Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2021.10.23.
- 2006 nyarán, két egymást követő választási vereség után Orbán Viktor politikai pályafutása kis híján megfeneklett.
- Valóságos mentőövként érkezett számára az őszödi beszéd.
- Azzal őrizhette meg vezető pozícióját a jobboldalon, ha az események forradalmi hangulatba torkollanak, ezért alaposan rákészült a beszéd kiszivárgására.
- A Fidesz elnöksége viszont nem akarta végsőkig feszíteni a húrt, és végül kevésen múlt, hogy vezetőjük ellen forduljanak.
- A cikket a 444 kiadásában megjelent Győzelmi kényszer egyes fejezeteinek szerkesztett és rövidített részleteiből állítottuk össze.
2006. június 8-án – alig 24 órával azelőtt, hogy a Németország–Costa Rica meccsel elkezdődött volna a németországi labdarúgó-világbajnokság –, a kormányprogram parlamenti vitáján Veres János, a második Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere nyilvánosan elismerte, hogy a választások előtt megtiltotta bizonyos gazdasági adatok közlését. A célja az volt, és ezt nem is titkolta, hogy a nagyközönség ne értesülhessen a költségvetési hiány tényleges mértékéről.
1500 milliárdos, a GDP arányában 4,7 százalékos hiánnyal számolt 2006-ra a kormány eredetileg. A kormányprogram vitájában ehhez képest az derült ki, hogy további 1000 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen, így a nyugdíjkorrekciót is hozzászámolva a hiányszám 9,4 százalékra rúgott. Ez már nem csak az eredeti várakozásokhoz képest festett lesújtó képet: a Fitch Ratings hitelminősítő szerint 2006-ban Magyarországon halmozódott fel a legnagyobb arányú költségvetési hiány az egész világon.
Hiába állította Gyurcsány az ellenkezőjét még a két választási forduló között is, a kiigazítás elkerülhetetlen volt. A háztartási gáz átlagárát 30, a villamos energia árát 10-14 százalékkal emelték meg. Az áfa 15 százalékos kulcsát 20-ra emelték fel. Növelték az egészségbiztosítási és munkavállalói járulékterheket is, és ingatlanadó bevezetését tervezték. Tandíj-kötelezettséget vezettek be a felsőoktatásban, és az egészségügyi kormányzat belengette, hogy a jövőben vizitdíjat, a fekvőbeteg-ellátásért pedig ágydíjat szednének a betegektől. A forint azonnal mélyrepülésbe kezdett, a Budapesti Értéktőzsde 600 pontot zuhant, és több részvény kereskedését felfüggesztették. A Szonda adatai szerint májushoz képest egyetlen hónap alatt 9 százalékpontot esett a nagyobbik kormánypárt népszerűsége.
A szakszervezetek vezetésével tüntetések kezdődtek a fővárosban. Ezrek vonultak az utcára, bal- és jobboldali civil szervezetekkel. A kormányt nem hatotta meg a néhány ezres tömeg: július 10-én elfogadta az Új egyensúly néven előterjesztett csomagot.
Orbán Viktor, aki 2006 tavaszán sorozatban második választási vereségét szenvedte el, és politikai túlélése erősen kétségesnek látszott, a világbajnokság ideje alatt egyáltalán nem szólalt meg, sem a sajtóban, sem a parlamentben. Olybá tűnt, elvonul a nyilvánosság elől; és szokásához híven meccsnézéssel enyhíti a vereség fájdalmait. Valójában egy új tervet készített elő. Két hónap hallgatás után, július 22-én elutazott Tusnádfürdőre, hogy megtartsa szokásos nyári beszédét a szabadegyetemen, és azonnal támadásba lendült.
Orbán ekkor már minden jel szerint pontosan ismerte az őszödi beszéd szövegét. Azokban a hetekben ez még titok volt, de később nem is tagadta, hogy pártjának a szöveg kiszivárogtatásában is szerepe volt: a Fidesz novemberi kongresszusán már büszkén vállalta, hogy „lelepleztük őket, lelepleztük a hazugságaikat; Magyarországot sikerült felébreszteni”. Miután 2014-ben az Alkotmányvédelmi Hivatal két titkosszolgálati jelentés részleteit nyilvánosságra hozta, Bayer Zsolt egykori pártalapító is elismerte, hogy a Fidesz szivárogtatta ki a beszédet. Kósa Lajos sem cáfolta, hogy ők juttatták el a felvételt a sajtóhoz.
