Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.03.
Project Syndicate
A világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza azt mondja: nincs mese, ki kell tenni Magyarországot az EU-ból. Daron Acemoglu, aki Isztanbulban, örmény családban született, de már lassan 30 éve politikai közgazdaságtant tanít az MIT-n, a Massachusetts Institute of Technology-n, igazat ad a holland miniszterelnöknek, aki pár hete, a melegellenes jogszabály elfogadása után kifejtette: a magyarok országának többé semmi keresnivalója sincs Európában. Ezért – hangsúlyozza az amerikai szakember - az uniónak meg kell kezdenie a kizárási folyamatot majd mérlegelnie kell, hogy ugyanezt csinálja a lengyelekkel is.
Az elmúlt évtizedben a magyar és lengyel kormány következetesen aláásta a jogállamot és a demokratikus intézményeket. Orbán meghirdette az illiberális demokráciát, pedig olyan nincs is. Az EU-nak azt kell tekintenie az utolsó cseppnek a pohárban, hogy a két ország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ami persze nem meglepő, hiszen bőven van bizonyíték a Fidesz és a PiS anyagi visszaéléseire. Ám továbbra is érkezik hozzájuk a pénz Brüsszelből, noha gúnyt űznek a közös értékekből, egyáltalán mindenből, amit Európa jelent.
A tálibok győzelme után vitathatatlan, hogy nem lehet a demokráciát erővel, illetve segélyek révén elvinni egy országba. Mostantól inkább az kell, hogy a Nyugat járjon jó példával elöl. Egy felmérés, amelynek elkészítésében Acemoglu is közreműködött több, mint 110 országban, azt bizonyította, hogy a demokratikus intézmények iránt akkor nagyobb a bizalom, ha azok érdemi gazdasági növekedést, békét, stabilitást és megbízható közszolgálatot eredményeznek.
Amikor ekkora szükség van a nemzetközi együttműködésre, az EU nem teheti meg, hogy ne legyen sikeres. Ennek részét képezte a keleti bővítés. Ám az új tagok e pillanatban a szervezet Achilles-sarkának látszanak. Magyarország és Lengyelország azt jelképezi, hogy az unió nem működik, intézményileg gyenge.
Súlyos döntés persze Magyarországtól megszabadulni és hasonló sorssal megfenyegetni a lengyeleket, nem is szabad elkapkodni. Bármely ország választhat ugyanis olyan kormányt, amely azután megpróbálja megingatni a jogállamot. A tekintélyelvű politikával szemben hagyni kell, hogy hassanak a demokratikus ellensúlyok, illetve bízni kell a választókban, hogy túladnak a veszélyes vezetőkön.
Ám Magyarország immár az a kivétel, amely cáfolja ezt a szabályt. A demokrácia egy évtizednyi fideszes uralom után a jelek szerint végzetes sebet kapott. Ezért cseppet sem biztos, hogy le lehet váltani a fennálló rezsimet. Viszont minél tovább tekinti az unió a rendszert normális demokráciának, annál nagyobb károkat okoz a saját hitelének.
Át kell alakítani a szabályokat, hogy fel lehessen lépni Budapest és Varsó ellen. A 7-es paragrafus értelmében fel kell függeszteni a magyarok szavazati jogát, illetve le kell állítani a pénzek folyósítását, egészen addig, amíg nem lesz világos, melyik a legjobb módszer a tagság megvonására. Időnként vannak ugyan csodák, de Magyarországnak mennie kell – az európai terv túlélése érdekében.
A világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza azt mondja: nincs mese, ki kell tenni Magyarországot az EU-ból. Daron Acemoglu, aki Isztanbulban, örmény családban született, de már lassan 30 éve politikai közgazdaságtant tanít az MIT-n, a Massachusetts Institute of Technology-n, igazat ad a holland miniszterelnöknek, aki pár hete, a melegellenes jogszabály elfogadása után kifejtette: a magyarok országának többé semmi keresnivalója sincs Európában. Ezért – hangsúlyozza az amerikai szakember - az uniónak meg kell kezdenie a kizárási folyamatot majd mérlegelnie kell, hogy ugyanezt csinálja a lengyelekkel is.
