Szerző: LUGOSI PÉTER
2021.08.29.
Madagaszkáron példátlan táplálékhiány pusztít: ez az első éhínség a világon, amelynek hátterében csakis az ember okozta globális felmelegedés áll. Bár a klimatikus átalakulás hatásait már mi is érezzük, egyelőre elképzelhetetlen, hogy egy fejlett régióban hasonló krízis alakuljon ki. Az éghajlatváltozás következményei ugyanakkor nem tekinthetőek az érintett ország magánügyének. Itt már minden összefügg mindennel.
Madagaszkár déli részén a mezőgazdaság alapját a bőséges monszuneső jelenti, az elmúlt négy évben viszont alig esett csapadék. A száraz esztendők végül meghozták kegyetlen hatásukat: a térségben a terméshozam drámaian lecsökkent, több tízezer ember a legsúlyosabb élelmiszer-bizonytalansági helyzetbe került, de az éhínség további százezreket, sőt milliókat, köztük rengeteg gyermeket fenyeget. Sokan már hónapok óta sáskákat, kaktuszgyümölcsöket és -leveleket, illetve hagyományosan a szarvasmarhák takarmányozására használt növényeket kénytelenek enni.
Ez a klímaváltozás valódi arca.
Ez a leírás nem egy hollywoodi katasztrófafilm kezdete, hanem a kőkemény valóság: 2021-re Madagaszkár déli területein súlyos élelmiszerhiány alakult ki. A történelem eddigi éhínségeinek hátterében igen változatos tényezők álltak a teljesen természetes csapásoktól kezdve a háborúkon át a káros földhasználatig, ám ezúttal egy egészen új tényezővel van dolgunk. Ez az első alkalom, amikor egy éhínséget csak és kizárólag az ember okozta éghajlati átalakulás idézett elő.
Szakértők úgy vélik, a krízis tovább mélyül az elkövetkező hónapokban, és még többen kerülnek veszélybe. A kutatók régóta figyelmeztetnek: a globális felmelegedés ilyen következményekkel is jár, az érintett területek és populációk nagysága ráadásul egyre nagyobb lesz.
A jelenség a közeljövőben inkább a fejlődő országokban okoz majd gondot, a globalizált világban viszont a lokális katasztrófák a távoli térségeket is érintő láncreakciót indíthatnak be. Az éhínség erőforrásokért folytatott küzdelemhez, konfliktusokhoz, a fejlett államokra zúduló menekültekhez vezethet, ami jól jelzi: az éghajlati átalakulás az egész emberiség közös ellensége...
Madagaszkár déli részén a mezőgazdaság alapját a bőséges monszuneső jelenti, az elmúlt négy évben viszont alig esett csapadék. A száraz esztendők végül meghozták kegyetlen hatásukat: a térségben a terméshozam drámaian lecsökkent, több tízezer ember a legsúlyosabb élelmiszer-bizonytalansági helyzetbe került, de az éhínség további százezreket, sőt milliókat, köztük rengeteg gyermeket fenyeget. Sokan már hónapok óta sáskákat, kaktuszgyümölcsöket és -leveleket, illetve hagyományosan a szarvasmarhák takarmányozására használt növényeket kénytelenek enni.
Ez a klímaváltozás valódi arca.
Ez a leírás nem egy hollywoodi katasztrófafilm kezdete, hanem a kőkemény valóság: 2021-re Madagaszkár déli területein súlyos élelmiszerhiány alakult ki. A történelem eddigi éhínségeinek hátterében igen változatos tényezők álltak a teljesen természetes csapásoktól kezdve a háborúkon át a káros földhasználatig, ám ezúttal egy egészen új tényezővel van dolgunk. Ez az első alkalom, amikor egy éhínséget csak és kizárólag az ember okozta éghajlati átalakulás idézett elő.
Szakértők úgy vélik, a krízis tovább mélyül az elkövetkező hónapokban, és még többen kerülnek veszélybe. A kutatók régóta figyelmeztetnek: a globális felmelegedés ilyen következményekkel is jár, az érintett területek és populációk nagysága ráadásul egyre nagyobb lesz.
A jelenség a közeljövőben inkább a fejlődő országokban okoz majd gondot, a globalizált világban viszont a lokális katasztrófák a távoli térségeket is érintő láncreakciót indíthatnak be. Az éhínség erőforrásokért folytatott küzdelemhez, konfliktusokhoz, a fejlett államokra zúduló menekültekhez vezethet, ami jól jelzi: az éghajlati átalakulás az egész emberiség közös ellensége...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.