Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2021.08.20.
Büszkeségtől dagadtak a mellek, egyszerre dobbantak a magyar szívek az új hagyományteremtő, de egészen szürreális felvonuláson augusztus 20-án: böhöm szobrok, Szent Koronába zárt énekes, félmeztelen férfiak és pár furcsa dalválasztás a magyar államalapítás ünnepén.
A Kodály köröndre tartva, azt hiszem, felkészültem Magyarország új felvonulására, amit hagyományteremtőként harangoztak be a magyar államalapítás ünnepére. Készen állok a magyar mondavilág alakjaira és a nemzeti szimbólumokra.
Még előző éjjel, hazafelé tartva a Bajcsy-Zsilinszky úton tolták el mellettem a parádé szobrait, így nagyjából tudtam, mire számítsak, de amikor másnap kiérek a helyszínre, az egyik fő attrakció, a turul már nem rózsaszín, a csomagolás időközben lekerült róla. Került a helyére viszont más: a felvonulás ugyanis azzal kezdődik, hogy
kigyúrt, félmeztelen, testfestékes férfiak húzzák el előttem a metálturult, közben sámánok kántálják, hogy sírjon a föld, a szívük pedig a hazáért dobog.
Mint pár perccel korábban megtudtam, néhány turulhúzó még péntek reggel megborotválta a mellkasát, hogy a felvonuláson jobban csillogjon rajtuk a festék. A legjobban azok láthatnak rá erre, akik a Kodály köröndön állnak, ott van ugyanis a felvonulás szívcsakrája: itt énekelnek és táncolnak a fellépők, itt húzzák a nótát a zenészek, itt csillognak a legszebben a szobrok, itt dobbannak egyszerre a magyar szívek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.