Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.12.
New York Times
Szűk ösvényen egyensúlyoz a pápa, amikor ma találkozik Magyarország erős emberével, a sokat támadott Orbán Viktorral. Az esemény segíthet a magyar vezetőnek a választások közeledtével, de árthat is a törekvéseinek. A kormányfő úgy állítja be, hogy igyekszik megóvni a keresztény Európát a migránsoktól és a multikulturalizmustól. A szélsőjobbos politikus, aki az eltelt évek során meggyengítette a demokratikus intézményeket, úgy készül a jövő tavaszi erőpróbára, hogy erősíti kapcsolatait a katolikus fundamentalistákkal, mind Európában, mind az USÁ-ban.
Orbán egyre inkább elszigetelődik, ritkán keresik fel magas rangú nyugati látogatók, ezért szövetségesei kétségbeesetten próbálták találkozást kieszközölni számára mára. A Vatikán annyit közölt, hogy magánjellegű udvariassági aktus lesz közöttük. Ám beavatottak szerint lehet, hogy a miniszterelnök mást kap, mint amit vár, mert elképzelhető, hogy a pápa egyértelműen szót emel a lopakodót tekintélyelvűség és nacionalizmus ellen.
Mivel kettejük nézetei igencsak eltérnek Európa jövőjét illetően, az út már eddig is jó sok intrikát, drámát és gúnyt hozott. A magyar klérus és az állam képviselői sokáig lobbiztak a Vatikánnál, miközben a hatalom hívei a magyar médiában kevésbé válogatott eszközökkel próbáltak nyomást kifejteni a találkozó érdekében.
A Szentszék igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván, hogy soha nem is volt kétséges az esemény, és az út azért ennyire rövid, mert csak a záró szertartásra korlátozódik. Ám Ferenc köréből hozzátették: az talán nem véletlen, hogy az egyházfő utána sokkal tovább marad Szlovákiában. A pápa egyik bizalmasa szerint aligha véletlen, hogy a magyar látogatás ilyen rövidre sikeredik. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az igazi üzenet várhatóan akkor hangzik majd el, amikor a magyar püspökök az egyházfő színe elé járulnak.
Fordulta kocka, miután elakadt a populizmus erősödése és már nem jönnek fel az Orbán-féle nacionalisták, viszont a pápának ismét befolyásos partnerei lettek Washingtonban, illetve Európában. Ugyanakkor sok magyar főpap nem tudja, mitévő legyen, mert az egyházfő a migránsok támogatására szólít fel. Az Orbán-kabinet ezzel szemben milliókat ad a nemzeti egyháznak, „keresztény”, családbarát politikát visz. Beer Miklós nyugalmazott püspök, aki ritka kivételként hajlandó nyíltan bírálni a miniszterelnököt, úgy látja: az anyagi támogatás aláássa az egyház függetlenségét. Ezért a papság nem szólal meg a menekültek kapcsán, pedig pont ezen a területen kellene leginkább a pápa véleménye mellé állnia.
Az interjúalany szerint az önállóság hiánya azért veszélyes, mert az egyház sorsát függővé teheti Orbán választási sikerétől. A politikus ugyanakkor közeledik a bigott katolikusokhoz, egyúttal viszont szeretne Ferenccel mutatkozni – mindezt azért, hogy nyerjen jövő áprilisban.
Yahoo/AP
A budapesti kirándulás a pápa uralkodásának egyik legfurább pillanatát hozza azzal, hogy Ferenc találkozik Orbán Viktorral, márpedig ő pont az a populista, jobboldali vezető, akit a katolikus egyházfő tipikusan megvet. Hogy a Szentatya csupán néhány órát lesz magyar földön, az arra utal, hogy nem szerette volna, ha a politikus hencegne a látogatással, politikai előnyöket húzna abból, pl. a közös fényképezkedésből.
A szervezők állítják, hogy a vendég degradálta Magyarországot, a meghívás eleve az Eucharisztikus Világkongresszus záró miséjére szólt a magyar egyház, illetve az állam részéről. Ám az üzenet ezzel együtt teljesen egyértelmű, sőt a pápa a minap még rá is tett egy lapáttal, amikor arról beszélt egy interjúban: tulajdonképpen nem is tudja, hogy találkozik-e Orbánnal.
