Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.29.
Le Figaro
Szijjártó Péter megismételte, hogy a magyar kormány meg tud lenni az újjáépítési alap nélkül is, ha a Bizottság sokat kekeckedik a különleges támogatás felhasználása ügyében. A miniszter Strasbourgban nyilatkozott és úgy vélte, hogy Brüsszel az LMBT-törvény miatt zsarolni próbálja az országot, ami azonban elfogadhatatlan.
Az uniónak legkésőbb holnap kell választ adnia arra, hogy mennyire tartja keresztülvihetőnek a magyar tervet, de a politikus szerint a magyar fél boldogul a 7,2 milliárd eurós ingyenpénz nélkül is, mert elegendő saját forrásra tud támaszkodni. Az EU-nak ugyanakkor főként azt nehezményezi, hogy a magyar javaslat nyitva hagyja az ajtót a korrupció előtt és bajok vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével is.
Szijjártó nem gondolja, hogy holnap zöld jelzés érkezne, de szerinte nem is arról van szó, hogy jó-e a program vagy sem. Brüsszel a melegek jogainak szabályozása miatt gazdasági eszközökkel akar politikai változásokat elérni, ám ez nem járja - tette hozzá. Jelezte ugyanakkor, hogy az Orbán-kabinet nem hajlandó semmiféle engedményre a kérdésben. Utalt arra, hogy a Moody’s a minap javított az ország adósság besorolásán, ugyanakkor nagy volt a kereslet a legutóbb kibocsátott állampapírok iránt. A Bizottság szóvivője nem tudta megmondani, hogy rábólint-e a testület egy nap múlva a magyar csomagra.
Die Presse
Az Európai Parlament ténymegállapító bizottsága azt akarja kideríteni a héten esedékes budapesti látogatása során, hogy milyen állapotban van a magyar demokrácia, mennyire önálló az igazságszolgáltatás és a sajtó az Orbán-kormány 10 éve után. Erről a delegáció osztrák szociáldemokrata tagja beszélt, miután kiderült, hogy a miniszterelnök nem hajlandó találkozni a vendégekkel. Ez utóbbiról Vollath azt mondja, hogy sokat nem is vártak volna a politikustól, és inkább főként arra kíváncsiak, mint mondanak a civil társadalom képviselői, valamint a független újságírók.
Ily módon azt kívánják jelezni, hogy az EP az alapjogok és a jogállam oldalán áll. A tapasztalatokat utóbb jelentésben foglalják össze és az alapján újabb intézkedések várhatóak, hogy megvédjék Magyarországon az európai értékeket – jelentette ki a képviselő.
Politico
Nagy űrt hagy maga után az eddigi német kancellár, és akár Scholz, akár Laschet foglalja el a székét, nemigen tud megbirkózni az olyan feladatokkal, mint a jogállam helyreállítása, a Brexit után nyitva maradt kérdések rendezése, valamint az EU költségvetési politikája. Így értékeli a helyzetet Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű amerikai elemző cég európai igazgatója. Véleményét arra alapozza, hogy politikai képesség dolgában egyik utód sem ér fel Merkelhez, ugyanakkor az új koalíció befelé fordul majd, mert a hazai ügyek, illetve a koalíció belső súrlódásai elvonják a figyelmét Európáról.
Így a német kormány először béna kacsa lesz, utána pedig várhatóan gyengének bizonyul, amit csak súlyosbít, hogy Marcont leköti a saját újjáválasztása, azaz pont akkor nem áll majd erős kezű vezető a földrész élén, amikor arra nagy-nagy szükség volna.
Hiszen ott van a magyar és a lengyel demokrácia ügye, ami kapcsán valamit tenni kell. Berlinben az az általános nézet, hogy helyzet kezelése kicsúszott Merkel kezéből. Ezért most módosítani kell az irányt. A német nyomással párhuzamosan a Bizottság azzal szembesül, hogy az Európai Parlament súrgős cselekvést vár tőle, beleértve, hogy addig ne adja oda az előirányzott milliárdokat egyik kormánynak sem, amíg azok nem tesznek rendet a saját házuk táján.
Csak éppen kiderült, hogy az EU-nak nemigen van jogi lehetősége beleszólni a tagállamok alkotmányos rendjébe – figyelmeztet az unió egyik vezetőjének tanácsadója. Strasbourg ugyan nagy propagandát fejt ki, ám ami ez évtől létrejött, az nem jogállami mechanizmus, hanem arra szolgál, hogy a nyugati adófizetők érdekében a csalásokat szűrje ki. A képviselők ugyanakkor továbbra is magyar és a lengyel politika állapotáról vitáznak.
