Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.29.
IPG
Európának keményen az asztalra kell csapnia a jogállam és demokrácia érdekében. Ezt hangsúlyozta a német szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvány Nemzetközi Politika és Társadalom (IPG) c. folyóiratában megjelent interjúban Armin von Bogdandy, a Max Planck Intézet európajogi szakértője, a Majna-Frankfurti Egyetem professzora.
Mint mondta, Lengyelországgal azért vív az EU ennyire heves csatát az igazságszolgáltatás reformja ügyében, mert ha akár csupán egyetlen tagállamban is meginog a demokratikus rend, akkor oda a szervezet önértelmezése, mármint hogy liberális demokráciák közössége. Azon felül az unió mindenütt megköveteli a jogállami normák minimumát. Pontosan erre hivatkoznak azok, akik a magyaroknál és a lengyeleknél az utcára vonulnak a fennálló hatalom ellen. Végül pedig ha valahol nem lehet biztosra venni a bíróságok független működését, akkor meginog az egész együttműködés a szervezeten belül.
Úgy hogy lépni kell, de senki se bízzon rövid távú sikerekben. Hiszen Magyarországon és Lengyelországban láthatóan még nem fejeződött be a rendszerváltáskor kezdődött demokratikus átalakulás. Ha már túl lesz rajta a két ország, akkor Orbán és Kaczynski nem hat majd ennyire fenyegetően. Ennek érdekében azonban nem elegendő a külső nyomás. A társadalom többségének pártolnia kell a változást. De azért Varsó meghajolt az EU akarata előtt a Fegyelmi Kamara ügyében. Azaz a kényszer hathat, főleg ha megfelelő anyagi eszközökkel párosul.
Azt azonban a szakértő hibának tartja, ha a Nyugat a maga szintjén kér számon bizonyos értékeket a keleti tagoktól. Hiszen Németország is csupán több évtized alatt jutott el pl. a széles körű meleg jogokig. Abban azonban nem lehet vita, hogy a liberális demokrácia az alap, vagyis hogy az ellenzéknek legyen esélye leváltani az urnáknál a kormányt. További követelmény a működő jogállam, ahol az intézmények a törvények alapján és nem parancsra járnak el.
Ezzel együtt elképzelhető, hogy a magyar és a lengyel vezetés érvényesíteni tudja a saját vonalát, hiszen pl. a menedékpolitikában nagyjából már az a modell, amit Orbán 2015-ben meghirdetett. Mindkét országnak igen ügyes politikusai vannak és akadnak követőik másutt is, mint Le Pen és Salvini. Vagyis nem kizárt, hogy egy nap az kerül többségbe Európában, amit ők képviselnek. De az is belefér, hogy az EU behúzza a vészféket és kirakja Budapest, illetve Varsó szűrét. Jogilag meg lehet találni a módját.
De ettől még lehet a franciáknál Le Pen a következő elnök és Meloni, illetve Salvini alkothat kormányt Olaszországban. Kellemetlen fejlemények zajlanak a szlovénoknál, bolgároknál és románoknál is. Ugyanakkor az osztrák Alkotmánybíróság igazolja, hogy egy ilyen testület okos döntésekkel képes stabilizálni a helyzetet.
The Times
Európa bezárkózik, nehogy bejussanak az afgán menekültek, akiknek jó négyezer kilométert kell megtenniük javarészt úttalan hegyi utakon, hogy eljussanak a földrészre. Legutóbb a lengyelek jelentették be, hogy kerítést emelnek a belorusz határon, nehogy Lukasenko újabb migránsokat tudjon hozzájuk átterelni. A modellt az élesen bevándorlás ellenes Orbán Viktor szolgáltatja.
De ácsolják már az akadályokat a törököknél, görögöknél és litvánoknál is. Mindenütt szögesdrótot húznak ki. A cikk szerzője szemtanúként számol be az eseményekről, annál is inkább, mert az Evrosz határfolyó mellett görög katonák letartóztatták, mondván, hogy tiltott övezetben járt, noha erre semmilyen tábla nem figyelmeztette. Bíróság elé állították, a per még zajlik.
Törökország a kerítést megtoldotta távirányítású géppuskákkal és mozgásérzékelő kamerákkal a szír határ szinte teljes hosszában. A Birmighami Egyetem egyik tanára azt mondja, hogy egyes kormányok úgy állítják be, mintha a menekültek terroristák volnának. Ám a falak soha nem jók semmire, ugyanakkor nagyon is alkalmasak kiszolgálni a politika céljait. Hatásuk hosszú távon azonban csupán annyi, hogy új migrációs utak létesülnek és megerősödik a csempész hálózat.
