Szerző: CZENE GÁBOR
2021.09.11.
Katolikus hívőként mennyire hozta izgalomba, hogy Budapesten rendezik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust?
Sokféle katolikus hívő létezik. Lehet valaki hagyományos értelemben véve vallásos akár Karancslapujtőn, akár Budapesten, de lehet például olyan ferencpápista is, aki ráadásul vallásszociológus: ezért kötelessége reflektálni olyasmire is, amire egy hívőnek nem feltétlenül kellene, keresztény értelmiségiként pedig elvárható tőle a prófétai kritikus attitűd. Afféle „egyszerű hívőként” mégis abban reménykedem, hogy ez alkalommal is megtörténik a csoda, az átlépés az átpolitizált földhözragadtságból az emelkedettség pillanataiba.
„Ferencpápistának” nevezi magát. Az mit jelent?
„Ferencpápistának” nevezi magát. Az mit jelent?
Azt, hogy magával ragadott Ferenc pápa habitusa. Biztos vagyok abban, hogy félszavakból is megértenénk egymást, ha egyszer beszélgethetnénk. A felszabadítás teológiájának élő megnyilvánulása ő, még akkor is, ha nem deklarálta, hogy ehhez az irányzathoz tartozik. Márpedig minden gesztusában oda tartozik, annak erőszakmentes ágát képviseli. Vannak ugyanis jezsuiták, akik még a fegyveres ellenállás lehetőségét sem zárják ki. (Ferenc az első jezsuita pápa – a szerk.) A felszabadítási teológia kiáll a szegények, az elnyomottak, a kizsákmányoltak mellett. Érdekes, hogy a „kizsákmányolt” kifejezéssel a szocializmus idején, a politikai gazdaságtanban találkoztam utoljára, és most rendszeresen visszatér Ferenc pápa szóhasználatában. A Jézus-jelenségnek van egy szociológiai leírása, ebben Jézus baloldali, radikálisan szegénypárti politikusként jelenik meg. Számomra ez mindig nagyon rokonszenves volt. Rendkívül nyomaszt azonban a környezet, ami az eucharisztikus kongresszust is körülveszi. Megjelentek a plakátok az utcákon: „Találkozz Jézussal Budapesten!”. Vallásszociológusként kérdezem: hova is érkezik Jézus?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.