Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.23.
Die Presse
Az unió versenyjogi biztosa szerint a magyarokon múlik, hogy követik-e a brit példát és kiválnak-e az EU-ból. Vestager számára azonban fájdalmas látni, hogy itt egy olyan országról van szó, amely a belépéskor szintén aláírta az alapszerződést, benne a közös értékekkel. Azaz vállalta az európai életmódot, amibe beletartozik azt is, hogy senki ellen sem szabad hátrányos megkülönböztetést alkalmazni. Mindenkit integrálni kell a társadalomba.
Viszont ha valaki meg akarja változtatni az uniót, akkor arra van más mód is, mint hogy olyan törvényeket hozzon, amelyeknél felvetődik, hogy egyáltalán megfelelnek-e a közös normáknak, jelentette ki a dán politikus.
Die Welt
Egy hamburgi kiadó magyarul tette fel a világhálóra a közelmúltban megjelent LMBT felvilágosító könyvének több fejezetét is, hogy így tiltakozzon a nemi kisebbségek magyarországi diszkriminációja ellen. A mű, amelynek címe: „Mi is az az LMBTQI?”, a gendert és a sokszínűséget mutatja be serdülők számára. Egyben tájékoztatja őket a jogaikról. A magyar fordítás ingyen hozzáférhető.
A cég, a migo igazgatója azt mondja, nem maradhatnak közömbösek, amikor hátrányos megkülönbözetést tapasztalnak egy uniós országban. Merthogy a magyar jogszabály túlmegy egy határon. Ők viszont a digitális technika segítségével a tartalmat igyekeznek eljuttatni országhatárokon át a magyar közönséghez és ily módon remélhetőleg segítenek abban, hogy a fejekben is leomoljanak a korlátok.
Le Monde
Kovács Zoltán úgy reagált a kémszoftver körüli nemzetközi felháborodásra, hogy itt egy baloldali sajtócsoport megalapozatlan állításokat terjeszt, amire azután ráharap a média többi része, amely követi a nyájat. A lap hozzáteszi, hogy a botrány sok érzelmet kavart Magyarországon, amely ellen visszatérő a vád a nemzetközi szervezetek részéről, hogy aláássa a jogállamot, amióta Orbán jó 10 éve visszatért a hatalomba. A liberális ellenzék, illetve az újságírók és ügyvédek érdekvédelmi testületei független vizsgálatot követelnek, miután az Ügyészség bejelentette, hogy utánajár a történteknek.
Neue Zürcher Zeitung
A budapesti tudósítás feltűnőnek nevezi, hogy a magyar kormány igazából nem cáfolta: valóban megvette a kémprogramot, ugyanakkor változatlanul adós a válasszal egy sor kérdés kapcsán. Csupán annyit közölt, hogy az érintett szervek működése összhangban van a törvényekkel. De ettől még tény, hogy újságírókat, vállalkozókat és jogászokat hallgattak le. Az egyik célpont, a gödöllői polgármester azt mondja, hogy a hatalom terhelő bizonyítékot akart gyűjteni a Pegazus segítségével. Jelen állás szerint azonban ellenzéki politikusok kimaradtak a szórásból, de lehet, hogy csupán a parlamenti immunitásuk miatt.
A magyar szabályozás meglehetősen laza, amikor az ilyen eszközök alkalmazásáról van szó. Amúgy a Pegazust csak szűk körben lehetett használni, miközben egyáltalán nem olcsó. Milliókba került a megvásárlása és licencdíjként akkor is tízezreket kellett fizetni – keményvalutában -, amikor valakit célba vette vele.
Hogy kiderítse a hátteret, az nem érdeke a Fidesznek. De azért sokat elárul a reakciója, mint ahogy az is, miként áll hozzá a sztorihoz az általa ellenőrzött média. Az egész arra emlékeztet, hogy mit csinálnak az oroszok, amikor valami kellemetlen derül ki róluk: külföldről irányított támadást emlegetnek és egyben próbálnak kételyt elhinteni. A Magyar Nemzet azonnal Sorosra terelte a gyanút.
Ennél komolyabb azonban az a felvetés, hogy honnan származik az 50 ezer nevet tartalmazó lista. Azt sem tudni, hogy az érintettek közül hányat kémleltek ki, mint ahogy az sem ismeretes, hogy használják-e még a programot. A magyar kormány esetében azonban meglehetősen egyértelműek a közvetett bizonyítékok. Mind a célszemélyeket, mind a lehallgatások időpontját tekintve. Gémesi György szerint az egész ügy szégyenteljes, ám jól mutatja, milyen gyengének érzi magát Orbán köre, és hogy mennyire fél.