A görög hatóságok megtiltották a határ mentén élőknek, hogy segítsenek az érkező embereknek. A tengeren pedig az őrjáratok visszafordítják a Törökországból érkező, menekültekkel teli csónakokat. De a bizonyítékok szerint az is előfordul, hogy irányíthatatlan tutajokra rakják mindazokat, akik már bejutottak az országba.
A következmény az, hogy kétszer annyian próbálkoznak a szárazföldön, mint vízen át. Ám augusztus elejéig a két évvel ezelőtti 74 ezerről 5 ezerre esett vissza azoknak a száma, akik görög földre tudtak lépni.
Die Welt
Az osztrák kancellár megerősítette, hogy igen erősen korlátozni kívánja a bevándorlást. Arra hivatkozott, hogy a demokrácia számára alapvető, kik élnek az országban és miben hisznek. Kurz, akit a Néppárt kongresszusán 99,4 %-os többséggel újjáválasztottak az ÖVP elnökeként, kifejtette: az országért érzett felelősség azt diktálja, hogy csak annyi embert fogadjanak be, amennyi képes integrálódni. Az újság emlékeztet arra, hogy a politikus a minap közölte: senkinek sem szabad menedéket adni, aki a szárazföldön át érkezik.
A sankt pölteni kongresszuson a kormányfő beszélt arról is, hogy szerinte az ellenzék agresszív politikája folytán zajlik ellene vizsgálat, mármint hogy nem tett-e hamis vallomás a néppárti korrupció gyanúja kapcsán létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságban. Bevallotta: a nyomás hatására már eljutott oda, hogy bedobja a törülközőt, de a végén az ügy csak megacélozta az ellenállását. A felmérések azt mutatják különben, hogy a közvélemény 35 %-a a konzervatívokat támogatja, a szociáldemokraták és a szélsőséges szabadságpártiak 20-20 %-ot tudnak felmutatni. A koalíció kisebbik erejét alkotó zöldek jelenleg 12 %-on állnak.
Der Standard
A radikális iszlám hallatlan gondokat tud okozni a Nyugatnak, arra azonban nem képes, hogy lerohanja vagy legyőzze. Erre figyelmeztet az osztrák sajtó egyik legkitűnőbb szemleírója, Hans Rauscher, miután mint írja, Afganisztánban egy sötét alakokból álló szakállas banda a 7. század ideológiájára támaszkodva súlyos vereséget mért a fejlett világ vezető hatalmára és megalázta azt.
Hogy mi lesz ezek után, annak megítélésre az elemző visszanyúl a történelemhez. Az iszlám az évszázadok során kétszer próbálkozott nagyszabású hódítással Európában: egyszer a 8. század elején, akkor az arabok Nyugat-Franciaországig jutottak. Majd jöttek a törökök, akik a 15. században kétszer is sikertelenül igyekeztek bevenni Bécset, de a visszaszorításuk sokáig tartott. Görögország csupán 1929-ben szabadult fel.
Az erős hit, amely párosul a hajlandósággal szörnyű cselekedetek elkövetésére, segített most kiűzni az USÁ-t Afganisztánból. A még brutálisabb Iszlám Állam és fiókszervezetei épp elég terrorakciót hajthatnak még végre, de arra nem alkalmasak, hogy erős iszlám birodalmat hozzanak létre, vagy mint ahogy arra sem, hogy így vagy úgy, de elkormányozzák az afgánokat.
Egyedül csak az képzelhető el, hogy a Nyugat saját magát győzi le, ha feladja vagy korlátozza az elveit: a liberális demokráciát, a jogállamot, a sokszínűséget, a szabad vitát és a humanizmust. A jólét és a tudományos haladás tudvalevőleg a szabad gondolkodáson alapszik.
Európában és az Egyesült Államokban azonban olyan erők működnek, mellesleg az „iszlám veszélyre” hivatkozva, amelyek le akarják rombolni a szabadság sikeres nyugati modelljét. Így Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában, de idetartoznak a szélsőjobbos nyugat-európai pártok, valamint a jobbos rasszizmust a teljesen átcsúszott amerikai köztársaságpártiak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.