Szerző: FORMAN BALÁZS
2021.08.01.
Németország vesztes volt az első világháborúban, gazdaságát meg tudták gyengíteni, de megroppantani nem. A német hiperinfláció egyik oka valóban a háborús jóvátétel miatt fellépő áruhiány volt, de a másik az volt, hogy a német gazdaságpolitika az első világháborúban felhalmozott belső, az akkori GDP 250 százalékát elérő államadósságot akarta lenullázni. Ez végül is sikerült is, de a válság leküzdéséhez összehangolt diplomáciai, gazdaság és társadalompolitikai intézkedések sokaságára volt szükség.
Magyarországon egészen más volt a helyzet. Magyarország 1944-45-ben alig másfél év alatt elveszítette a kiegyezés utáni háromnegyed évszázadban felhalmozott nemzeti vagyonának közel a felét. Az ország újraindításához szükséges forrásokat, a háborús jóvátételként kifizetendő összegeket az állami költségvetés nem tudta előteremteni adóbevételekből.
Az 1945-ben elfogadott első háború utáni állami költségvetés azzal a ma már elképzelhetetlennek tűnő ténnyel szembesült, hogy a kiadások 30 százalékát a jóvátételi kötelezettségek teszik ki, miközben az adóbevételek ennek mindössze 7 százalékát. A mennyiségi pénzelmélet alapján a pénzkibocsátás növelése rövid távon az árutermelés növekedését ösztönzi, középtávon azonban inflációs hatásai jelentősebbek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.