Le Monde
A magyar LMBT-népszavazás kapcsán a vezércikk azt tanácsolja az uniónak, hogy az mondjon búcsút a saját naivitásának és teremtse meg azokat az eszközöket, amelyekkel egyértelműen büntetni tudja Budapestet. A terv bejelentésével Orbán Viktor három napot várt, miután belekeveredett a Pegazus-botrányba, illetve csak 24 óra telt el azóta, hogy a jogállami jelentésben a Bizottság ujjal mutogatott rá.
A vita tárgya az a jogszabály, amely egyfolytában a bírálatok kereszttüzében áll, amióta csak jóváhagyták a múlt hónapban. A nacionalista miniszterelnök kedvenc fegyverét vetette be, hogy választóit összekovácsolja az állítólagos nyugati veszélyre hivatkozva. Az öt kérdés teljesen elfogult, hogy állásfoglalásra kényszerítse a népet az újonnan indult szankciós eljárás kapcsán. De egyben igyekszik elvonni a figyelmet a lehallgatási ügyről.
Orbán, az egykori ellenzéki már évek óta az európai szélsőjobb hőse, fűrészeli a jogállam pilléreit. Amikor szorítja vissza a sajtó sokszínűségét az igazságszolgáltatás függetlenségét, megbélyegzi a melegeket és a migránsokat, nos, az összes provokációja kihívás az európai partnerek számára. A Brexit folyományaként EU jelenleg nemigen teheti meg, hogy elszigeteli egyik tagját, csak azért, mert az nem tartja tiszteletben a közös értékeket.
Azon kívül a szankció igazságtalan volna egy csomó magyarral szemben, aki nem osztja Orbán véleményét. De még dominóhatás is felléphet, hiszen Brüsszel Lengyelországot is rendszeresen pellengérre állítja. Úgy hogy az uniónak más utat kell választania, amihez jó irányt mutat a jogállami mechanizmus, illetve a gazdasági segítség visszatartása. Mindkettőt alkalmazni lehet, ha a magyar és a lengyel fél nem tudja igazolni, hogy jogrendszere lehetővé teszi a hatékony harcot a korrupció ellen, akár a legmagasabb szint esetében is.
De az még odébb van, viszont addig érdemes elgondolkodnia azon, mennyire hatásos az évekig tartó szerződésszegési procedúra, amelynek eredményét Orbán gátlás nélkül meg fogja kérdőjelezni, ha az kedvezőtlen a számára. Viszont vannak köztes megoldások: végre nyilvánosságra kellene hozni a jelentéseket a kormányfő környezetének meggazdagodásáról. Meg kellene tiltani, hogy közösségi pénzekre tegyék rá a kezüket, sőt még felelősségre is lehetne vonni őket. Fogadjunk, hogy a politikus legodaadóbb hívei is hálásak lesznek, amiért Brüsszel felnyitja a szemüket!
Politico
Az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Lengyelországot, mert az a sokat emlegetett Fegyelmi Kamara elé citált egy ügyvédet, ám ezzel megfosztotta azt a tisztességes tárgyalás jogától. Az ítélet csatlakozik jogvédők és az EU véleményéhez, miszerint a lengyel igazságügyi reform komoly jogállami aggályokat vet fel.
Az egyhangú döntés helyt adott a panaszos érvelésének, tehát hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróság mellett működő testület nem törvényesen alakult meg és nem független, így nem is tud elfogulatlanul ítélkezni a jogász ellen elrendelt hároméves felfüggesztés ügyében. Merthogy a tagokat nem a bírói szakma nevezte ki, hanem a kormány javaslatára a parlament alsóháza. Márpedig ily módon érvényesül a politikai befolyás. A károsult 15 ezer eurós kártérítést kap.
Neue Zürcher Zeitung
A svájci lap úgy látja, hogy az EU-nak nincs jó választása a magyar és a lengyel vezetéssel folyó vitában, ezért a jövő szemszögéből még az is jobb volna, ha feladná a szorosabb integráció álmát és átalakulna független államok laza szövetségévé. Bármennyire is fájdalmas ez. Merthogy a szankciókkal az adott ügyekben meg tudja törni Budapest és Varsó ellenállását, ám azok továbbra is meg fogják sérteni az alapvető értékeket és a jogszabályokat, pénzbüntetés ide vagy oda.
A Fidesz és a Jog és Igazságosság egyaránt látja: a politika beválik, és bebetonozza hatalmukat. Ennek érdekében folyamatosan alávágnak a jogállamnak, gyengítik a hatalmi ágak szétválasztását, valamint a médiát. Abszolút szándékosan veszik semmibe az alapnormákat. Majd amikor az unió tiltakozik, mind a két kormány úgy tünteti fel, hogy Brüsszel gyarmatosítani próbál. Továbbá kiszipolyozza az olcsó keleti munkaerőt, átlép a népek kultúráján és önazonosságát, semmibe veszi a nemzetek akaratát.
