HIÁBA RIOGATNAK A KERESZTÉNYDEMOKRATÁK „BALOLDALI VESZEDELEMMEL”, A BALOLDALI FORDULATRA MÉG VÁRNUNK KELL NÉMETORSZÁGBAN

MÉRCE
Szerző: MIKUS ÁRON
2021.09.17.

Már csak nyolc nap maradt hátra a szeptember 26-i németországi választásokig, és a közvélemény-kutatások szerint a legvalószínűbb, hogy a szociáldemokrata Olaf Scholz lesz Angela Merkel kancellár utódja. Scholz kapcsán a kereszténydemokraták baloldali fordulattal riogatnak, azonban végignézve a kancellárjelölt politikai pályáján, ez elég valószínűtlen feltételezés.

A Forsa szeptember 7-én publikált telefonos felmérésének eredményei szerint történelmi mélyponton, 19%-on állt a jelenleg nagyobbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), míg az egy hónapja még harmadik helyen álló szociáldemokraták (SPD) 25%-kal magabiztosan vezetnek. Az Annalena Baerbock kancellárjelöltségének áprilisi bejelentésekor 28%-kal első helyre ugró Zöldek (Die Grünen) viszont már csak a harmadik helyen állnak 17%-kal. A szociáldemokraták a GMS (társadalom- és piackutatási társaság) által szeptember 14-én publikát telefonos kutatás szerint továbbra is 25%-kal vezetnek, viszont a CDU náluk csak 2 százalékponttal van lemaradva, és 23%-on áll (és már a Forsanál is visszaerősödött 21%-ra). A GMS-nél a Grüne 16, az FDP 13, a Linke 6, az AfD 11 százalékon áll.

A Zöldek lecsúszásában komoly szerepet játszhatott a konzervatív média által Baerbock ellen folytatott dezinformációs kampány, valamint Baerbock ismétlődő hibái, úgy mint a feljavított önéletrajza vagy a plágiumügye sem kedvezett a népszerűségének. Ahogyan a CDU visszaesésében is komoly magyarázó erővel bír Armin Laschet kancellárjelölt szerepe, aki a saját pártját sem tudhatja teljes mértékben maga mögött – többen még az elmúlt hetekben is Söder jelöltsége mellett érveltek – valamint a júliusi árvizek során is hibát hibára halmozott.

A közvélemény-kutatásokat vezető SPD esetében szintén nagy súllyal esik latba a kancellárkelöltjük, Olaf Scholz szerepe, aki már július végén vezetette a kancellárjelöltek személyével kapcsolatos közmélemény-kutatásokat, miközben a pártjának csak az elmúlt hetekben sikerült átvennie a vezetést. Ha közvetlenül választanák a kancellárt, akkor a válaszadók 30%-a Scholzra, 15 százaléka Baerbockra és mindössze 9%-a szavazna Laschetre.

Scholz népszerűségének okát sokan abban látják, hogy a jelenlegi alkancellár és pénzügyminiszter testesíti meg azt a folytonosságot és kiszámíthatóságot, amit a választók megszoktak Angela Merkel kancellársága idején.

Scholz kampánytanácsadói is abban reménykedtek, hogy több millió „Merkel-szavazó” lesz a piacon, akik a politikai középtől egy kevéssel balra állnak, ha igazságosságossági kérdésekről vagy éppen nyitottságról van szó, és számukra már nem lesz vonzó – ha kevéssel is, de – a jobbra mozduló CDU. Ezt érezhette meg Merkel is, amikor az utolsó kancellári beszédében a tőle megszokott diplomatikusság helyett kiállt Laschet mellett, és Scholzot támadva egy baloldali koalíció (SPD, Linke, Grüne) esélyével rémisztgetett, csatlakozva ezzel a pártja legújabb kommunikációs stratégiájához...

ITT OLVASHATÓ