PELÉ, PUSKÁS, POLITIKA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HEGYI IVÁN
2021.09.10.

Amint az a Magyar Közlönyben is megjelent, csaknem négymilliárd forintból a névadóról készít kiállítást a Puskás Arénában Schmidt Mária alapítványa. Állítólag lesz egy traktus, amely a korabeli pártvezetés és az aranycsapat közti küzdelmet tárja a látogatók elé, miközben azt bizonygatja, hogy a vb-ezüstérmet csak a kommunista propaganda miatt élték meg csalódásként a magyarok.

Na most, a pártvezetés és az aranycsapat, de főként a pártvezetés és Puskás Ferenc között nem zajlott küzdelem. A másik állítás pedig csak akkor állja meg a helyét, ha 1938-ban is a kommunista propaganda miatt volt oly szomorú Magyarország a világbajnoki döntő elvesztése után.

Ennyit elöljáróban.

Hogy ezt a tárlatot Schmidt rendezi nekünk, sőt a nevünkben, az érdemel néhány szót. A terrorházi asszony, aki olyan történész, hogy azt is vitatja, melyek voltak a második világháború győztes hatalmai, azaz legalábbis sajátos nézetei vannak, nemrégiben azt írta: „Mintegy hetven év kiszárítás után pótolta az orbáni sportpolitika a sport alapvető tárgyi hiányosságait, javította a sportolók edzési, felkészülési feltételeit, a sportban dolgozók munkakörülményeit, jövedelmi lehetőségeit. Megújította szervezeteiket, ha kellett, új struktúrákat, működési modelleket kezdeményezett. Újra trendivé tette a sportot, a sportolást, a testedzést, aminek egészségmegőrző és támogató szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.” Egyúttal leszögezte: „A magyar focit 1956 után politikai akarattal a margóra szorította a Kádár-rendszer.” Majd: „Csányi Sándor korszerűsítette és átláthatóvá tette a szervezet működését. (Mármint az MLSZ-ét. – A szerk.) Felszámolta a régi összefonódásokat, kiolvasztotta az évtizedek alatt aszpikba fagyott struktúrákat, és teljesítményre szorította a labdarúgás összes szereplőjét. Évek fáradságos munkáját fordította és fordítja arra, hogy a támogatások hasznosulását biztosító keretrendszer egyre jobban működjön, és az eredménycentrikus gondolkodás a magyar futball alapelvévé váljon.”

Ha ezt egy egyszerű szurkoló jegyezné, azt mondanám, megőrült. De itt tudatos hamisításról vagy végzetes tájékozatlanságról van szó. Ami a kádári margóra szorítást illeti, 1957 és 1981 között – a színészek–újságírók rangadókat nem számolva – 69 alkalommal volt legalább 60 000 néző a Népstadionban. Az első osztály átlagnézőszáma 1964-ben 16 129-re rúgott, legutóbb az NB I. öt meccsén 12 206 mindenre elszánt szurkolót jegyeztek összesen. A válogatott Eb-bronzérmet nyert 1964-ben, a kontinens legjobb négy csapata közé jutott 1972-ben. A világbajnokságon 1962-ben és 1966-ban a legjobb nyolc közé került, hatvanhatban felülmúlta a vb-n tizenkét éve veretlen brazilokat. Az olimpiai válogatott győzött az 1964-es és az 1968-as, második lett az 1972-es ötkarikás játékokon. A Vasas 1958-ban, a Győri ETO 1965-ben, az Újpest 1974-ben BEK-elődöntőt vívott. Az MTK 1964-ben KEK-döntőt játszott, az FTC 1965-ben VVK-t nyert, 1975-ben KEK-döntőt játszott, 1985-ben a Videoton UEFA-kupa-döntőbe jutott.

A „kiszárítás” még régebbi, Schmidt számítása szerint immár hét évtizedes, azaz elő lehet még jönni az 1952-es tizenhat aranyéremmel, valamint az azon az olimpián megszerzett labdarúgó-elsőséggel – attól aranycsapat az aranycsapat, különben csak ezüstcsapat lenne –, valamint például a tokiói meg a mexikóvárosi tíz-tíz ötkarikás diadallal, amelyek fényét nyilván elhomályosítja, hogy akkor még nem volt trendi a sport, csak olyan pimf példaképek akadtak, mint Bene Ferenc, Dömötör Zoltán, Kozma „Pici”, Kulcsár Győző, Németh Angéla, Rejtő Ildikó, Török Ferenc vagy Zsivótzky Gyula.

S akkor most Csányi eredménycentrikus gondolkodásáról. A helyzet az, hogy az állami százmilliárdokkal megzsírozott felcsúti „akadémia” és fehérvári futballfellegvár a most létrehozott Európa Konferencia Liga selejtezőjéből, a kontinens létező leghátsó traktusából a nyári előszezonban nyomtalanul eltűnt. Az Újpesttel együtt. De a lilák nem kapnak állami százmilliárdokat, mert tulajdonosuk belga, és Brüsszel, mint tudjuk, maga az undor, ráadásul a Megyeri útiaknak ellenfelük is volt, az FC Basel. Ezzel szemben a felcsúti P(oty)AFC meg a Fehérvár a Rigas Futbola Skola, illetve az Ararát Jereván ellen szíveskedett kiesni. A struktúra szerencsére nem fagyott aszpikba...

Mondom, megáll az ész...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)