Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2021.08.28.
Joe Bidenre kettős súly nehezedik a tragikussá vált kabuli mentőakció miatt. Az amerikai elnök – elődjével összhangban – feladta a közel-keleti jelenlétet, ami életekbe és dollármilliárdokba került, miközben kevés nyereséget hozott. Miközben Washington fókusza ciklusokon átívelően Kína és a Csendes-óceán felé fordul, az amerikaiak közül sokan nem értékelik ezt a külpolitikai fordulatot. Kérdéses az is, ki nyomul be az afganisztáni vákuumba, illetve Biden elnöksége mennyire sínyli meg a történteket.
Augusztus 26-ig még nagyjából megálltak a vietnami háború csúfos kudarcával és a saigoni utolsó pillanatos evakuációval vont párhuzamok, amiket a mostani afganisztáni helyzettel vontak sokan. Ám az Iszlám Állam (ha hinni lehet a beismerésüknek) száz feletti halottat követelő kabuli terrortámadása megmutatta, a helyzet egészen más. Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk: Joe Biden elnök Amerikája komoly vereséget szenvedett, még a kivonulás egyik utolsó napján is tucatnyi amerikai katona áldozta életét az elbukott nemzetépítésért. Persze a helyzet sokkal összetettebb szokás szerint, a kivonulást például jórészt még Donald Trump kezdeményezte és tárgyalta le, miközben Afganisztán egy nagyhatalmi sakkozás részévé is vált.
Cikkünkben azt igyekszünk bemutatni, hogyan állította át az iránytűt az Amerikai Egyesült Államok Kínára és a Csendes-óceánra, miként fejezte be a kudarcokkal terhes közel-keleti és dél-közép-ázsiai jelenlétét, illetve Joe Bidennek az állásába kerülhet-e ez a váltás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.