Az elmúlt évtizedben a magyar és lengyel kormány következetesen aláásta a jogállamot és a demokratikus intézményeket. Orbán meghirdette az illiberális demokráciát, pedig olyan nincs is. Az EU-nak azt kell tekintenie az utolsó cseppnek a pohárban, hogy a két ország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ami persze nem meglepő, hiszen bőven van bizonyíték a Fidesz és a PiS anyagi visszaéléseire. Ám továbbra is érkezik hozzájuk a pénz Brüsszelből, noha gúnyt űznek a közös értékekből, egyáltalán mindenből, amit Európa jelent.
A tálibok győzelme után vitathatatlan, hogy nem lehet a demokráciát erővel, illetve segélyek révén elvinni egy országba. Mostantól inkább az kell, hogy a Nyugat járjon jó példával elöl. Egy felmérés, amelynek elkészítésében Acemoglu is közreműködött több, mint 110 országban, azt bizonyította, hogy a demokratikus intézmények iránt akkor nagyobb a bizalom, ha azok érdemi gazdasági növekedést, békét, stabilitást és megbízható közszolgálatot eredményeznek.
Amikor ekkora szükség van a nemzetközi együttműködésre, az EU nem teheti meg, hogy ne legyen sikeres. Ennek részét képezte a keleti bővítés. Ám az új tagok e pillanatban a szervezet Achilles-sarkának látszanak. Magyarország és Lengyelország azt jelképezi, hogy az unió nem működik, intézményileg gyenge.
Súlyos döntés persze Magyarországtól megszabadulni és hasonló sorssal megfenyegetni a lengyeleket, nem is szabad elkapkodni. Bármely ország választhat ugyanis olyan kormányt, amely azután megpróbálja megingatni a jogállamot. A tekintélyelvű politikával szemben hagyni kell, hogy hassanak a demokratikus ellensúlyok, illetve bízni kell a választókban, hogy túladnak a veszélyes vezetőkön.
Ám Magyarország immár az a kivétel, amely cáfolja ezt a szabályt. A demokrácia egy évtizednyi fideszes uralom után a jelek szerint végzetes sebet kapott. Ezért cseppet sem biztos, hogy le lehet váltani a fennálló rezsimet. Viszont minél tovább tekinti az unió a rendszert normális demokráciának, annál nagyobb károkat okoz a saját hitelének.
Át kell alakítani a szabályokat, hogy fel lehessen lépni Budapest és Varsó ellen. A 7-es paragrafus értelmében fel kell függeszteni a magyarok szavazati jogát, illetve le kell állítani a pénzek folyósítását, egészen addig, amíg nem lesz világos, melyik a legjobb módszer a tagság megvonására. Időnként vannak ugyan csodák, de Magyarországnak mennie kell – az európai terv túlélése érdekében.
Frankfurter Rundschau
A német elnök ugyan az utóbbi hetekben végiglátogatta a visegrádi csoport másik három országát, ám a budapesti út egyelőre nem időszerű, szivárgott ki az államfői hivatalból, mivel az erős ember Orbán Viktor egyre inkább az európai bunkó szerepében tetszeleg. Úgy hogy már csak ezért sem kíván Steinmeier jelenleg Budapestre jönni.
A politikus tegnap Pozsonyban Németország kulcspartnerének nevezte Szlovákiát. Politikai, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. A Globsec elemző intézetben arról beszélt, hogy a polgárok bizalma nélkül nem működhet a demokrácia. Arra is kitért, hogy a jogállamot belülről és kívülről egyaránt támadások érik, ezért tovább kell fejleszteni, hogy az meggyőző legyen a jövő számára.
A házigazda Caputová elmondta, hogy igen drámai változások következtek meg a kettős újságíró gyilkosság után. Fontos a társadalom megtisztulása, aminek része, hogy már sokan börtönben vannak a korábbi rendszer magas rangú tisztségviselői közül. Azt jelzi: senki sem áll a törvény fölött. Egyébként meg már megalakult az a bíróság, amely az igazságszolgáltatásban hivatott rendet tenni. Ugyanakkor kitért arra, amit a szlovák piacon jelenlévő 600 német cég erősen nehezményez, hogy ti. a közigazgatás nem kellően hatékony, még mindig gyakori a korrupció és a perek túl sokáig elhúzódnak, illetve időnként meglepő ítéletekkel zárulnak.
A német elnök ugyan az utóbbi hetekben végiglátogatta a visegrádi csoport másik három országát, ám a budapesti út egyelőre nem időszerű, szivárgott ki az államfői hivatalból, mivel az erős ember Orbán Viktor egyre inkább az európai bunkó szerepében tetszeleg. Úgy hogy már csak ezért sem kíván Steinmeier jelenleg Budapestre jönni.
