Szerző: Azénpénzem
2021.09.03.
Hosszúra nyúlt a várakozás, mire az Európai Bíróság ítéletet hirdetett abban az előzetes döntéshozatali kérelemben, amivel a Győri Ítélőtábla még 2019 decemberében fordult az uniós testülethez. Bár a magyar bíróság gyorsított eljárást kért arra hivatkozva, hogy több ezer hasonló per van folyamatban, és az uniós bíróság válasza nagyban hozzájárulna a jogbiztonsághoz és a hatékony jogalkalmazáshoz, az uniós bíróság végül normál menetrend szerint foglalkozott az üggyel.
A konkrét ügyben a hitelt felvevő adós még 2007-ben kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződéseket az OTP-csoporthoz tartozó magyar bankokkal. A per során azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mivel tisztességtelenek voltak azok a kikötések, amelyek szerint a kölcsönösszeg folyósításakor a bank devizavételi árfolyamon számolt, míg a törlesztéskor ettől eltérően devizaeladási árfolyamot alkalmazott.
Ennek az úgynevezett árfolyamrésnek a használata a devizában nyilvántartott hiteleknél (devizahitelek) valóban tisztességtelen volt – ezt állapított meg még 2014-ben a Kúria. A kiküszöbölését aztán az „adósmentő” törvényekben úgy oldották meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank árfolyamán kellett átszámolni a hitel minden pénzmozgását. Az árfolyamréssel (és a kamatváltozással) okozott kárral pedig el kellett számolni az adósokkal. (Akiknek egyébként a legnagyobb problémát az árfolyam változása okozta, de azt nem orvosolta senki.)
A Győri Ítélőtábla viszont arra volt kíváncsi, hogy nem ellentétes-e az uniós joggal az adósmentő törvények alkalmazása az árfolyamrés esetében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.