Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.07.
New York Times
Orbán Viktor személyében új hőse van a Fox News amerikai kábeltévé hálózat erősen jobbos médiasztárjának, de nem Carlson az egyetlen a konzervatív oldalon, aki ihletet merít a tekintélyuralmi magyar kormánytól. A bírálók szemében ugyanakkor a politikus korrupt, elnyomó és autoriter, az országban pedig nagyjából már csupán kirakatdemokrácia van. Az állam pedig arra szolgál, hogy a kicsiny uralkodó elit javára kifossza a költségvetést.
Ezzel szemben a tengerentúli műsorvezető modellnek tartja az országot az USA számára, főként a bevándorlásellenesség és a reakciós kulturális politika miatt. De messze nincs egyedül. Orbán nyugati rajongótáborában neves szerzők vannak az olyan jobboldali szerkesztőségekben, mint a National Review, az American Conservative és a New York Post. De csodálja pl. J. D. Vance is, aki éppen szenátor akar lenni Ohioban.
Egy másik nagy híve, a blogger Rod Dreher arról írt a héten, hogy az állam az egyetlen hatalom, amely képes szembeszállni a pokorrekt kapitalistákkal, illetve az illiberális balosokkal a tudomány és kutatás, a sajtó, a sport, a kulturális élet területén. Ezért kell az amerikai konzervatívoknak ráállniuk a magyar útra.
A történelem során vezető amerikai jobboldali értelmiségiek már sokszor pártfogásukba vettek olyan rezsimeket, amelyek politikája egybevágott az ő fő törekvésükkel, még akkor is, ha e kormányok értékei szöges ellentétben álltak az amerikai demokrácia eszményeivel. Ennek legfrissebb példája, hogy mennyire vonzódnak az orbáni irányvonalhoz, milyen mértékben védelmezik azt. Ily módon nem lehet figyelmen kívül hagyni őket, bár azt nem lehet állítani, hogy egész mozgalmuk felsorakozna mögöttük az ügyben.
Jelenleg úgy áll, hogy a jobboldal külföldön keres lekoppintható modellt, mert megveti azt, ami az Egyesült Államokban van. Ez a kör hazafinak nevezi magát, az ellenfeleket viszont árulónak minősíti. Ily módon szüksége van egy országra, amelyet ajnározhat, és vezérlő csillagának tekinthet. A bukott és dekadens amerikai társadalom ellenpontjaként.
De ezek az erők előbb-utóbb látni fogják, hogy az orbáni Magyarországról alkotott víziójuk éppen olyan téves, mint amit az Egyesült Államokról gondolnak. A magyar ösvény nem jelent vonzó alternatívát.
Washington Post
Az Orbán-interjú azt hozta, amit várni lehetett tőle a Fox News közvetítésével: aggasztó képet adott arról, milyen tekintélyelvű, nacionalista jövőt szán az Egyesült Államoknak Tucker Carlson és tábora. Merthogy igazából az egész beszélgetés a műsorvezetőről szólt, ám ő egyfelől – szégyenletes módon – csakis a magyar társadalom előnyeit ecsetelte, ugyanakkor nemigen fordított figyelmet az orbáni Magyarországon uralkodó tekintélyelvűségnek.
A riporter őszinte nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormányfő migrációellenes politikája és demagógiája láttán. A házigazda azzal magyarázta irányvonalát, hogy ki kell állni a nemzeti identitás, a lakosság, a kultúra, a nyelv, a hagyomány és az ország védelmében. Ehhez az isten és a természet adja a felhatalmazást, hangoztatta.
Carlson úgy állította be, hogy a nemzeti identitás a magyar sikerek kulcsa. De még azt is felvetette, hogy a magyar nép szabadabb, mint az amerikai. E mögött az az eszement kiindulópont húzódik meg, hogy az Egyesült Államokban sötét erők nyomják el az antiliberális erőket.