A politikus tegnap Pozsonyban Németország kulcspartnerének nevezte Szlovákiát. Politikai, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. A Globsec elemző intézetben arról beszélt, hogy a polgárok bizalma nélkül nem működhet a demokrácia. Arra is kitért, hogy a jogállamot belülről és kívülről egyaránt támadások érik, ezért tovább kell fejleszteni, hogy az meggyőző legyen a jövő számára.
A házigazda Caputová elmondta, hogy igen drámai változások következtek meg a kettős újságíró gyilkosság után. Fontos a társadalom megtisztulása, aminek része, hogy már sokan börtönben vannak a korábbi rendszer magas rangú tisztségviselői közül. Azt jelzi: senki sem áll a törvény fölött. Egyébként meg már megalakult az a bíróság, amely az igazságszolgáltatásban hivatott rendet tenni. Ugyanakkor kitért arra, amit a szlovák piacon jelenlévő 600 német cég erősen nehezményez, hogy ti. a közigazgatás nem kellően hatékony, még mindig gyakori a korrupció és a perek túl sokáig elhúzódnak, illetve időnként meglepő ítéletekkel zárulnak.
Politico
Csőstül zúdulnak a gondok Európára: meg kell birkóznia az afganisztáni kudarc következményeivel, nem lehet tudni, mit hoz a német választás, fenyeget a járvány 4. hulláma, és mindemellett végre választ kell adnia arra az alapkérdésre, hogy Brüsszel meddig menjen el az értékek védelmében Magyarország és Lengyelország ellen. Szóval, keménynek ígérkezik az ősz.
Nagyon úgy néz ki, hogy újraindul a küzdelem a demokratikus normákért. Először is határozni kell arról, a magyar kormány hozzájuthat-e a neki megítélt részhez az újjáépítési alapból. A kérdés egyelőre függőben van, mert az EU biztosítékokat akar a korrupció ellen. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője úgy látja, a döntés meghatározó lehet a Bizottság szemszögéből.
A magyar és lengyel belpolitikai bizonytalanságok alighanem csak még inkább kiélezik a feszültséget. A Fidesz kemény kampánynak néz elébe és azt választotta, hogy fokozza az összeesküvés elméletet hangoztató retorikát, illetve a támadásokat az unió ellen. Egyben LMBT-ellenes törvényt hozott. E fejlemény folytán nemrégiben fejre állt egy egész csúcstalálkozó, hiszen itt alapvető európai értékről van szó.
Budapest továbbra sem válaszol a szervezet aggályaira a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a grasszáló korrupció kapcsán. A lengyelek pedig már az egész közösségi jog elsődlegességét megkérdőjelezik. Egy brüsszeli illetékes mégis derűlátó, mert úgy véli, hogy meg fogják találni a kiutat.
Csőstül zúdulnak a gondok Európára: meg kell birkóznia az afganisztáni kudarc következményeivel, nem lehet tudni, mit hoz a német választás, fenyeget a járvány 4. hulláma, és mindemellett végre választ kell adnia arra az alapkérdésre, hogy Brüsszel meddig menjen el az értékek védelmében Magyarország és Lengyelország ellen. Szóval, keménynek ígérkezik az ősz.
Nagyon úgy néz ki, hogy újraindul a küzdelem a demokratikus normákért. Először is határozni kell arról, a magyar kormány hozzájuthat-e a neki megítélt részhez az újjáépítési alapból. A kérdés egyelőre függőben van, mert az EU biztosítékokat akar a korrupció ellen. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője úgy látja, a döntés meghatározó lehet a Bizottság szemszögéből.
A magyar és lengyel belpolitikai bizonytalanságok alighanem csak még inkább kiélezik a feszültséget. A Fidesz kemény kampánynak néz elébe és azt választotta, hogy fokozza az összeesküvés elméletet hangoztató retorikát, illetve a támadásokat az unió ellen. Egyben LMBT-ellenes törvényt hozott. E fejlemény folytán nemrégiben fejre állt egy egész csúcstalálkozó, hiszen itt alapvető európai értékről van szó.
Budapest továbbra sem válaszol a szervezet aggályaira a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a grasszáló korrupció kapcsán. A lengyelek pedig már az egész közösségi jog elsődlegességét megkérdőjelezik. Egy brüsszeli illetékes mégis derűlátó, mert úgy véli, hogy meg fogják találni a kiutat.
