MEGSZENVEDTÜK A COVIDOT: MAGYARORSZÁG AZ ÖSSZES KATEGÓRIÁBAN A LEGROSSZABB HELYEN VÉGZETT A VIZSGÁLT 12 EU-TAGÁLLAM KÖZÜL

NÉPSZAVA
Szerző: ROSTOVÁNYI ANDRÁS
2021.09.01.

A magyarok csaknem kétharmadának személyes nehézségeket okozott a világjárvány, ez európai szinten is kimagasló arány. A legtöbb honfitársunkat anyagilag érintette érzékenyen a pandémia - derült ki az ECFR felméréséből.

Már több mint másfél éve annak, hogy a koronavírus betört az Európai Unióba és felforgatta a közösség lakóinak nyugalomban, biztonságban és jólétben töltött mindennapjait. 2020 januárja óta európaiak milliói veszítették el szeretteiket, küzdöttek meg a betegség szövődményeivel vagy kerültek létbizonytalanságba. Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) nevű kutatóintézet 12 EU-tagállamot vizsgáló reprezentatív felmérése alapján Magyarország szenvedte meg leginkább az elmúlt időszakot. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok 65 százaléka saját bőrén tapasztalta meg a pandémia árnyoldalait, miközben a dánok, a franciák, a hollandok, a németek és a svédek zömének semmilyen komolyabb következményekkel nem kellett szembesülnie személyes életében. Az már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy az emberi életek védelmét tekintve csődöt mondtak az Orbán-kormány intézkedései, mivel Magyarországon több mint 30 ezer áldozatot követelt a járvány és ezzel hazánké lett a lakosságarányosan legrosszabb halálozási mutató az EU-ban. A mostani felmérés viszont arra enged következtetni, hogy a vészhelyzetet kísérő gazdasági krízis kezelésében szintén csúfosan leszerepelt a magyar vezetés. 

A magyar lakosság 36 százaléknak okozott anyagi nehézségeket a pandémia, illetve az annak megfékezésére bevezetett lezárások. Ebbe a csoportba tartoznak például azok, akik elveszítették megélhetésüket, munkájukat vagy kényszerűségből állást kellett váltaniuk. A kutatásban szereplő tizenkét országból mindössze kettőben mértek hazánknál rosszabb arányt: Portugáliában 40, Spanyolországban 37 százalékot. A többi uniós tagállam viszont jobban teljesített, némelyik jóval sikeresebb volt - Hollandiában 13, Dániában pedig 12 százaléknak romlott az anyagi helyzete. Habár más tényezők is közrejátszhattak, döntő szerepe lehetett annak, hogy egyes kormányok célzott állami támogatásokkal vagy segélyekkel hatékonyabban tudták ellensúlyozni a szigorú korlátozások negatív gazdasági hatásait...

ITT OLVASHATÓ