A műsorvezető véleményéből az rajzolódott ki, hogy szerinte csakis az autokrácia kínál lehetőséget a kívánt cél, a zárt, etnikai nacionalista, kulturálisan reakciós társadalom létrejöttéhez. És pont ez az, amire az Egyesült Államoknak szüksége van. Neki és köreinek elfogadhatatlan, hogy a nyílt, liberális társadalmak demokratikus módon alakultak, alakulhatnak ki.
Az egészben az a lélegzetelállító, hogy úgy véli: az illiberalizmust és a tekintélyuralmat a demokrácia érdekében fel kell vállalni. Ezt akarja rálőcsölni Amerikában, noha precízen dokumentálható, Orbán miként számolna fel lépésről lépésre a jogállamot. A kormányfőnek azért kellett az autoriter pálfordulás, hogy bebiztosítsa vele a nemzeti identitás és szuverenitás koncepcióját.
Carlson egy olyan irányzat szószólója, amely idealizált képet fest Magyarországról, mert ily módon kívánja kifejezni alapvető felháborodását az amerikai demokrácia miatt, benne a bevándorlással, a sokszínűséggel, és a sokféle fajjal. Ann Applebaum mondta, hogy a jobboldal Orbáni Amerikát akar, törzsi-fehér alternatívát szorgalmaz. De alapvetően a jogállammal van baja. Mitizálja az orbánizmust, azaz a versengő tekintélyelvűségre alapozó etnonacionalizmust. Nos, ilyen jövőt kívánnak Carlson és eszmetársai az Egyesült Államoknak.
FAZ
A magyar kormány vehemensen visszautasítja a titkos kémkedés vádját és Pegasus-ügyben és gyorsan előkapta kedvenc ellenségét, Sorost, mármint hogy ő áll a támadások mögött. Kovács Zoltán ugyan mondhatja, hogy a történetet feltáró szervezet, a „Tiltott Történetek” kap pénzt az üzletember alapítványától, ugyanúgy, mint Magyarországon a Direkt36, amely közreműködőtt a szálak felfejtésében. Sőt, rajta van a Nyílt Társadalom Alapítvány kedvezményezettjeinek listáján az Amnesty International is, amelynek szakértői több érintett telefonján kimutatták, hogy azokat lehallgatták. A gond csak ott van az ellenkérdésekkel, hogy nem tartalmaznak választ.
A jobbikos Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a hatalom eddigi reakciói tele vannak ellenmondásokkal. Hiszen a kormány nem árulta el, hogy megvette-e az izraeli szoftvert. Azt sem mondja meg, hogy megfigyelt-e bárkit is azzal. Azt hangoztatja, hogy álhírről van szó, ám pont ez megerősíti a gyanút, hogy politikai okokból ellenzékiek után nyomozott – illegálisan. Az pedig, hogy a fideszes képviselők nem mentek el a Bizottság ez ügyben összehívott ülésére, egyértelműen mutatja, hogy a kormánypárt valamit takargat.
Die Welt
Az újság úgy látja, sem Magyarországot, sem Lengyelországot nem szabad elmarasztalni azon az alapon, hogy mindkettő ellenzi a melegek házasságát. Vagyis a régi tagok tévednek, ha azt hiszik, hogy a liberális társadalom az egyetlen járható utat jelenti a demokráciában. Ily módon ugyanis veszélyes viszály alakul ki Budapesttel és Varsóval.
A földrészen jelenleg két arcátlanság feszül egymásnak: az egyik keletről jön, miután a magyar és a lengyel kormány azt hiszi, hogy keresztül tudja nyomni a maga kulturális forradalmát, ha semmibe veszi az uniós szerződéseket. Egy új demokrácia modell éllovasaiként lépnek fel, bár igazából nincs abban semmi új. Grimaszolnak a társadalom előtt, mert azt remélik, hogy ily módon meg tudják nyerni a választásokat. Most éppen arra várnak, hogy a Nyugat majd felháborodottan felordít, és akkor ők partizánként jelenhetnek meg saját népük előtt. Az ellenállás harcosaiként, aki megvédték a nemzetet a szovjet típusú EU-tól.