FT
A lengyel pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy gyorsan megoldódnak az ellentétek a Bizottsággal, így országa hozzájuthat az újjáépítési alapból előirányzott milliárdokhoz. Koscinski bízik abban, hogy még ebben a hónapban kedvező döntés születik, és akkor elhárulnak az akadályok a 24 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás, illetve a 12 milliárdnyi kedvezményes hitel útjából.
Szerinte a pénzkérdést le kellene választani az igazságügyi reform ügyében kialakult jogvitáról. Mert ha nem folynának be az összegek, az nagy veszteség volna nem csupán Varsó, hanem az EU számára is. Szerinte a Bizottság elvben már jóváhagyta a felhasználásra kidolgozott nemzeti tervet, de azzal nem is lehet semmi különösebb baj. Csak éppen a másik ügy teljesen feleslegesen akadályozza az előrelépést, miközben kompromisszumra volna szükség – tette hozzá. A lap megjegyzi, hogy egyre több tagország, valamint az Európai Parlament nyomást gyakorol a Brüsszelre, mármint hogy a források megvonásával térítse jobb belátásra a jogállami elveket megsértő kormányokat.
A lengyel pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy gyorsan megoldódnak az ellentétek a Bizottsággal, így országa hozzájuthat az újjáépítési alapból előirányzott milliárdokhoz. Koscinski bízik abban, hogy még ebben a hónapban kedvező döntés születik, és akkor elhárulnak az akadályok a 24 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás, illetve a 12 milliárdnyi kedvezményes hitel útjából.
Szerinte a pénzkérdést le kellene választani az igazságügyi reform ügyében kialakult jogvitáról. Mert ha nem folynának be az összegek, az nagy veszteség volna nem csupán Varsó, hanem az EU számára is. Szerinte a Bizottság elvben már jóváhagyta a felhasználásra kidolgozott nemzeti tervet, de azzal nem is lehet semmi különösebb baj. Csak éppen a másik ügy teljesen feleslegesen akadályozza az előrelépést, miközben kompromisszumra volna szükség – tette hozzá. A lap megjegyzi, hogy egyre több tagország, valamint az Európai Parlament nyomást gyakorol a Brüsszelre, mármint hogy a források megvonásával térítse jobb belátásra a jogállami elveket megsértő kormányokat.
Politico
Meglehetősen arrogánsan reagált szlovén kormány, amikor kiderült, hogy soros elnökként nem képviseltette magát két napja az EP polgári szabadságjogok ügyében illetékes bizottságában, pedig ott a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő eljárásról volt szó, mégpedig a 7-es paragrafus alapján. A testület elnöke csalódottságát hangoztatta, egyben élesen bírálta Ljubljanát a döntésért.
Jansa kabinetfőnöke azt üzente vissza, hogy inkább olyasmivel foglalkoztak, ami tényleg fontos. Maga a kormányfő pedig azt twitterezte a világnak, hogy országa a szabad és egységes Európáért harcol, ezzel szemben a neki szemrehányást tevő szocialista képviselőcsoport meg akarja semmisíteni az EU-t, ami igazán szégyenletes.
Később a szlovén szóvivő úgy igyekezett finomítani a dolgon, a soros elnökség nem szokta magát képviseltetni ilyen esetekben, az olyan ügyek megvitatása, mint a 7-es cikkely alkalmazása, az adott bizottságra tartozik. És nem lenne jó kivinni a kérdést máshová. Reuters
A jövő hónapban esedékes választás előtt populista kampányba kezdett a cseh miniszterelnök, aki azt ígéri, hogy távol tartja a migránsokat és nem enged át további nemzeti jogköröket Brüsszelnek. Babis a 6 évvel ezelőtti válság során Orbán nyomába lépett és szinte egyetlen menedékkérőt sem fogadott be. Az elutasítás azóta is központi elem a politikájában. Most azt mondta, hogy máskülönben nem lehet megvédeni a nemzeti érdekeket, az életmódot és a kultúrát.
Szerinte ugyanakkor az ellenzék az EU-nak játszaná át a nemzeti szuverenitást, ugyanakkor szakítana a V4-ekkel, amelyet a politikus nem győzött dicsérni, noha magyar és lengyel kollégájának sűrűn van nézeteltérése az európai intézményekkel. De kijelentette, hogy amíg ő áll a kormány élén, addig egyetlen illegális migráns sem teheti be a lábát az országba. Jelen állás szerint az ANO nem képes kellő többséget szerezni október 6-7-én, ezért hosszas koalíciós huzavonára kell felkészülni.