Merkelnek folyamatosan sikerült egyben tartania a közösséget, igaz, időnként bizonyos elvek rovására. Az viszont teljesen bizonytalan, hogy mennyire boldogul e területen Scholz vagy Laschet, aki eleve gyenge, ugyanakkor nem segíti az sem, hogy az uniós jog nem játszik a kezére, miközben erős ellenállás mutatkozik bármiféle reformmal szemben Budapest, illetve Varsó részéről. De az ütközést nem lehet kizárni, főleg Orbán miatt, mert ő már jó eddig is pár vörös vonalat átlépett. Nem kétséges, hogy keményen ellenáll Brüsszellel szemben, hiszen választásra készül.
Die Presse
Az unió keleti tagjai inkább annak örülnének, ha a németeknél Laschet lenne a kancellár, mert ő idáig nem mutatott túl nagy érdeklődést a jogállami vita iránt. Scholztól viszont túl sok jót nem várhat ez ügyben a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel vezetés. Egyrészt azért, mert az SPD már jó ideje rossz szemmel nézte, hogy Merkel fedezte mind a két országot, noha azok támadást intéztek a demokrácia, a szólásszabadság ellen, továbbá kijátszották az uniós alapok védelmét szolgáló szabályokat.
Ezt a vonalat csak erősítette, hogy Orbán, illetve a PiS gyakran övön aluli ütésekkel támadta az európai szociáldemokratákat, ami ellenérzéseket váltott ki mind uniós intézményekben, mind a tagállamok fővárosaiban. Szóval nagyon úgy néz ki, hogy immár a múlté az a türelem, amit a leköszönő kormányfő tanúsított a kétes módszereket alkalmazó partnerek iránt.
Der Standard
Paul Lendvai úgy látja, hogy a választások után visszavonhatatlanul vége a politikai stabilitásnak Németországban. És habár a kampány során alig került szóba a külpolitika, a Merkel-korszak lezárulta érezhető következményekkel jár az EU-ban és az egész világpolitikában. Ez volt Berlinben az utolsó kancellári demokrácia, ugyanakkor sem Scholz, sem Laschet nem alkalmas arra a válságkezelésre, amit elődjük folyamatosan bemutatott a kritikus helyzetek során.
A hármas koalíció okvetlenül felélénkíti odahaza a vitát a demokratikus döntéshozatalról, valamint a követendő irányról, de óhatatlanul csökkenti az ország nemzetközi súlyát. Merkel a folyamatosságot jelképezte az Európai Tanácsban. De annál inkább béna kacsa lesz hivatala hátralévő részében az uniós fórumokon, minél jobban elhúzódnak a hazai egyeztető tárgyalások. Ennél fogva várhatóan Macron kívánja átvenni az első hegedűs szerepét, éspedig valószínűleg a sikeres olasz kormányfőre támaszkodva.
Lényeges kérdés, hogy Merkel támogatása nélkül bele tud-e vágni favoritja, von der Leyen a nagy lélegzetű tervek valóra váltásába. Mint ahogy az is bizonytalan, hogy ezek után mennyire lehet megfegyelmezni Magyarországot és Lengyelországot.
FT
A német választások ugyan teljesen bizonytalan eredménnyel jártak, de a változás benne van a levegőben – mutat rá Daniela Schwarzer, a Nyílt Társadalom Alapítványok új európai és eurázsiai igazgatónője. A vendégkommentárban úgy véli, hogy a felszín alatt olyan átalakulások érlelődnek, amelyek alapvetően átalakíthatják az egész országot. Módosul a pártrendszer. A két eddigi néppárt kénytelen elfogadni, hogy eltolódtak az erőviszonyok.
Scholz belement, hogy a zöldek és a liberálisok először egymás közt tisztázzák, mit is akarnak, ami azonban kockázatos a részéről, hiszen nem kizárt, hogy a végén a CDU-val állnak össze. De lépése arról árulkodik, hogy megadja a tiszteletet a két lehetséges partnernek, márpedig a respekt kulcsszó volt a választási kampányban.
Németország jövője szempontjából alapvető, hogy a két párt képes bármire is jutni a költségvetés, valamint a klímapolitika dolgában. A legjobb az volna, ha lefektetnék, merre akarják vinni az országot. Ebből a szempontból jó, hogy már előre bejelentették: nagy változtatásokra készülnek, így korrigálhatják a Merkel-korszak komoly hiányosságait, a közberuházások, az innováció, és a környezetvédelem területén.
