FILIPPOV GÁBOR: MEGSZŰNT A JÖVŐORIENTÁLT GONDOLKODÁS

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.08.14.

„Sajnos nem igaz, amit mi is hittünk korábban, hogy a színfalak mögött mindenütt ezerrel folyik a szakpolitikai munka, és ott vannak az alternatívák, az innovatív programok, és mindenki csak arra vár, hogy végrehajthassa. Ehelyett azt látjuk, hogy a csatazajban megszűnt az az innovatív, jövőorientált gondolkodás, amire pedig mindenképpen szükség lenne" – nyilatkozta a Hírklikknek Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

– Fecsegek, pontosabban kifecsegem az előzetes beszélgetésünket, amikor is azt mondta, hogy a munkahelyén, az Egyensúly Intézetnél szerződésben vállalták, hogy aktuálpolitikai témákban nem nyilatkoznak. De az intézet neve is aktuálpolitikai tartalmú, nem?

– Ezt hogy érti?

– Arra utal az elnevezés, hogy ez az egyensúly – másként a fékek és ellensúlyok rendszere – nincs rendben Magyarországon…

– Umberto Eco mondja, hogy az a jó cím, amelybe mindenki azt láthat bele, amit szeretne. Ez is egy értelmezés, de mi azt szoktuk mondani, hogy kétféle értelemben szeretnénk valamiféle egyensúlyt a magyar közbeszédben. Az egyik az, hogy ne kizárólag a múltról és a sérelmeinkről beszéljünk, legalább ennyi szó essék a nyilvánosságban a jövőről is. Olyan időszakban élünk, amikor bizonyos hosszú távú trendek alapvetően változtatják meg a jövőbeli életünket. Nem mondjuk, hogy ne beszéljünk szimbolikus kérdésekről meg pártpolitikáról, de legalább ennyit vagy megközelítően ennyit foglalkozzunk a jövő problémáival is. A másik, és ez talán még fontosabb: ma egy közéleti interjú 99 százalékban pártpolitika – összefogás, Orbán vagy nem Orbán – és jó esetben is nagyjából csupán egy százalék a szakpolitika. Természetesen elfogadjuk, hogy a pártpolitika és a hatalom megszerzése nagyon fontos, de legalább ennyire fontos, hogy mit kellene kezdeni a hatalommal. Márpedig erről – a magyar közéletben legalábbis – szinte egyáltalán nem esik szó. Én rengeteg olyan interjút hallok, olvasok, ahol egy-egy politikus arra panaszkodik, hogy senki nem kérdezi meg őt a víziójáról, hogy mit is akarnak kezdeni az országgal, de közben ő maga sem erről beszél. Mi azt szeretnénk – mondjuk így – kierőszakolni, hogy többet beszéljünk arról: mire is való a hatalom, hogy mit is kellene tenni...

ITT OLVASHATÓ