Meglehetősen arrogánsan reagált szlovén kormány, amikor kiderült, hogy soros elnökként nem képviseltette magát két napja az EP polgári szabadságjogok ügyében illetékes bizottságában, pedig ott a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő eljárásról volt szó, mégpedig a 7-es paragrafus alapján. A testület elnöke csalódottságát hangoztatta, egyben élesen bírálta Ljubljanát a döntésért.
Jansa kabinetfőnöke azt üzente vissza, hogy inkább olyasmivel foglalkoztak, ami tényleg fontos. Maga a kormányfő pedig azt twitterezte a világnak, hogy országa a szabad és egységes Európáért harcol, ezzel szemben a neki szemrehányást tevő szocialista képviselőcsoport meg akarja semmisíteni az EU-t, ami igazán szégyenletes.
Később a szlovén szóvivő úgy igyekezett finomítani a dolgon, a soros elnökség nem szokta magát képviseltetni ilyen esetekben, az olyan ügyek megvitatása, mint a 7-es cikkely alkalmazása, az adott bizottságra tartozik. És nem lenne jó kivinni a kérdést máshová. Reuters
A jövő hónapban esedékes választás előtt populista kampányba kezdett a cseh miniszterelnök, aki azt ígéri, hogy távol tartja a migránsokat és nem enged át további nemzeti jogköröket Brüsszelnek. Babis a 6 évvel ezelőtti válság során Orbán nyomába lépett és szinte egyetlen menedékkérőt sem fogadott be. Az elutasítás azóta is központi elem a politikájában. Most azt mondta, hogy máskülönben nem lehet megvédeni a nemzeti érdekeket, az életmódot és a kultúrát.
Szerinte ugyanakkor az ellenzék az EU-nak játszaná át a nemzeti szuverenitást, ugyanakkor szakítana a V4-ekkel, amelyet a politikus nem győzött dicsérni, noha magyar és lengyel kollégájának sűrűn van nézeteltérése az európai intézményekkel. De kijelentette, hogy amíg ő áll a kormány élén, addig egyetlen illegális migráns sem teheti be a lábát az országba. Jelen állás szerint az ANO nem képes kellő többséget szerezni október 6-7-én, ezért hosszas koalíciós huzavonára kell felkészülni.
Der Standard
Az afgán menekültekkel szembeni bánásmód miatt az osztrákoknak igenis van szégyenkeznivalójuk, hiába állította az ellenkezőjét az államfő az Ibizagate kirobbanása után. Így értékeli a helyzetet az osztrák újságírás nagyassszonya, a csaknem 80 éves Barbara Coudenhove-Calergie, a páneurópai mozgalom alapítójának unokahúga, akinek elűzött szudétanémetként van fogalma, milyen is az, ha valaki kénytelen elhagyni hazáját.
Ily módon teljesen egyetért a luxemburgi külügyminiszterrel, aki szerint Kurz (és szlovén kollégája) immár nem nevezheti magát európainak, mivel nem hajlandó befogadni egyetlen afgán menedékkérőt. Azokat sem, akik közvetlen életveszélyben vannak, de azokat sem, akik jól képzett szakemberek, ám üldözik őket, mert kiálltak az emberi jogokért. Azon felül Ausztria szabadulni igyekszik azoktól az afgánoktól, akik már bejutottak. Továbbá nem ad állampolgárságot olyanoknak, akik beilleszkedtek, sőt, osztrák földön születtek.
Szépen hangzó kifogás persze akad szép számmal, ám a bírálatok így is záporoznak. Sokan embertelenséget és szégyent emlegetnek. Csakhogy ha minden igaz, a többség támogatja a hatalom menekültellenes politikáját. Ők is a nemzet részei, de ennélfogva nyugodtan lehet szégyenkezni az ország láttán.
Merkel 2015-ben rengeteget kapott a fejére, amikor az emberáradat kellős közepén meghirdette: megcsináljuk. Ma a legtöbben csodálják. Remélhetőleg egy nap Ausztria is átél egy hasonló folyamatot.