Feledy Botond, egy jezsuita szervezet szakértője szerint nem kétséges, hogy egy sor fontos kérdésben véleményeltérés van Ferenc és a magyar vezető között, élen a migrációval, de a cél nem az, hogy még jobban elmérgesedjen a viszony. A Szentatya már jó ideje kinyilvánította rokonszenvét a menekültek iránt és kifogásolta a nemzeti populizmust, amit a magyar kormány is megtestesít. Egyébként a Szépművészeti Múzeumban zárt ajtók mögött találkozik Orbán és a vendég, pedig a kamerák az egész út során jóformán mindenütt ott vannak.
Szűk ösvényen egyensúlyoz a pápa, amikor ma találkozik Magyarország erős emberével, a sokat támadott Orbán Viktorral. Az esemény segíthet a magyar vezetőnek a választások közeledtével, de árthat is a törekvéseinek. A kormányfő úgy állítja be, hogy igyekszik megóvni a keresztény Európát a migránsoktól és a multikulturalizmustól. A szélsőjobbos politikus, aki az eltelt évek során meggyengítette a demokratikus intézményeket, úgy készül a jövő tavaszi erőpróbára, hogy erősíti kapcsolatait a katolikus fundamentalistákkal, mind Európában, mind az USÁ-ban.
Orbán egyre inkább elszigetelődik, ritkán keresik fel magas rangú nyugati látogatók, ezért szövetségesei kétségbeesetten próbálták találkozást kieszközölni számára mára. A Vatikán annyit közölt, hogy magánjellegű udvariassági aktus lesz közöttük. Ám beavatottak szerint lehet, hogy a miniszterelnök mást kap, mint amit vár, mert elképzelhető, hogy a pápa egyértelműen szót emel a lopakodót tekintélyelvűség és nacionalizmus ellen.
Mivel kettejük nézetei igencsak eltérnek Európa jövőjét illetően, az út már eddig is jó sok intrikát, drámát és gúnyt hozott. A magyar klérus és az állam képviselői sokáig lobbiztak a Vatikánnál, miközben a hatalom hívei a magyar médiában kevésbé válogatott eszközökkel próbáltak nyomást kifejteni a találkozó érdekében.
A Szentszék igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván, hogy soha nem is volt kétséges az esemény, és az út azért ennyire rövid, mert csak a záró szertartásra korlátozódik. Ám Ferenc köréből hozzátették: az talán nem véletlen, hogy az egyházfő utána sokkal tovább marad Szlovákiában. A pápa egyik bizalmasa szerint aligha véletlen, hogy a magyar látogatás ilyen rövidre sikeredik. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az igazi üzenet várhatóan akkor hangzik majd el, amikor a magyar püspökök az egyházfő színe elé járulnak.
Fordulta kocka, miután elakadt a populizmus erősödése és már nem jönnek fel az Orbán-féle nacionalisták, viszont a pápának ismét befolyásos partnerei lettek Washingtonban, illetve Európában. Ugyanakkor sok magyar főpap nem tudja, mitévő legyen, mert az egyházfő a migránsok támogatására szólít fel. Az Orbán-kabinet ezzel szemben milliókat ad a nemzeti egyháznak, „keresztény”, családbarát politikát visz. Beer Miklós nyugalmazott püspök, aki ritka kivételként hajlandó nyíltan bírálni a miniszterelnököt, úgy látja: az anyagi támogatás aláássa az egyház függetlenségét. Ezért a papság nem szólal meg a menekültek kapcsán, pedig pont ezen a területen kellene leginkább a pápa véleménye mellé állnia.
Az interjúalany szerint az önállóság hiánya azért veszélyes, mert az egyház sorsát függővé teheti Orbán választási sikerétől. A politikus ugyanakkor közeledik a bigott katolikusokhoz, egyúttal viszont szeretne Ferenccel mutatkozni – mindezt azért, hogy nyerjen jövő áprilisban.
Yahoo/AP
A budapesti kirándulás a pápa uralkodásának egyik legfurább pillanatát hozza azzal, hogy Ferenc találkozik Orbán Viktorral, márpedig ő pont az a populista, jobboldali vezető, akit a katolikus egyházfő tipikusan megvet. Hogy a Szentatya csupán néhány órát lesz magyar földön, az arra utal, hogy nem szerette volna, ha a politikus hencegne a látogatással, politikai előnyöket húzna abból, pl. a közös fényképezkedésből.
A szervezők állítják, hogy a vendég degradálta Magyarországot, a meghívás eleve az Eucharisztikus Világkongresszus záró miséjére szólt a magyar egyház, illetve az állam részéről. Ám az üzenet ezzel együtt teljesen egyértelmű, sőt a pápa a minap még rá is tett egy lapáttal, amikor arról beszélt egy interjúban: tulajdonképpen nem is tudja, hogy találkozik-e Orbánnal.
