Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.21.
A probléma ott kezdődik, amikor az ilyen eszközt egy kormány arra használja, hogy egyszerű polgárok, illetve kritikát megfogalmazó újságírók ellen kémkedjen. Orbán Viktor országában az egyébként már nem nagy számú független média nyomon követésére használták a Pegasust. Ez rendkívüli botrány, a hatalommal való visszaélés klasszikus példája - egy EU-tagállam egy biztonságot szolgáló technikai eszközt arra használ, hogy megfojtsa a jogállam egyik alapját, a szólásszabadságot - írja a lengyel lap.
A pozsonyi Sme szerint ez már a levegőben lógott, hiszen azok a rezsimek, amelyek a nemzet ellenségének tekintik az újságírókat, előbb-utóbb képtelenek ellenállni annak a kísértésnek, hogy használják a közvetlen vonalat a titkosszolgálati vezetőkhöz. Azoknak az országoknak a listája, amelyek visszaéltek a Pegasussal, ismét mutatja, milyen veszélyes mértékben távolodott el Magyarország a demokratikus családtól, és közeledik az olyan kormányzati módszereket alkalmazó országokhoz, mint Azerbajdzsán, Bahrain, Togó, Ruanda vagy Szaúd-Arábia - írja a szlovák lap.
A párizsi le Monde a kémszoftver izraeli létrehozóját állítja célkeresztbe. „Miképpen lehet komolyan úgy tenni, mint ha hinnénk egy olyan vállalatnak, amely a digitális megfigyelő szoftverét olyan autoriter rezsimeknek adja el, mint Azerbajdzsán, és közben kezét a szívére téve bizonygatja, hogy számára nagyon fontos az emberi jogok tiszteletben tartása?” - teszi fel a kérdést a francia lap, és hozzáteszi: a Pegasus program nem kerül különösebben sokba, tehát elérhető az olyan országok számára is, mint Marokkó vagy Magyarország, amelyeknek gyenge a saját kibernetikai képessége.
A Frankfurter Rundschau szerint a Pegasus-leleplezés megmutatja, mennyire hazug a terrorizmus vagy a pedofília elleni küzdelemre hivatkozás, amikor csak arról van szó, hogy a biztonsági szervek kedvéért kibillentsék helyéről az adatvédelmet. A digitális megfigyelés könyörtelen logikája szerint ami egyszer kiszabadult, azt többé nem lehet ellenőrizni. A berlini Tagesspiegel szerint pedig az autoriter rezsimekben a magánéletet is felhasználják azokkal szemben, akiket nem kedvelnek, és nincs biztonságban semmilyen információ.
A főként Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos aggodalmak negatív értelemben kiegyenlítik a mérleget, ami elsősorban Máltát és Szlovákiát illetően pozitív változásokat mutat - ezt a megállapítást emeli ki a Politico amerikai portál brüsszeli kiadása az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentéséről szóló beszámolója címében.
A cikk az említett két-két ország mellett a kedvező tapasztalatok közt említi még Romániát, miközben Szlovéniát illetően kihívásokról beszél. A Politico a Varsóval kapcsolatos újkeletű problémák közt felhívja a figyelmet arra, hogy egy lengyel bírósági állásfoglalás kétségbe vonta az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben.
Didier Reynders, az igazságügyi kérdésekben illetékes belga EU-biztos levelet küldött a lengyel kormánynak, és abban érdeklődött, hogy Varsó eleget kíván-e tenni annak az európai bírósági ítéletnek - valamint az annak nyomán ideiglenes intézkedésként meghozott végzésnek -, miszerint a bírák fegyelmi felelősségre vonásáról szóló lengyel eljárási jogszabály ellentétes az unió jogával. Reynders augusztus 16-ig szabott határidőt a lengyeleknek a kielégítő válasz megadására.
Ennek elmaradása esetén a Bizottság pénzügyi szankciók kiszabását fogja kérni az Európai Bíróságtól.
A belga uniós biztos azt is közölte, hogy a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület vizsgálja azokat az állításokat, miszerint kémprogramot alkalmaztak újságírók, valamint a magyar kormánnyal szemben kritikus személyek telefonjának megfigyelésére - írja a Politico.
A cikk beszámol az EU jogállamisági jelentésének azon megállapításairól, hogy Máltán és Szlovákiában - mindkét országban oknyomozó újságírót gyilkoltak meg az elmúlt években - fontos reformlépéseket tettek az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében. A jelentés ugyanakkor szóvá teszi, hogy Bulgáriában elmarad a végső felelősségre vonás nagyszabású korrupciós ügyekben, Horvátországban pedig aggodalomra ad okot a legfelső bíróság elnökének kinevezési folyamata, a bírákkal szemben rendre elhangzó becsmérlő megállapítások miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.