Az afgán menekültekkel szembeni bánásmód miatt az osztrákoknak igenis van szégyenkeznivalójuk, hiába állította az ellenkezőjét az államfő az Ibizagate kirobbanása után. Így értékeli a helyzetet az osztrák újságírás nagyassszonya, a csaknem 80 éves Barbara Coudenhove-Calergie, a páneurópai mozgalom alapítójának unokahúga, akinek elűzött szudétanémetként van fogalma, milyen is az, ha valaki kénytelen elhagyni hazáját.
Ily módon teljesen egyetért a luxemburgi külügyminiszterrel, aki szerint Kurz (és szlovén kollégája) immár nem nevezheti magát európainak, mivel nem hajlandó befogadni egyetlen afgán menedékkérőt. Azokat sem, akik közvetlen életveszélyben vannak, de azokat sem, akik jól képzett szakemberek, ám üldözik őket, mert kiálltak az emberi jogokért. Azon felül Ausztria szabadulni igyekszik azoktól az afgánoktól, akik már bejutottak. Továbbá nem ad állampolgárságot olyanoknak, akik beilleszkedtek, sőt, osztrák földön születtek.
Szépen hangzó kifogás persze akad szép számmal, ám a bírálatok így is záporoznak. Sokan embertelenséget és szégyent emlegetnek. Csakhogy ha minden igaz, a többség támogatja a hatalom menekültellenes politikáját. Ők is a nemzet részei, de ennélfogva nyugodtan lehet szégyenkezni az ország láttán.
Merkel 2015-ben rengeteget kapott a fejére, amikor az emberáradat kellős közepén meghirdette: megcsináljuk. Ma a legtöbben csodálják. Remélhetőleg egy nap Ausztria is átél egy hasonló folyamatot.
Die Zeit
Az újság roppant egyszerűnek és kényelmesnek tartja, hogy Európa végképp bezárja kapuit a menedékkérők előtt, legyen szó akár az afgánokról. De hát a bunkerszemlélet már jó ideje csatát nyert. Az EU most ugyanazzal próbálkozik, mint korábban Törökország esetében: pénzt ad a szomszédos államoknak, hogy azok fogadják be az Afganisztánból érkező embereket. Így senki sem mondhatja, hogy cserbenhagyja őket, de a lényeg, hogy semmiképpen se juthassanak el a földrészre.
Ily módon másokra hárítja a humanitárius felelősséget, ugyanakkor nem kell foglalkoznia azzal, hogy képtelen volt közös menedékpolitikát kialakítani. Emiatt senki sem jajdult fel, mint ahogy az is elsikkadt, hogy az unió keleti határain gyakorlatilag hatályon kívül helyezték a Genfi Konvenciót.
De legalább a luxemburgi diplomácia vezetője követelte, hogy fogadjanak be pár tízezer oltalomra szoruló afgánt. És csak akkor írta alá a záróközleményt, miután abba bekerült, hogy konferenciát szerveznek a témáról. Merthogy arra Európa idáig nem volt hajlandó. Tényleg ez volna a szabadság és emberség földrésze, ahogy azt hirdeti magáról? A jobboldali magyar, lengyel és szlovén kormány immár olyan természetességgel mutatja ki embertelenségét a menedékpolitikában, ami párt éve még elképzelhetetlen lett volna. De a bezárkózás elvét már más államok is magukévá tették.
Az eredmény egy fölöttébb hazug retorika, amely hangsúlyozza, ugyanakkor el is hárítja a felelősséget. Utóbbit jól ragadta meg az osztrák külügyminiszter, amikor azt fejtegette, hogy fel kell tartóztani az afgán problémát. Így beszél ma a kontinens azokról, akiket a saját kudarca után hátrahagyott, kiszolgáltatva őket a terrornak, a legnagyobb kétségbeesés közepette.
A mantra az, hogy 2015 nem ismétlődhet meg. Csakhogy Balkán le van zárva, a görögök visszatoloncolják Törökországba az illegális migránsokat. Ankara éppen kerítés épít az iráni határon. Tehát aki netán el tud menekülni a tálibok elől, az is legfeljebb valamelyik szomszéd országba juthasson el. Közben Afganisztánon belül 3,5 millióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket.
Vagyis igencsak szégyenletes, hogy az európaiak csakis a saját érdekeiket követik. Így viszont annak már búcsút inthetnek, hogy példaképül szolgáljanak a világ számára.