Feledy Botond, egy jezsuita szervezet szakértője szerint nem kétséges, hogy egy sor fontos kérdésben véleményeltérés van Ferenc és a magyar vezető között, élen a migrációval, de a cél nem az, hogy még jobban elmérgesedjen a viszony. A Szentatya már jó ideje kinyilvánította rokonszenvét a menekültek iránt és kifogásolta a nemzeti populizmust, amit a magyar kormány is megtestesít. Egyébként a Szépművészeti Múzeumban zárt ajtók mögött találkozik Orbán és a vendég, pedig a kamerák az egész út során jóformán mindenütt ott vannak.
Le Monde
A pápa ugyan egy pofavizit erejéig találkozik Orbán Viktorral, de amit néhány napja az egyik spanyol rádiónak mondott, az arra utal, hogy továbbra sincs oda az ötletért. Ahhoz ugyanis túlságosan is eltér kettejük felfogása olyan kérdésekben, mint a menekültek befogadása, a nacionalizmus, vagy hogy szabad-e politikai célokra bevetni vallási kérdéseket.
Ők ketten még sosem beszélgettek négyszemközt, de amit az egyházfő az eltelt 8 évben nyilvánosan figyelmeztetésképpen kifejtett, abból nagyon sok mindent a magyar vezetőnek szánt. Hiszen jelentős a feszültség kettejük között. Úgy hogy a mai találkozóból kurta protokoll esemény lett, Orbán és Áder üdvözli a vendéget, de hivatalos fogadásról szó sincs.
Ehhez persze tudni kell, hogy a napokban a migráció kapcsán élesen összecsapott a vatikáni hierarchia második számú képviselője, Pietro Parolin államtitkár, illetve Orbán a szlovéniai Bledben tartott európai fórumon. A kormányfő ugyanakkor az utóbbi években jelentős pénzjuttatásokkal kenyerezte le a magyar egyházakat, magát pedig úgy állítja be, mint aki missziójának tekinti a keresztény Európa megvédését. Ezzel párhuzamosan iskolák tucatjait adta egyházi kézbe, a hozzátartozó állami apanázzsal együtt.
A filozófus és vallástörténész Gábor György úgy látja, hogy a hatalom anyagi forrásokkal szavatolja magának az egyházak támogatását. Ugyanakkor a katolikus vezetés, de a többi felekezet irányítói általában hallgatnak a kormánypolitika ügyében. Beer Miklós szerint nem szeretnének ujjat húzni a Fidesszel. De mint mondja, az önmagában még nem fordítja az embereket a hit felé, ha kipucoválják a templomokat. Az egyházak idáig egyetlen konkrét eset kapcsán emelték fel szavukat, mert nem tetszik nekik, hogy a kormány a mesterséges megtermékenyítés szorgalmazásával is növelni próbálja a születendő gyerekek számát.
Deutsche Welle
A pápa csupán egy rövidke időre áll meg ma Budapesten, az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. Az esemény Erdő Péter szándéka szerint nyitás az egyház részéről a világ felé. Csak éppen sok magyar katolikus nehezményezi, hogy az egyház túlságosan is szorosan összefonódik a kormánnyal és már nem tölti be társadalmi szerepét.
A német közszolgálati médium túldimenzionáltnak minősíti az egyhetes rendezvénysorozatot. A járvány kirobbanása óta nem volt Magyarországon olyan esemény, amely ennyi embert megmozgatott volna. A korlátozásokat is lazították ez alkalomból, pedig ismét egyre több a beteg. Továbbá 100 ezer részvevőt várnak délelőtt a Hősök terére.
Magyarország a háború előtt már a házigazdája volt az akkori hasonló kongresszusnak. Állam és egyház akkoriban is igen szoros viszonyban állt egymással – a tekintélyelvű, Hitler-szövetséges Horthy alatt. Az egyház akkoriban szintén hasznot húzott abból, hogy beállt a politika mögé – a profitot főleg anyagiakban lehetett mérni. Ám mióta Orbán hatalmon van, a függő viszony csak fokozódott.
Hogy pontosan hány keresztény van Magyarországon, azt nem lehet tudni. De csak egy töredék gyakorolja a vallását, ám számuk különösen alacsony a fiatalok körében. Három éve egy felmérés azt hozta ki, hogy a 16-29 év közöttieknek csupán 3 %-a jár rendszeresen templomba. 67 / úgy nyilatkozott, hogy felekezeten kívüli.