A kulcskérdés a következő kormányfő számára az éghajlatváltozás megakadályozása lesz. A tárgyalások előreláthatólag jócskán elhúzódnak, de az jó hír, hogy mindegyik fél hajlandó a párbeszédre. Megújulást ígér az a tény is, hogy a képviselők egyharmada új fiú (lány) a Bundestagban. A németek azt szokták mondani, hogy a hivatal jobban átalakítja az embert, mint fordítva. Lehet, hogy most meglepetésben lesz részük.
Die Presse
A hónap eleje óta több váltásban 30 osztrák rendőr és katona járőrözik Magyarország észak-nyugati részén, hogy kiszűrje az embercsempészeket. Erre jogilag a Prümi Egyezmény ad lehetőséget, amelyet 13 tagállam írt alá a terrorizmus, illetve a határon átlépő bűnözés feltartóztatására. A magyar és az osztrák kormány kiegészítő szerződést kötött az együttműködésről, ám annak eredménye erősen kétséges.
Az osztrák rendvédelem képviselői bárkit megállíthatnak, igazoltathatnak, átkutathatnak a magyarországi bevetések során. Utána viszont értesíteniük kell a magyar társszerveket, akik kollégákat küldenek ki a helyszínre. Az osztrákok kényszerintézkedéseket is alkalmazhatnak, de fegyvert csak önvédelemből használhatnak.
Ám a burgenlandi helyettes katonai parancsnok elismerte, hogy idáig csupán korlátozott sikereket tudnak felmutatni, mert az embercsempészek gyorsan kapcsoltak és azonnal áthelyezték délebbre a súlypontot. Igen jól szervezettek, a többi közt drónokkal térképezik fel a helyzetet. Úgy hogy az illegális mingránsok 80 %-a magyar területről lép be Ausztriába.
Der Standard
A lap a különleges magyar-osztrák karhatalmi kooperáció híréhez magyarázatként hozzáfűzi, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság már többször elmarasztalta a magyar kormányt a menekültekkel szembeni bánásmód miatt. Így tavaly decemberben, mert Magyarország megnehezítette a kérelmet benyújtását, és zárt, börtönszerű tranzitzónákban tartotta a migránsokat. Továbbá sokakat egyszerűen átrakott a határon, nem folytatta le az ilyenkor szükséges menekültügyi eljárást. Ez az illegális gyakorlat civil szervezetek szerint ma is folytatódik.
Egyébként a statisztikák azt mutatják, hogy hetente 500-900 menekült lépi át az osztrák határt Magyarország felől. Az idén júliusig a legtöbben, 5655-en Szíriából érkeztek, utánuk az afgánok következnek, 2514-en. A harmadik helyen a marokkóiak állnak, ők 805 nyújtottak be folyamodványt. Az érintettek 81 %-a férfi.
Kurier
Az osztrák szociáldemokrata rendőrszakszervezet, valamint a menekülteket segélyező Asylkoordination Österreich is értetlenkedik, hogy a Kurz-kormány miért vezényel biztonsági erőket Magyarországra, amikor Ausztria immár senkit sem toloncol vissza magyar területre, miután ott embertelenül bánnak a migránsokkal. Több bírósági ítélet is kimondta, hogy a magyar menedékügyi eljárások nem felelnek meg az emberi jogi előírásoknak.
Der Standard
Az újság külön kommentárban is tévedésnek minősíti osztrák részről a magyar partnerekkel kialakított rendőri kooperációt. Nem általában van kifogása az ilyen együttműködés ellen, mert pl. a szlovákok jóvoltából meg tudták volna akadályozni tavaly nyáron a 4 áldozatot követelő bécsi merényletet. Pozsony ugyanis jelentette, hogy a későbbi tettes lőszert vett náluk, csak éppen az osztrákok túl lassan értékelték ki az információt.
Viszont minek kell forszírozni a menekültügy területén a kapcsolatokat egy olyan kormánnyal, amelyet az Európai Emberi Jogi Bíróság már többször is elítélt a menekültekkel szembeni bánásmód miatt. Amely időnként és helyenként megalázó körülmények között tartja az elfogottakat. És amely jogállami eljárás nélkül szabadul meg a migránsoktól a zöld határon át. A válasz az, hogy semmi szükség rá, főleg miután az osztrák belügyi tárca beismerte, hogy sok eredményt idáig nem hozott, mert a bűnözők egy körzettel simán odébb álltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.