Az újság roppant egyszerűnek és kényelmesnek tartja, hogy Európa végképp bezárja kapuit a menedékkérők előtt, legyen szó akár az afgánokról. De hát a bunkerszemlélet már jó ideje csatát nyert. Az EU most ugyanazzal próbálkozik, mint korábban Törökország esetében: pénzt ad a szomszédos államoknak, hogy azok fogadják be az Afganisztánból érkező embereket. Így senki sem mondhatja, hogy cserbenhagyja őket, de a lényeg, hogy semmiképpen se juthassanak el a földrészre.
Ily módon másokra hárítja a humanitárius felelősséget, ugyanakkor nem kell foglalkoznia azzal, hogy képtelen volt közös menedékpolitikát kialakítani. Emiatt senki sem jajdult fel, mint ahogy az is elsikkadt, hogy az unió keleti határain gyakorlatilag hatályon kívül helyezték a Genfi Konvenciót.
De legalább a luxemburgi diplomácia vezetője követelte, hogy fogadjanak be pár tízezer oltalomra szoruló afgánt. És csak akkor írta alá a záróközleményt, miután abba bekerült, hogy konferenciát szerveznek a témáról. Merthogy arra Európa idáig nem volt hajlandó. Tényleg ez volna a szabadság és emberség földrésze, ahogy azt hirdeti magáról? A jobboldali magyar, lengyel és szlovén kormány immár olyan természetességgel mutatja ki embertelenségét a menedékpolitikában, ami párt éve még elképzelhetetlen lett volna. De a bezárkózás elvét már más államok is magukévá tették.
Az eredmény egy fölöttébb hazug retorika, amely hangsúlyozza, ugyanakkor el is hárítja a felelősséget. Utóbbit jól ragadta meg az osztrák külügyminiszter, amikor azt fejtegette, hogy fel kell tartóztani az afgán problémát. Így beszél ma a kontinens azokról, akiket a saját kudarca után hátrahagyott, kiszolgáltatva őket a terrornak, a legnagyobb kétségbeesés közepette.
A mantra az, hogy 2015 nem ismétlődhet meg. Csakhogy Balkán le van zárva, a görögök visszatoloncolják Törökországba az illegális migránsokat. Ankara éppen kerítés épít az iráni határon. Tehát aki netán el tud menekülni a tálibok elől, az is legfeljebb valamelyik szomszéd országba juthasson el. Közben Afganisztánon belül 3,5 millióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket.
Vagyis igencsak szégyenletes, hogy az európaiak csakis a saját érdekeiket követik. Így viszont annak már búcsút inthetnek, hogy példaképül szolgáljanak a világ számára.
Reuters
Az ukrajnai tranzit gázvezetéket működtető cég vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy ha üzembe áll az Északi Áramlat 2, akkor Európa függő helyzetbe kerül az orosz gázszállításoktól. Hiszen akkor kiesik az ukrán alternatív útvonal, épp ezért a szakember az biztonsági veszélynek nevezte a hamarosan elkészülő csőrendszert. Ám szerinte még nem késő leállítani a munkálatokat.
Makogon szerint a Gazprom kemény lépésekhez folyamodhat, hogy rákényszerítse saját álláspontját a partnerekre. Hiszen nemrégiben kevesebb energiahordozót táplált be a hálózatba és emiatt gyorsan megugrottak az árak a földrészen. Ám mint mondta, a világnak rövid az emlékezete: a Kreml miatt 2009-ben az egész kontinens vacogott.
Kijev attól tart, hogy 2024-tól Oroszország leállítja Ukrajnán keresztül a szállításokat, sőt lehet, hogy Magyarország már októbertől inkább az új szerb vezetéket veszi igénybe. A Kremlt nem érdeklik a költségek, csak, hogy kigolyózza a szomszédos országot. A nyilatkozó már onnantól számít erre, hogy kész lesz az Északi Áramlat 2.
Az ukrajnai tranzit gázvezetéket működtető cég vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy ha üzembe áll az Északi Áramlat 2, akkor Európa függő helyzetbe kerül az orosz gázszállításoktól. Hiszen akkor kiesik az ukrán alternatív útvonal, épp ezért a szakember az biztonsági veszélynek nevezte a hamarosan elkészülő csőrendszert. Ám szerinte még nem késő leállítani a munkálatokat.