Hogy a látogatás ennyire rövid időre korlátozódik, abban sok megfigyelő annak jelét látja, hogy főként a menedékpolitikában szögesen különbözik egymástól a pápa és Orbán véleménye. Hívők ugyanakkor a magyar egyház szemére vetik, hogy nem foglal állást fontos társadalmi kérdésekben, inkább hallgat. Nem volt vita például arról, hogy papok molesztáltak rájuk bízott fiatalokat.
A pápa ugyan egy pofavizit erejéig találkozik Orbán Viktorral, de amit néhány napja az egyik spanyol rádiónak mondott, az arra utal, hogy továbbra sincs oda az ötletért. Ahhoz ugyanis túlságosan is eltér kettejük felfogása olyan kérdésekben, mint a menekültek befogadása, a nacionalizmus, vagy hogy szabad-e politikai célokra bevetni vallási kérdéseket.
Ők ketten még sosem beszélgettek négyszemközt, de amit az egyházfő az eltelt 8 évben nyilvánosan figyelmeztetésképpen kifejtett, abból nagyon sok mindent a magyar vezetőnek szánt. Hiszen jelentős a feszültség kettejük között. Úgy hogy a mai találkozóból kurta protokoll esemény lett, Orbán és Áder üdvözli a vendéget, de hivatalos fogadásról szó sincs.
Ehhez persze tudni kell, hogy a napokban a migráció kapcsán élesen összecsapott a vatikáni hierarchia második számú képviselője, Pietro Parolin államtitkár, illetve Orbán a szlovéniai Bledben tartott európai fórumon. A kormányfő ugyanakkor az utóbbi években jelentős pénzjuttatásokkal kenyerezte le a magyar egyházakat, magát pedig úgy állítja be, mint aki missziójának tekinti a keresztény Európa megvédését. Ezzel párhuzamosan iskolák tucatjait adta egyházi kézbe, a hozzátartozó állami apanázzsal együtt.
A filozófus és vallástörténész Gábor György úgy látja, hogy a hatalom anyagi forrásokkal szavatolja magának az egyházak támogatását. Ugyanakkor a katolikus vezetés, de a többi felekezet irányítói általában hallgatnak a kormánypolitika ügyében. Beer Miklós szerint nem szeretnének ujjat húzni a Fidesszel. De mint mondja, az önmagában még nem fordítja az embereket a hit felé, ha kipucoválják a templomokat. Az egyházak idáig egyetlen konkrét eset kapcsán emelték fel szavukat, mert nem tetszik nekik, hogy a kormány a mesterséges megtermékenyítés szorgalmazásával is növelni próbálja a születendő gyerekek számát.
Deutsche Welle
A pápa csupán egy rövidke időre áll meg ma Budapesten, az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. Az esemény Erdő Péter szándéka szerint nyitás az egyház részéről a világ felé. Csak éppen sok magyar katolikus nehezményezi, hogy az egyház túlságosan is szorosan összefonódik a kormánnyal és már nem tölti be társadalmi szerepét.
A német közszolgálati médium túldimenzionáltnak minősíti az egyhetes rendezvénysorozatot. A járvány kirobbanása óta nem volt Magyarországon olyan esemény, amely ennyi embert megmozgatott volna. A korlátozásokat is lazították ez alkalomból, pedig ismét egyre több a beteg. Továbbá 100 ezer részvevőt várnak délelőtt a Hősök terére.
Magyarország a háború előtt már a házigazdája volt az akkori hasonló kongresszusnak. Állam és egyház akkoriban is igen szoros viszonyban állt egymással – a tekintélyelvű, Hitler-szövetséges Horthy alatt. Az egyház akkoriban szintén hasznot húzott abból, hogy beállt a politika mögé – a profitot főleg anyagiakban lehetett mérni. Ám mióta Orbán hatalmon van, a függő viszony csak fokozódott.
Hogy pontosan hány keresztény van Magyarországon, azt nem lehet tudni. De csak egy töredék gyakorolja a vallását, ám számuk különösen alacsony a fiatalok körében. Három éve egy felmérés azt hozta ki, hogy a 16-29 év közöttieknek csupán 3 %-a jár rendszeresen templomba. 67 / úgy nyilatkozott, hogy felekezeten kívüli.
