Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.08.27.
Miközben pontosan még mindig nem tudni, összesen hány tucat áldozatot szedtek tegnap a kabuli repülőtéren elkövetett merényletek és más erőszakcselekmények, a Politico című amerikai portál európai kiadásának egyik cikkéből az derül ki, hogy uniós tisztségviselők Afganisztánról szóló nyilatkozaton dolgoznak. A portál rendelkezésére bocsátott kétoldalas szövegtervezetben – annak szerdai állapota szerint – öt helyen is szerepel a „biztonság” szó, de arra nézve például nincs benne utalás, hogy hány menekültet fogadhat be az unió. Ehelyett azt hangsúlyozza: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a migránsok az Afganisztán körüli térségben részesüljenek védelemben.
Tegnap ülést tartottak az EU-tagországoknak az unióhoz akkreditált képviseletvezetői, és a Politico értesülése szerint szó esett a menekültek elhelyezésének a kérdéseiről, de döntésre nem jutottak, számokkal nem álltak elő, mert – mint egy diplomata tájékoztatta a portált – meg akarják várni, mi sül ki az ezzel kapcsolatos globális erőfeszítésekből. A szövegből kitűnik az elkötelezettség az Afganisztánból való kimenekítés teendői mellett, de a befogadást illetően már feltételes módot használnak a nyilatkozat szövegezői. Diplomaták jelezték, hogy a tervezetet rövidesen átdolgozzák.
Ezalatt Kabulban éppen számolták a halottakat.
Eddig az Egyesült Államok és Kanada számszerűsítette, hogy hány afgán menekültet kész befogadni – mindkét ország húszezer főre tett ígéretet.
Az Európai Parlament 76, zömmel baloldali képviselője – folytatódik a Politico beszámolója – tegnap közös levélben szorgalmazta, hogy nyújtsanak az afgán menekülteknek azonnali, átmeneti jellegű oltalmat. Ezt annak az uniós irányelvnek az alapján tehetnék, amelyre a múlt héten már utalt Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az elgondolás támogatói szerint azért lenne szükség ennek az irányelvnek az alkalmazására, hogy elkerülhessék a teljes egyöntetűség követelményét, és kivédhessék az olyan, migrációs ügyekben keményvonalas tagállamok vétóját, mint Magyarország és Lengyelország – írja a portál. A tagállami kormányokat képviselő nagykövetek ülésén azonban a cikk szerint nem beszéltek erről az irányelvről.
Jó start után is kihívások elé néz az Európai Ügyészség
A londoni Financial Times szerint jól startolt az Európai Ügyészség, de még kemény próbatételek várnak a román Laura Codruta Kovesi által vezetett hivatalra. A cikk szerzője létfontoságú prioritásnak nevezi az EU védelmét a csalások ellen.
Az indulása óta eltelt három hónap alatt az Európai Ügyészség több mint ezer olyan bejelentés ügyében járt el, amely az uniós pénzekkel, illetve projektekkel kapcsolatos, lehetséges csalásról szólt. A Financial Times úgy értékeli a hivatal megteremtését, hogy az jelentősen kiszélesítette a szupranacionális, vagyis tagállamok fölötti uniós joghatóságot az igazságszolgáltatás területén. Ennek igénye a korrupció kiterjedtsége miatt már a korábbi évtizedekben is felmerült, de annak nyomán, hogy a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalás elősegítése érdekében az EU 800 milliárd eurós helyreállítási alapot kíván a tagállamok rendelkezésére bocsátani, az unió pénzügyi érdekeinek védelme minden eddiginél fontosabbá vált. Különösen a jómódúbb észak-európai országok politikusaitól és szavazóitól lehet számítani arra, hogy haragosan reagálnak, ha más tagállamokban visszaélnek a helyreállítási alappal – állapítja meg a Financial Times, és hozzáteszi: ez megkérdőjelezné az uniós politizálás azon vezérelvét, hogy a gazdagabbak kezüket nyújtják a szűkölködőknek, valamint helyrehozhatatlanul szétzúzná az integrációpártiak azon álmát, hogy az eurózónát valódi pénzügyi és politikai unióvá lehet fejleszteni.
A sokrétű és fontos feladatokhoz képest az Európai Ügyészség évente nem egészen 45 millió euróból gazdálkodhat, ami korántsem elég ahhoz, hogy megfizessék a pénzügyi vizsgálókat és elemzőket. A lap idézi Kövesit, aki fel is tette a kérdést: cicát akarnak vagy tigrist?
Nem könnyíti meg az Európai Ügyészség munkáját az sem – folytatódik a Financial Times írása –, hogy öt EU-ország, Dánia, Írország, Lengyelország, Magyarország és Svédország nem csatlakozott a hivatalhoz. A szerző szerint az nem okoz túl sok gondot, hogy távol maradt Dánia és Írország, mert ez a két állam eleve kivonta magát az EU igazságügyi együttműködéséből, Svédország pedig ígéretet tett arra, hogy hamarosan beáll a sorba. Nagyobb aggodalomra ad okot Magyarország és Lengyelország, amelynek megvan a maga saját vitája is az EU-val jogállamisági kérdésekben. Külön problémát okoz Janez Janša, Szlovénia jobboldali populista miniszterelnöke, aki nem volt hajlandó elfogadni az Európai Ügyészséghez delegálandó szlovén ügyészeket.
A Financial Times szerint előre láthatóak a feszültségek az összeurópai jellegű hivatal és a nemzeti szuverenitás koncepcióját valló tagországi kormányok között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.