TGM: A KABULI REPÜLŐTÉR

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2021.09.05.

Magyarországon a nagyobb kérdések (ökológiai katasztrófa, világjárványok, migráció) körüli beszélgetésben dominál a fasisztoid-paranoid locsogás, mint pl. az egyik legnevesebb független közéleti személyiség nyilatkozatában (magyartalan szórenddel együtt): „…a globális média [!] az afgán konfliktusról közvetített képei alkalmasak egy újabb »migrációs bomba« elhelyezésére Európában, és fennáll a veszélye annak, hogy a végtelenített migrációs hullám miatt a jövőben végletesen összekeverednek a kultúrák a kontinensen. Ilyen embertömegeket könnyedén néhány nagy tőkeérdekeltség a maga kedve szerint formál majd.” Nem véletlen, hogy a szélsőjobboldali kormányzatnak és a megbarnult rezsimsajtónak ez az ember a kedvenc vitapartnere, hiszen ugyanazt vetíti vissza rá, amit maga is szünet nélkül sugároz: a völkisch antikapitalizmust, amely szerint a rejtelmes „háttérhatalom” szándékosan szít konfliktusokat, amelyek Európába kergetik a színesbőrű és máshitű idegeneket, hogy evvel fölhígítsák az „ősi” bioetnikumokat és kialakítsák vagy kiterjesszék a kozmopoliszt.

A fasisztoid paranoiával nem lehet pörbe szállni, meg se próbálom olyan országban, ahol a hivatalos sajtó még mindig a világot „irányító” szabadkőművességről (!) vartyog, és nem hallani rá az indokolt hahotát. Az évszázada, születésekor elavult prefasiszta spengleráj (meg Ortega, dettó) oly népszerű az ellenzéki sajtóban (is), mint akár 1938-ban, a diadalmas és nyílt antidemokratizmus virágkorában. (Egyébként a nyugat-európai antivaxxer, Querdenker [oltásellenes, koronaszkeptikus, lockdown-ellenes] mozgalom visszatalált a legelvadultabb náci antiszemitizmushoz, amint várható volt; hiszen minden összeesküvés-elmélet mintája: a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei, persze évezredes precedensekre támaszkodva.)

Semmi kétség, a nyugati vezetők szánalmasak – hadseregük, titkosszolgálatuk, diplomáciájuk no meg saját értelmük és akaratuk – fabatkát sem ér (a szerintük hiányzó „meglepő” és „bizalmas” információkat bármelyik újságban olvashatták volna, ha olvasnának), de a cserbenhagyás nem éppen újdonság.

A liberális-demokratikus Nyugat cserben hagyta a spanyolországi népfrontot, Csehszlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, Jugoszláviát a nácikkal szemben (a francia vezér- és tisztikar pedig nem akart harcolni velük, drôle de guerre). Az 1938-i Évian-les-Bains-i konferencia (32 kormány részvételével) megtagadta, hogy a Németországban és a nácik által már megszállt területeken életveszélybe került zsidókat befogadja (öt és félmillió meggyilkolt ember). A Szovjetunió és a Komintern cserben hagyta a német és a kínai (és a második világháború végén a görög) kommunista forradalmat, a Kínai Kommunista Párt cserben hagyta az indonéziai forradalmat (egymillió kivégzett kommunista és szimpatizáns). És így tovább.

A fasizmust mindazonáltal legyőzték, az antifasiszta hatalmak erkölcstelensége ellenére. Persze ugyanakkor Heidegger azt írta az egyik „fekete füzetébe”, hogy a holokausztot a zsidók „szervezték meg”. Pedig eltérően az említett magyarországi független közéleti személyiségektől, ő nagy gondolkodó volt, ami önmagában – mint annyiszor láthattuk – nem segít. Heidegger azt nagygondolta többek között, hogy ami mindennél rosszabb, az a publicisztika, a tárcarovat, a feuilleton. Rosszabb a népirtásnál.

Az Egyesült Államok kormánya és szövetségesei cserben hagyták afganisztáni híveiket és munkatársaikat a kivonulás lelkiismeretlen és könnyelmű levezénylésével. Ez igaz – és megbocsáthatatlan. És soha nem lett volna szabad bevonulni. („A kabuli röpülőtér” annak is a metaforája, ahogyan a Nyugat sorsukra hagyja előbb-utóbb a kelet-európai „urbánusokat”, „nyugatosokat”, „demokratákat”, „baloldaliakat” is, amiként ezt Belarusz rémületes példája szépen bizonyítja.)

Sose lett volna szabad Afganisztánt és Irakot elfoglalni, de az is igaz, hogy százezrek a tálibok és az „Iszlám Állam” elől menekül(né)nek Nyugatra. Ott épségben maradhatnának, s ha nem is jól, de valahogy túlélhetnék talán ezt a szörnyű évet. Ha beeresztenék őket. De úgy látszik, nem eresztik...

ITT OLVASHATÓ