Ám igazából úgy áll, hogy a belépéskor elfogadták a közösségi joganyagot, benne a pluralizmussal és a szabadsággal. Ha más rendszer felé kacsingatnak, akkor megszegik az általuk aláírt szerződéseket. Ez ilyen egyszerű. Ám itt lép a képbe, hogy aggályos az is, amit a régi tagok csinálnak. Ők egyfajta „tulajdonosi reflexet” mutatnak.
Komolyan azt hiszik, hogy csakis a liberális demokrácia az üdvözítő út. Olyanok, mint egykor a misszionáriusok. Aki nem áll be mögéjük, annak el kell tűnnie. Lásd, amit a holland kormányfő, illetve a luxemburgi külügyminiszter mondott a minap a magyar rendszerről. Mármint hogy kívül tágasabb. A megszállottak nem veszik figyelembe, hogy az országok eltérő fejlettségi színvonalon állnak. De attól még nem antidemokratikus egy állam, hogy ellenzi a homoszexuálisok házasságkötését.
Márpedig a Kelet más utat járt be és Karl Popper szerint legalább 50 évig tart, amíg a térséget átitatja a szabadság szelleme és a liberalizmus. Ha ezt Európa nem fogadja el, nos, akkor felébreszti a rombolás erőit, az autoriter köröket erősíti. A végén pedig még az EU egységét is szétzúzza. Tudomásul kell venni, hogy az értékek és szabályok adta kereteken belül van mozgástér az egyes nemzetek számára.
EUobserver
Varga Judit újfent elutasítja a Bizottság legfrissebb demokráciajelentését, mert úgy véli, hogy az politikai megfontolásokból marasztalja el Magyarországot. Vendégkommentárjában az igazságügyi miniszter kifejti: az EU zsarolásra használja a jogállam elvét. Persze – teszi hozzá – Brüsszel már régen sutba vágta az alapító atyák által kijelölt eszményeket és erkölcsi platformot. Igazából csakis a pragmatizmus vezérli, és szemében a cél szentesíti az eszközt. A törvényesség immár nem számít. Így büntetni kívánja azokat a nemzeteket, amelyek hiszen a szuverenitásban, illetve abban, hogy a döntéseket mindig a megfelelő szinten kell meghozni.
Az országjelentés kettős mércét alkalmaz, ugyanakkor elfogultan, a tények figyelmen kívül hagyásával értékeli a dolgokat. A szándék nyilvánvaló: öncélú politikai rágalomkampány folyik, jogi köntösbe bújtatva. Csak azért, mert Magyarország védi a gyerekeket és a családokat, továbbá nem engedi be az LMBT-lobbit az iskolákba és az óvodákba. Az összegzés szinte kizárólag a külföldről pénzelt civil csoportok véleményére támaszkodik, vagy a saját meglátásra, ily módon azonban nem lehet semmiféle további eljárás alapja.
További gond, hogy nem igazolja a saját állításait. Azaz visszaél hatalmával. Közben nem érthető, hogy miért volna gond a magyar sajtóval, amikor abban mindenféle vélemény megjelenhet, miközben a nyugati médiát javarészt a baloldal, illetve a liberális tábor uralja. Hogy a Bizottság mesterségesen igyekszik problémákat előidézni, az kiderül abból is, hogy bírálja a civil társadalom helyzetét, noha jelenleg 60 ezer ilyen szervezet működik – teljesen szabadon.