Hogy a látogatás ennyire rövid időre korlátozódik, abban sok megfigyelő annak jelét látja, hogy főként a menedékpolitikában szögesen különbözik egymástól a pápa és Orbán véleménye. Hívők ugyanakkor a magyar egyház szemére vetik, hogy nem foglal állást fontos társadalmi kérdésekben, inkább hallgat. Nem volt vita például arról, hogy papok molesztáltak rájuk bízott fiatalokat.
Die Presse
A német szociáldemokraták és az Európai Parlament volt elnöke úgy ítéli meg, hogy az osztrák kormányfő ma már közelebb áll Orbán Viktorhoz, mint Scholzhoz, az SPD kancellárjelöltjéhez, aki a felmérések szerint igen jól áll a két hét múlva esedékes parlamenti választás előtt. A két politikus jövőképe nagyon is különbözik Európa ügyében, márpedig a jelenlegi német pénzügyminiszter megújítaná az integrációt, mert ő egyesült földrészt akar.
Schulz szerint ennek szükségességéről meg lehet győzni a kontinens lakosságát, ám idáig csupán Macron kért hozzá bizalmat az emberektől. Viszont meg is nyerte vele a választást. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új felállás teljesen különbözne az amerikai modelltől. Itt az államok azért fognak össze, hogy ne legyen semmilyen fegyveres viszály közöttük, sem pedig polgárháború – országokon belül. Emellett gazdasági együttműködéssel kívánják szavatolni a jólétet.
A gond ott van, hogy utóbbihoz immár Kínával, az Egyesült Államokkal és Délkelet-Ázsiával kell vetélkedni. Ehhez nem szükséges feladni a nemzeti hagyományokat, vagy történelmet, de ha az országok a múlt felé fordulnak, akkor az unokáknak nem lesz állásuk a 21. században. Azt, mondjuk, Sisitől hiába várják. Ugyanakkor rámutatott, hogy Kurz odahaza bujtogatja az osztrákokat, mondván, hogy nem kell senkihez sem igazodniuk. Brüsszelben viszont nagyon is igazodik, mert pontosan tudja, hogy Ausztria az európai piac nélkül kudarcra volna ítélve.
Neue Kronen Zeitung
Az osztrák környezetvédelmi miniszter éles hangú levelet küldött a magyar kormánynak, mert a Fertő-tó magyar oldalán folyó nagyszabású idegenforgalmi beruházás nagy veszélyezteti az egész környék élővilágát. Gewessler, aki a Zöld Párt tagja, az írja, hogy a magyar fél megszegi az európai előírásokat, ám erre az osztrák kormány határozottan nemet mond. Még egyértelműbben fogalmazott az osztrák Greenpeace főnöke, kiemelve, hogy Magyarország a többi közt szállodát és jachtkikötőt épít egy 60 hektáros területen, amely egy nemzeti park kellős közepén található, része a Natura 2000 területnek, továbbá a partot védi a Ramsari megállapodás.
A civil szervezet felhívja a figyelmet, hogy a terv mögött a magyar kormány áll, a beruházást közpénzekből finanszírozzák. Az egész programért a miniszterelnöki hivatal felel, és a leendő gazda pedig hírek szerint nem más, mint Tiborcz István, Orbán veje.
FT
A nagy rivális Ryanair első embere úgy ítéli meg, hogy a Wizz Airnek és az Easyjetnek vagy össze kell olvadnia, vagy pedig egy nagyobb társaságnak át kell vennie mindkettőt. Az előzmény az volt, hogy a brit fapados cég a napokban visszautasította a magyar vetélytárs vételi ajánlatát. O’Leary szerint itt az idő, hogy a járvány után rendet teremtsenek az ágazatban. Szerinte a nagy szereplőknek, mint a British Airways, a Lufthansa vagy az Air France, meg kell próbálniuk felvásárolni a konkurenciát.
A túléléshez ugyanis megfelelő üzleti méretek szükségesek, hosszú távon nem lehet fenntartani a széttöredezett európai piacot. Ugyanakkor sok kormány nem hajlandó lemondani a nemzeti légiközlekedésről, ezért milliószámra önti a támogatást ezekbe a cégekbe. Egyébként az igazgató elárulta, hogy többször nekifutott a Wizz Air megszerzésének, de mindig lepattant, ezért feladta a tervet.
Hozzátette, hogy ha Váradi József vállalatának sikerült volna rátennie a kezét az Easyjetre, az nagy lendületet adott volna neki Nyugat-Európában. De nem tudni, hogy az egyesülés révén továbbra is alacsonyan tudta-e volna tartani a költségeit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.