Szerző: DOROS JUDIT
2021.09.13.
A hazai több mint félezres felnőttképzési szakértői gárda csaknem kétharmada nem tudta – kisebb részük a megszabott feltételek miatt nem akarta – teljesíteni a Pest Megyei Kormányhivatal Szakképzési és Felnőttképzési Főosztálya által szervezett, kétévenként kötelező továbbképzés vizsgáját – tudta meg a Népszava. Évtizedek óta a szakmában dolgozó emberekről van szó, akik eddig szaktudásuk és tapasztalatuk révén véleményezték a felnőttképzés programjait és ezeket alapul véve kaptak vagy nem kaptak végül engedélyt a kurzusokat szervező cégek.
– A vizsgák során olyan érzésünk támadt, mintha előre megfontoltan állítottak volna bennünket szakmaiatlan, szinte személyre szabott akadályok elé, amelyeket egyesek semmiképpen sem ugorhattak át – mondta lapunknak az egri Sibelka György aki 25 éve dolgozik szakértőként. Vagyis, csak dolgozott, mert ő is a „bukottak” közé került, s a pótvizsgán sem ment át. Sibelka szerint azzal nincsen semmi gond, ha mérni akarják a tudásukat, ám a módszerek, amelyekkel ezt tették, több, mint kifogásolhatók. – A kormányhivatal meghirdetett 20 órás továbbképzést, 12 órás egyéni felkészülést és további 8 órás, személyes részvételt igénylő gyakorlati képzést, ám az utóbbin látottaknak-hallottaknak semmi közük nem volt a későbbi vizsgához. Nem volt előzetes tananyag, csupán tíz megjelölt, csaknem 1000 közlöny-oldalt kitevő jogszabály, valamint 123 úgynevezett tanulást támogató, de nem vizsgakérdés. Nyilvánvalóan nem várható, hogy a vizsgázó a jelzett mennyiségű jogszabályt megtanulja, annál kevésbé mert erre a szakértői munka során a gyakorlatban nincs is szükség – mondta.
A helyszíni vizsgálatok alatt, vagy a képzési programok előminősítésénél a joganyag nyomtatott vagy elektronikus formában folyamatosan a szakértő rendelkezésére áll, a szakértői munka azonban sokkal összetettebb puszta jogszabály-ismeretnél, ez nem lehet az alkalmasság egyetlen fokmérője – tette hozzá az egri szakértő. Maga a vizsga egy feleletválasztáson alapuló, kizárólag jogszabály szövegekből álló, 40 válaszlehetőséget tartalmazó kérdés-sorozat volt. Egy kérdés megválaszolásra mindössze másfél perc állt rendelkezésre, ez alatt kellett volna saját számítógépükön „lóhalálában” megkeresni az adott jogszabályt, amennyiben nem tudják azt fejből. A szakértői gárda csökkenése komoly következményekkel járhat a felnőttképzés színvonalára nézve, egyes csoportok viszont hasznot húzhatnak a létszám csökkenéséből, a kontroll lazulásából – mondta Sibelka György. Szerinte a silány színvonalú programok "átengedése" és az ezek alapján folytatott "olcsó" és nem megfelelően ellenőrzött képzések lebonyolítása jelentős nyereséggel járhat egyes képzők számára, ugyanakkor súlyosan károsítja a résztvevőket és a képzést támogató államot, más, korrekten működő képzőket pedig behozhatatlan versenyhátrányra ítél – fogalmazta meg nemcsak lapunknak nyilatkozva, hanem a Pest megyei kormánymegbízottnak, Tarnai Richárdnak eljuttatott, a vizsga módját kifogásoló levelében is. Hozzátette: résztvevőként, vizsgázóként az egész szakértői továbbképzést, s magát a vizsgát is szakmaiatlannak, etikátlannak és megalázónak tartja...
A helyszíni vizsgálatok alatt, vagy a képzési programok előminősítésénél a joganyag nyomtatott vagy elektronikus formában folyamatosan a szakértő rendelkezésére áll, a szakértői munka azonban sokkal összetettebb puszta jogszabály-ismeretnél, ez nem lehet az alkalmasság egyetlen fokmérője – tette hozzá az egri szakértő. Maga a vizsga egy feleletválasztáson alapuló, kizárólag jogszabály szövegekből álló, 40 válaszlehetőséget tartalmazó kérdés-sorozat volt. Egy kérdés megválaszolásra mindössze másfél perc állt rendelkezésre, ez alatt kellett volna saját számítógépükön „lóhalálában” megkeresni az adott jogszabályt, amennyiben nem tudják azt fejből. A szakértői gárda csökkenése komoly következményekkel járhat a felnőttképzés színvonalára nézve, egyes csoportok viszont hasznot húzhatnak a létszám csökkenéséből, a kontroll lazulásából – mondta Sibelka György. Szerinte a silány színvonalú programok "átengedése" és az ezek alapján folytatott "olcsó" és nem megfelelően ellenőrzött képzések lebonyolítása jelentős nyereséggel járhat egyes képzők számára, ugyanakkor súlyosan károsítja a résztvevőket és a képzést támogató államot, más, korrekten működő képzőket pedig behozhatatlan versenyhátrányra ítél – fogalmazta meg nemcsak lapunknak nyilatkozva, hanem a Pest megyei kormánymegbízottnak, Tarnai Richárdnak eljuttatott, a vizsga módját kifogásoló levelében is. Hozzátette: résztvevőként, vizsgázóként az egész szakértői továbbképzést, s magát a vizsgát is szakmaiatlannak, etikátlannak és megalázónak tartja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.