Makogon szerint a Gazprom kemény lépésekhez folyamodhat, hogy rákényszerítse saját álláspontját a partnerekre. Hiszen nemrégiben kevesebb energiahordozót táplált be a hálózatba és emiatt gyorsan megugrottak az árak a földrészen. Ám mint mondta, a világnak rövid az emlékezete: a Kreml miatt 2009-ben az egész kontinens vacogott.
Kijev attól tart, hogy 2024-tól Oroszország leállítja Ukrajnán keresztül a szállításokat, sőt lehet, hogy Magyarország már októbertől inkább az új szerb vezetéket veszi igénybe. A Kremlt nem érdeklik a költségek, csak, hogy kigolyózza a szomszédos országot. A nyilatkozó már onnantól számít erre, hogy kész lesz az Északi Áramlat 2.
The Times
A vezető brit jobboldali lap az esti budapesti tapasztalatok alapján arra figyelmeztet, hogy ha a FIFA és az UEFA komolyan gondolja a rasszizmus kiszorítását a stadionokból, miután az foltot ejt a tornákon, akkor fontolóra kell vennie, hogy tiltó listára helyezi az olyan tagokat, mint Magyarország. Már nem elég a bírság, és hogy pár mérkőzésre bezárnak bizonyos arénákat. Csak megfelelő szankciókkal lehet egyes szövetségeket és országokat rábébreszteni: itt az idő, hogy szembeszálljanak a belső ellenséggel.
A disszonáns jelenségek persze a magyar nézők többsége számára is visszataszítóak voltak. A kisebbség reakciójára viszont eleve számítani lehetett. Az angol szövetség begyűjtötte a véleményeket a játékosokkal, azt összeveti azzal, amit saját majd látott. De kétség nem lehet, mert a legfőbb bizonyítékokat a kamerák szolgáltatták, premier plánban mutatva a főkolomposokat.
Ugyanakkor a vendégek bizonyították a pályán, hogy külön klasszist képviselnek – az ellenséges közegben. Nem hagyták magukat megfélemlíteni, letérdeltek és szembeszálltak a rasszistákkal. Nem befolyásolták őket a közelükben elzúgó, behajított petárdák sem. Szinte úgy tűnt, hogy missziót teljesítenek a mutogató, gusztustalan hordák előtt.
Sterling különösen kipécézték egyes rajongók, még akkor is, amikor sérülés miatt lecserélték. Mint ahogy Bellinghamet is, amikor az melegített, hogy pályára lépjen. A tévéfelvételek megörökítették. Ez azonban nem mehet így tovább, hogy labdarúgók azt csinálják, ami a dolguk, ám megszégyenítik őket a bőrük színe miatt. Az illetékeseknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket.
A vezető brit jobboldali lap az esti budapesti tapasztalatok alapján arra figyelmeztet, hogy ha a FIFA és az UEFA komolyan gondolja a rasszizmus kiszorítását a stadionokból, miután az foltot ejt a tornákon, akkor fontolóra kell vennie, hogy tiltó listára helyezi az olyan tagokat, mint Magyarország. Már nem elég a bírság, és hogy pár mérkőzésre bezárnak bizonyos arénákat. Csak megfelelő szankciókkal lehet egyes szövetségeket és országokat rábébreszteni: itt az idő, hogy szembeszálljanak a belső ellenséggel.
A disszonáns jelenségek persze a magyar nézők többsége számára is visszataszítóak voltak. A kisebbség reakciójára viszont eleve számítani lehetett. Az angol szövetség begyűjtötte a véleményeket a játékosokkal, azt összeveti azzal, amit saját majd látott. De kétség nem lehet, mert a legfőbb bizonyítékokat a kamerák szolgáltatták, premier plánban mutatva a főkolomposokat.
Ugyanakkor a vendégek bizonyították a pályán, hogy külön klasszist képviselnek – az ellenséges közegben. Nem hagyták magukat megfélemlíteni, letérdeltek és szembeszálltak a rasszistákkal. Nem befolyásolták őket a közelükben elzúgó, behajított petárdák sem. Szinte úgy tűnt, hogy missziót teljesítenek a mutogató, gusztustalan hordák előtt.
Sterling különösen kipécézték egyes rajongók, még akkor is, amikor sérülés miatt lecserélték. Mint ahogy Bellinghamet is, amikor az melegített, hogy pályára lépjen. A tévéfelvételek megörökítették. Ez azonban nem mehet így tovább, hogy labdarúgók azt csinálják, ami a dolguk, ám megszégyenítik őket a bőrük színe miatt. Az illetékeseknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.