Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2021.09.04.
„Senki nem használta, annyira szar volt” – mondja egyik forrásunk, akinek rendszeresen kellett, azaz csak kellett volna használnia az ügyiratkezelő rendszert, de nem tette, mert a felület „kezelhetetlen” volt.
Mi volt a rendszer létrehozásának célja? A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papíralapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgást folyamatosan digitalizálni kellett. A KÉR az ügyiratok elektronikus érkeztetését oldotta volna meg.
Csakhogy a rendszer tervezői olyan hibát követtek el, amely a hétköznapi gyakorlat során működésképtelenné tette az egész folyamatot.
Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papíralapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket. Tehát minden egyes iratot el kellett szállítani a fővárosi kormányzati negyedtől távollévő helyszínre, ahelyett, hogy helyben digitalizálták volna őket.
Legalábbis ez szerepelt a tervekben. Nem kell azonban logisztikai szakembernek lenni ahhoz, hogy az első pillanattól látni lehessen ennek az ötletnek az életszerűtlenséget. Végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést.
Mennyibe került ez a tévedés az adófizetőknek?
A rendszer kialakításáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezett. Megbízható információink szerint az informatikai fejlesztés bruttó 600 millió forintba, a rendszer kiépítéséhez szükséges építési beruházás pedig további 400 millió forintba került. A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél. Értesüléseink szerint 2016 és 2019 között a rendszer fenntartása és működtetése nagyságrendileg évi 2,4 milliárd forintba került, 2020-ban valamivel kevesebbet, 1,3 milliárd forintot kellett költeni rá. Ebben az évben eddig 1,77 milliárd forintba került.
Legalábbis ez szerepelt a tervekben. Nem kell azonban logisztikai szakembernek lenni ahhoz, hogy az első pillanattól látni lehessen ennek az ötletnek az életszerűtlenséget. Végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést.
Mennyibe került ez a tévedés az adófizetőknek?
A rendszer kialakításáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezett. Megbízható információink szerint az informatikai fejlesztés bruttó 600 millió forintba, a rendszer kiépítéséhez szükséges építési beruházás pedig további 400 millió forintba került. A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél. Értesüléseink szerint 2016 és 2019 között a rendszer fenntartása és működtetése nagyságrendileg évi 2,4 milliárd forintba került, 2020-ban valamivel kevesebbet, 1,3 milliárd forintot kellett költeni rá. Ebben az évben eddig 1,77 milliárd forintba került.
A KÉR megszüntetéséről szóló kormányhatározat tehát közel 14 milliárd adóforintot dobott a kukába...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.