Két hónappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt, 2006. július 22-én, Tusnádfürdőn Orbán meghirdette a hazugságkampányt: „Gyurcsány Ferenc a politikai hazugság hibájába esett. Most mást tesz, mint amit ígért. Politikai hazugságra nem lehet kormányzást építeni. Fontos lenne, hogy az emberek ne fogadják el, hogy politikai hazugságra kormányzást építenek.”...
2006. június 8-án – alig 24 órával azelőtt, hogy a Németország–Costa Rica meccsel elkezdődött volna a németországi labdarúgó-világbajnokság –, a kormányprogram parlamenti vitáján Veres János, a második Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere nyilvánosan elismerte, hogy a választások előtt megtiltotta bizonyos gazdasági adatok közlését. A célja az volt, és ezt nem is titkolta, hogy a nagyközönség ne értesülhessen a költségvetési hiány tényleges mértékéről.
1500 milliárdos, a GDP arányában 4,7 százalékos hiánnyal számolt 2006-ra a kormány eredetileg. A kormányprogram vitájában ehhez képest az derült ki, hogy további 1000 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen, így a nyugdíjkorrekciót is hozzászámolva a hiányszám 9,4 százalékra rúgott. Ez már nem csak az eredeti várakozásokhoz képest festett lesújtó képet: a Fitch Ratings hitelminősítő szerint 2006-ban Magyarországon halmozódott fel a legnagyobb arányú költségvetési hiány az egész világon.
Hiába állította Gyurcsány az ellenkezőjét még a két választási forduló között is, a kiigazítás elkerülhetetlen volt. A háztartási gáz átlagárát 30, a villamos energia árát 10-14 százalékkal emelték meg. Az áfa 15 százalékos kulcsát 20-ra emelték fel. Növelték az egészségbiztosítási és munkavállalói járulékterheket is, és ingatlanadó bevezetését tervezték. Tandíj-kötelezettséget vezettek be a felsőoktatásban, és az egészségügyi kormányzat belengette, hogy a jövőben vizitdíjat, a fekvőbeteg-ellátásért pedig ágydíjat szednének a betegektől. A forint azonnal mélyrepülésbe kezdett, a Budapesti Értéktőzsde 600 pontot zuhant, és több részvény kereskedését felfüggesztették. A Szonda adatai szerint májushoz képest egyetlen hónap alatt 9 százalékpontot esett a nagyobbik kormánypárt népszerűsége.
A szakszervezetek vezetésével tüntetések kezdődtek a fővárosban. Ezrek vonultak az utcára, bal- és jobboldali civil szervezetekkel. A kormányt nem hatotta meg a néhány ezres tömeg: július 10-én elfogadta az Új egyensúly néven előterjesztett csomagot.
Orbán Viktor, aki 2006 tavaszán sorozatban második választási vereségét szenvedte el, és politikai túlélése erősen kétségesnek látszott, a világbajnokság ideje alatt egyáltalán nem szólalt meg, sem a sajtóban, sem a parlamentben. Olybá tűnt, elvonul a nyilvánosság elől; és szokásához híven meccsnézéssel enyhíti a vereség fájdalmait. Valójában egy új tervet készített elő. Két hónap hallgatás után, július 22-én elutazott Tusnádfürdőre, hogy megtartsa szokásos nyári beszédét a szabadegyetemen, és azonnal támadásba lendült.
Orbán ekkor már minden jel szerint pontosan ismerte az őszödi beszéd szövegét. Azokban a hetekben ez még titok volt, de később nem is tagadta, hogy pártjának a szöveg kiszivárogtatásában is szerepe volt: a Fidesz novemberi kongresszusán már büszkén vállalta, hogy „lelepleztük őket, lelepleztük a hazugságaikat; Magyarországot sikerült felébreszteni”. Miután 2014-ben az Alkotmányvédelmi Hivatal két titkosszolgálati jelentés részleteit nyilvánosságra hozta, Bayer Zsolt egykori pártalapító is elismerte, hogy a Fidesz szivárogtatta ki a beszédet. Kósa Lajos sem cáfolta, hogy ők juttatták el a felvételt a sajtóhoz.
Két hónappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt, 2006. július 22-én, Tusnádfürdőn Orbán meghirdette a hazugságkampányt: „Gyurcsány Ferenc a politikai hazugság hibájába esett. Most mást tesz, mint amit ígért. Politikai hazugságra nem lehet kormányzást építeni. Fontos lenne, hogy az emberek ne fogadják el, hogy politikai hazugságra kormányzást építenek.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.