A SZENT ISTVÁN-TERMET HATALMAS MUNKÁVAL ÉPÍTETTÉK ÚJRA, DE LEGALÁBB ILYEN NEHÉZ LESZ JÓRA HASZNÁLNI

QUBIT
Szerző: CZÍMER DALMA
2021.08.20.

Az augusztus 20-tól látogatható Szent István-terem újraépítését legitimálhatja annak utóélete, vagyis hogy mit kezd vele a kormány, a Budapesti Történeti Múzeum és a Várkapitányság. A több száz szakember részvételével zajló rekonstrukció végén nemcsak építészeti, hanem szimbolikus értelemben is kérdés, hogy ez a bő 70 négyzetméter alapterületű terem mibe ágyazódik bele, milyen funkciót lát el az épületen belül, és milyen üzenetet közvetít számunkra.

Ha figyelmesen pásztázzuk a Budavári Palota déli falait, feltűnhet, hogy a megszokott barnás vakolatot egy szakaszon homokszín váltotta fel. Annak, aki nem követi szorosan a Budavári Palota és környezetének megújulását, mindez csupán egy színfolt, pedig a homlokzatfestés módosulása komoly munkákra utal. A palota déli nyaktagjának egy részét – amely 1967 óta a Budapesti Történeti Múzeum egy részének adott otthont – a Szent István-terem rekonstruálása kedvéért építették újra a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Hetek óta terjed a hír a helyszín saját közösségimédia-oldalain és másutt, hogy 2021. augusztus 20-án megnyitják a Vár legújabb „régi” terét. A Buda 1944–1945-ös ostromában voltaképpen megsemmisült terem újraalkotásában az elmúlt öt évben több száz művészettörténész, alkotóművész, restaurátor és műszaki szakember vett részt. Mindenekelőtt az ő munkájuknak és nem a Hauszmann-programot övező indulatoknak a tükrében érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mi is épült most meg, és milyen szerep várhat rá.

1000, 1900, 1945: az enteriőr rövid története:

ITT OLVASHATÓ