2021. augusztus 25., szerda

A MOZGALOMSZERVEZÉSHEZ VÉGET KELL VETNÜNK AZ ÖNCÉLÚ TUDÁSÁTADÁSNAK – HOGY SEGÍTHET RAJTUNK A KRITIKAI PEDAGÓGIA?

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.08.24.


Amióta világ a világ megszokhattuk, hogy a tudást mindig az „okosabbaktól” kell megszereznünk. Akár az oktatásban, akár az élet bármely más területén, mindig vannak azok, akik a tudás birtokosai, és a befogadók (legyen az diák vagy munkás, felnőtt vagy gyermek), akiknek átadják az ismereteket. Ez a gondolkodás azonban egy olyan alá-fölérendeltségi viszonyt is magában hordoz, amelyben a tanító szerepét és az általa képviselt nézeteket szinte megkérdőjelezhetetlen igazságként kell befogadnunk. Egy olyan rendszert teremt, mely egyetlen igaz és helyes tudást feltételez, és amelyben csak egy irányban, felülről lefelé történhet az információátadás.

Ahhoz azonban, hogy teljes egészében meg tudjuk érteni a rendszert, amely körülvesz minket, és képesek legyünk változtatni a társadalmon, fel kell hagynunk az öncélú tudásátadással, és le kell bontani a közénk vert hierarchiákat.

A Fordulat folyóirat 28. száma alkalmából a Mércén megjelent kritikai pedagógiáról szóló írás hosszan részletezi a magyar oktatási rendszer problémáit. A cikk szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy az iskola mindig is ideológiai harcok terepe volt. A politika és az uralkodó társadalmi rend folyamatosan igyekezett különböző eszközökkel saját képére formálni az oktatási rendszert. A jelenben nem is kell nagyon messzire mennünk ahhoz, hogy erre példát találjunk, a családi életre nevelés kerettanterve, a társadalmi nemek képzéseinek megszüntetése, vagy épp az alapítványi rendszer bevezetése mind politikai vagy gazdasági érdekeket szolgáltak.

A kapitalista elveken működő tudásátadás azonban nem áll meg az oktatási rendszerben. A munka világában, de még sok nonprofit szervezeten belül is, a tanulás egy hierarchikus folyamat, amelyben az ismeretek átadása egyirányú. A kritikai pedagógia alapvetése azonban az, hogy mindenki rendelkezik tudással, tapasztalattal – legyen az diák, hallgató, munkatárs –, amit el kell ismerni, és be kell építeni a pedagógiai tanulási folyamatba. Ahogy ezt elismerjük, ugyanúgy foglalkoznunk kell azzal is, hogy más társadalmi helyzetből jövő embereknek különböző tudása van a világról.

Éppen ezért semmilyen mozgalmi építkezés nem tekinthet másodlagos ügyként a pedagógiára...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.