Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.09.26.
A mai választás amiatt is figyelemre méltó, hiszen első esetben történik meg, hogy a hivatalban lévő kancellár – jelesül Angela Merkel, aki 16 évig töltötte be a tisztséget – nem pályázik az újraválasztásra.
A Merkel-éra bizonyosan befejeződik, de hogy mi fog következni utána, bizonytalan.
A legutolsó felmérések szerint a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) pusztán egy százalékponttal vezet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség előtt.
Nehezen megjósolható, hogy a mai választások lezárultával ki alakíthat kormányt.
A két szavazat
A választási törvények szerint Németországban a parlamenti képviselőket egyfelől közvetlenül, egyéni választókörzetekben választják meg, másfelől pártlistáról is be lehet kerülni a szövetségi törvényhozásba. A választásra jogosult 60,4 millió németországi állampolgárnak tehát két szavazata van.
Az első szavazatot (Erststimme) a választók a saját választókerületük egyéni jelöltjére adhatják le, aki így közvetlenül mandátumot szerez a Bundestagba. A győztes – még akkor is, ha csak relatív győzelmet arat – parlamenti képviselő lesz. Mivel Németországban 299 választókerületet jelöltek ki, a Bundestag létszámának közel fele közvetlen választás útján kerül a parlamentbe. A kerületeket a tartományok népességének arányában osztották ki, így lehet, hogy a 660 ezer fős Brémában csak két választókerület van, a 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfália tartományban pedig 64. Összesen 6.211 személy pályázik az első szavazatra.
A második szavazat (Zweitstimme) arról határoz, hogy a pártok mekkora frakcióval rendelkeznek majd az október 26-ig felálló Bundestagban. A második szavazatot a németországi állampolgárok pártlistákra adják, amelyeket tartományonként állítanak össze. Összesen 53 párt indul a választásokon, de vélhetőleg csak hat párt fogja átlépni az öt százalékos parlamenti küszöböt. A pártokra leadott szavazatok alapján dől el a törvényhozás másik felének létszáma, amely elméletben szintén 299 képviselőt jelent. Az első szavazattól eltérően itt a pártok listás eredményeinek arányában osztják ki a mandátumokat...
Az első szavazatot (Erststimme) a választók a saját választókerületük egyéni jelöltjére adhatják le, aki így közvetlenül mandátumot szerez a Bundestagba. A győztes – még akkor is, ha csak relatív győzelmet arat – parlamenti képviselő lesz. Mivel Németországban 299 választókerületet jelöltek ki, a Bundestag létszámának közel fele közvetlen választás útján kerül a parlamentbe. A kerületeket a tartományok népességének arányában osztották ki, így lehet, hogy a 660 ezer fős Brémában csak két választókerület van, a 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfália tartományban pedig 64. Összesen 6.211 személy pályázik az első szavazatra.
A második szavazat (Zweitstimme) arról határoz, hogy a pártok mekkora frakcióval rendelkeznek majd az október 26-ig felálló Bundestagban. A második szavazatot a németországi állampolgárok pártlistákra adják, amelyeket tartományonként állítanak össze. Összesen 53 párt indul a választásokon, de vélhetőleg csak hat párt fogja átlépni az öt százalékos parlamenti küszöböt. A pártokra leadott szavazatok alapján dől el a törvényhozás másik felének létszáma, amely elméletben szintén 299 képviselőt jelent. Az első szavazattól eltérően itt a pártok listás eredményeinek arányában osztják ki a mandátumokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.