Szintén nem közvetít objektív képet a jogállamról. De az egész mögött az húzódik, hogy Magyarország a gyerekeket óvja, nem pedig az LMBT-lobbit babusgatja. Az Európa jövőjéről zajló konferencia sorozaton el kell dönteni, hogy az emberek olyan birodalomban akarnak-e élni, amely mesterségesen létrehozott csoportok nevében a saját programját követi, vagy pedig olyan EU-t szeretnének, amely erős nemzetállamokra épül. A magyar kormány az erős, nem pedig az erőltetett integrációra voksol és elutasít minden próbálkozást a brüsszeli bürokraták által vezérelt birodalom megteremtésére.
Reuters
A lengyel kormányszövetség szélsőséges pártja neki támadt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, amiért az részlegesen és ideiglenesen korlátozta az EU által kifogásolt Fegyelmi Kamara működését. Az intézkedés értelmében a testület elé mindaddig nem kerülhetnek új ügyek, amíg nem módosítják a vonatkozó törvényt, illetve amíg az Európai Bíróság nem hozza meg végleges döntését. A Bizottság a jövő csütörtökig adott haladékot, hogy a Kamara teljesen szüntesse be tevékenységét. Ha nem, akkor kemény pénzbüntetés következik.
Az Egyesült Lengyelország alelnöke, államminiszter úgy reagált, hogy a Legfelsőbb Bíróság meghajolt a gyarmati unió illetékesei előtt. Fölöttese és egyben pártelnöke, a keményvonalas Ziobro, az egész jogi reform atyja ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Varsó nem fog engedni a zsarolásnak, és nem kell mindenáron ragaszkodni az ország EU-tagságához. Szerinte nem igaz, illetve csupán propaganda, hogy Brüsszel jó nagybácsi, aki pénzt ad, ezért pedig minden körülmények között teljesíteni kell az összes kívánságát.
Amikor megkérdezték tőle, hogy pártja bent marad-e a kormányban, ha az EUB elmarasztalja a bíróságok kapcsán az országot, azt közölte, hogy a kompromisszumnak is vannak határai. Ezzel szemben a koalíció másik kicsiny pártja úgy foglalt állást, hogy nem kellene kockáztatni a brüsszeli pénzeket.
Bloomberg
Hogy a lengyel kormány nekiment a Discovery lengyel érdekeltségének, riadóztatja a külföldi befektetőket. A populista PiS számára persze megszokott dolog, hogy ellenségeket talál magának: a bírákat, migránsokat, nemi kisebbségeket vagy éppen az EU-t. De amikor egy amerikai médiaóriással támad viszálya, azt nem tudják figyelmen kívül hagyni a beruházók. A hatalom törvénnyel akarja rátenni a kezét az amerikai cég kezében lévő hírcsatornára, a TVN24-re. Ezért már egy éve nem hosszabbítja meg annak sugárzási engedélyét.
A jogszabály megszavazása a jövő héten esedékes, de a koalíción belül vita van róla, így a hármas szövetség még össze is omolhat. Ám az ügy megkérdőjelezi, hogy marad-e az eddigi irányvonal, mármint hogy Lengyelország körüludvarolta az idegen tőkét. Washingtonban három napja egy kétpárti szenátori csoport elmarasztalta Varsót, amiért az a független sajtó és az egyik legjelentősebb amerikai befektetés ellen tör.
A világ egyik legnagyobb magánbefektetési alapjának varsói irodavezetője arra figyelmeztet, hogy a beruházók számára a jogbiztonság és a párbeszéd a legfőbb szempont, és nem lehet őket ellenségként kezelni. Ám Lengyelország és Magyarország gyakran összecsap az unióval a bíróságok önállósága, a sajtó és a jogállam miatt. De ez idáig nem lohasztotta le a külföldi cégek érdeklődését.
A PiS egyik partnere, a mérsékeltnek számító Gowin miniszterelnök-helyettes vsizont nem helyesli a kormánnyal szemben gyakran kritikus televízió átvételét, mivel Amerika már jelezte, hogy a terv a kétoldalú gazdasági együttműködést veszélyezteti, annak pedig messze gyűrűző hatásai lehetnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.