet jelent. A kérdés: megállapítható, hogy kik voksoltak az egyik, illetve másik jelöltre, és ha igen, úgy a szavazók honnan érkeztek?

...

ITT OLVASHATÓ