„A MAGYAR ÁLLAM MA IS ELSUNNYOGJA A TÖBBSÉGI TÁRSADALOM FELELŐSSÉGÉT” - FŐVÁROSI MEGEMLÉKEZÉSEK A ROMA HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁN

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2021.08.02.

Az Idetartozunk Egyesület szervezésében idén is megemlékezéseket tartottak a fővárosban a roma holokauszt, a porajmos nemzetközi emléknapján. A második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás Nehru-parti emlékművét megkoszorúzták hétfőn, az eseményen pedig beszédet mondott Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is.

Baranyi Krisztina beszédében azt emelte ki, hogy a roma holokauszt témája Magyarországon „agyon van hallgatva”. Ennek szerinte nemcsak az az oka, hogy a roma elleni népirtásnak alig maradtak a koncentrációs táborokat megjárt túlélői, hanem az állam évtizedeken és politikai rendszereken átívelő szándéka is. Mint Baranyi felidézte, a roma holokausztot övező kollektív hallgatást méltó megemlékezések és méltatlan hazugságok váltották fel. Utóbbira példaként a Szabadság téri, történelemhamisító német megszállási emlékművet hozta fel. Szerinte a mai magyar állam már nem feledkezik meg az áldozatokról, de „elsunnyogja” a korabeli többségi magyar társadalom felelősségét.

Willy Brandt egykori NSZK-kancellár a varsói gettófelkelés áldozatainak emlékműve előtti térdelésére utalva Baranyi azt mondta: mivel a magyar állam azóta sem ismerte el a népirtásban vállalt felelősségét, a magyar miniszterelnöknek „itt kéne térdelnie”, de mi sem áll távolabb a kormánytól.

A térdelés – folytatta Baranyi – nem egyszerű múltba révedés, hanem a ma élők számára is fontos gesztus lenne. „Akik ma bőrszínűk, vallásuk vagy szexuális orientációjuk alapján alapján ítélnek meg másokat, semmit sem tanultak a múltból. Bármit is állítanak magukról, a náci ideológia lényegével azonosulnak” – mondta.

„Akik ma hangosan cigányoznak, buziznak, zsidóznak, azért tűnnek nácinak, mert nácik.”

A kormány politikáját – utalva az újabb és újabb uszító propaganda-hadjáratokra – „rémesen képmutatónak”, „végtelenül kártékonynak” és „életveszélyesnek” nevezte, amely képes életeket tönkretenni, és benne van a nemzeti tragédia kockázata.

Az elődeink által elkövetett vétkekért való felelősség vállalásának fontosságára – az önfelmentés és az áldozati szerep helyett – hívta fel a figyelmet Kerpel-Fronius Gábor is...

ITT OLVASHATÓ