AZ ALKOTMÁNYOZÁS ÚTJAI KIUTAK AZ ALAPTÖRVÉNYBŐL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerzők: RÓZSA PÉTER GYÖRGY–SZENTPÉTERI NAGY RICHARD
2021.08.13.

A magyar jogrendszer tíz évvel ezelőtt született, vitatott érvényességű alapnormája – a Magyarország Alaptörvénye elnevezésű dokumentum – a keletkezése óta a kritikák kereszttüzében áll (joggal). Az Alaptörvény remélt meghaladására vonatkozó elképzelésekről folytatott közjogászi diskurzus azonban különösen az utóbbi időkben hangosodott fel, és ez az üdvözlendő tény mindenekelőtt Vörös Imrének köszönhető, aki az Alaptörvénytől való vágyott megszabadulásra és egy jövendő alkotmányozásra nézve radikális javaslatot fogalmazott meg (vö. Lakner Zoltán interjúja Vörös Imrével, Jelen, 2021. március 1.). Fellépésének előzménye, hogy elképzeléseinek magvát egy kezdeményezés kapcsán már 2012-ben közzétette (Vörös Imre: Államcsínytevők?, HVG, 2012. március 10.), bár az idő tájt e gondolatok kevés visszhangra találtak.
*
Akkoron, mint ismert, két magánszemély, Kajdi József és Pusztai Erzsébet (Bokros Lajos politikai támogatásával, Vörös Imre iniciatívája nyomán) beadványt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak annak kimondása érdekében, hogy hazánkban az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésének tiltása ellenére – azaz e cikket megsértve – megvalósult a kizárólagos hatalomgyakorlás (melyet a korábbi alkotmány – azonos szöveggel – ugyancsak tiltott). Az Alkotmánybíróság azonban nemhogy ennek kimondását, de bármilyen érdemi határozat meghozatalát megtagadta, arra hivatkozva (a 3012/2012 [VI. 21.] számú végzésében), hogy az indítvány nem jogosulttól érkezett. A testület ebbéli némasága az addig lezajlott közjogi átalakítások nyomán már nem volt meglepő, a kezdeményezők mégis kijelenthették, hogy az Ab nem végzi a dolgát (valóban), és immár papírjuk van arról, hogy nem végzi (tényleg). A probléma megoldására kitalált megoldási javaslat azonban több oldalról kapott jelentős támadást.

A javasolt megoldás – melyet Vörös Imre az utóbbi hónapokban több cikkben és megszólalásban ismertetett (az interjúk mellett lásd mindenekelőtt Vörös Imre A jogállami alkotmányosság helyreállítása – a „Civil Bázis”csoport felkérésére 2021. március 13-án tartott előadás nyomán – civilbazis.hu) – abból indul ki, hogy a dolgát nem végző Alkotmánybíróság helyett az Országgyűlésnek kell megállapítania a kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmába ütköző helyzet létrejöttét, és ennek megfelelően határoznia a továbbiakról. E további lépésekre vonatkozó javaslatát a szerző ugyancsak részletesen kidolgozta (Vörös Imre: A jogállami alkotmányosság helyreállítása – Vitaanyag és Tervezet – civilbazis.hu/allasfogalas)...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/32. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/32. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)