Most pl. Orbán alkalmazza ezt a taktikát az LMBT-népszavazás meghirdetésével. Csakhogy ily módon az EU harapófogóba kerül. Hiszen a jogállamot vezércsillagnak nyilvánította és a kötelezettségszegési eljárás eredményeként – sok év elteltével – el is tudja érni, hogy lekerüljön a napirendről az adott jogszabály. Ám ettől a két ország megy tovább a maga útján, mert érzékeli, hogy a módszer sikeres.
Így még vehemensebben uszít Brüsszel ellen., újabb és újabb témákat talál, további feltételeket támaszt. A provokációkkal eltereli a közvélemény figyelmét pl. a korrupcióról és és arról, hogy a hatalom beleavatkozik a demokratikus intézmények dolgába. A megnyugvást csak az hozná meg, ha a választók megfelelő politikusokat juttatnának hatalomra. De mivel ez nem megy, az EU vagy kikényszeríti a normákat, ám ezzel csak fokozza a kelet-nyugati, illetve észak-déli ellentéteket, vagy belenyugszik az eltérő álláspontokba és szemet huny bizonyos jogsértések fölött.
The Times
A britekkel ugyan az egyik bajkeverő hátat fordított az uniónak, de Lengyelország lehet a következő, amely távozik, ha Brüsszel szembeszáll vele. Így értékeli a helyzetet a konzervatív brit lap, hozzátéve, hogy az EU fennmaradása szempontjából ez a viszály még inkább húsbavágó, mint a Brexit volt. Itt ugyanis belülről ássa alá az integrációt két volt kommunista ország, amely kihívóan nacionalista és demokrácia-ellenes.
A szervezet a hét végén a jogállami jelentéssel visszavágott, méghozzá ezúttal keményebb nyelvet használt, mint amikor tavaly először mérte fel a demokrácia állapotát a tagországokban. De hát most rosszabb a kép, mint egy éve, főleg Magyarországon és Lengyelországban. Ám nem sok jele van annak, hogy a populista magyar, illetve lengyel vezetés hallgat a figyelmeztetésre. Az unió viszont nem sok eszközt tud felmutatni, hogy megbüntesse őket. Az egyik, hogy befagyasztja a gazdasági mentőcsomag nekik szánt milliárdjait, de ezt más országok várhatóan elleneznék.
A vita túlmegy az alapvető liberális normák betartásán. Varsó már kétségbe vonja a közösségi jog elsődlegességét. A viszály almája, a Fegyelmi Kamara orwelli elképzelés azoknak a bíráknak és ügyészeknek az elmarasztalására, akik „rossz” döntéseket hoznak. Ez az a pont, ahonnan túlról nincs visszatérés. Ha egyes kormányok továbbra is megkérdőjelezik az európai értékeket és intézményeket, még inkább sérül az unió tekintélye, illetve hitelessége.
Az EU megadja magát a soraiban jelentkező tekintélyelvűségnek, miközben már jó ideje vonakodik szembeszállni Oroszországgal és Kínával, továbbá más kereskedelmi partnerekkel, amelyeknek szintén kétes a demokratikus bizonyítványa. Viszont ha beint Magyarországnak és Lengyelországnak, azzal jelzi, hogy hajlandó kiállni az elveiért. Ám ilyen módon legalább olyan éles lesz a konfliktus, mint a britekkel volt.
Az európai kormányoknál mostanában egyre többet emlegetik a Polexitet. Hozzáteszik azonban, hogy az még messze van. De hát a Brexitről is pont ezt mondták.
Der Standard
Orbán álnépszavazást akar, mert nem szeretné, ha a magyarok a korrupciós ügyekkel, valamint a megfigyelési históriával foglalkoznának. Azt a benyomást igyekszik kelteni, mintha a szexuális felvilágosítás valami rettenetes probléma volna. Ezért öt olyan kérdésre várja a választ, amely állítólag húsbavágó.
Aki persze nem tudja, miként is zajlik a magyar politika, teljesen disztopikus képet állíthat ki az országról, már ha ott ilyenek a prioritások. Mert pl. akkor fanatikus szekták járják a falvakat, nemi átalakító műtéteket követelve, továbbá minden nemi identitást fel akarnak számolni és csak a nép hangja állíthatja meg őket?
Természetesen nem. Mint ahogy az EU sem követeli meg tagjaitól a propagandát az átalakító műtetek mellett, bármit is hangoztat a hisztérikus jajongás Budapesten. Brüsszel csupán arra vetemedett, hogy bírált egy törvényt, amely megnehezíti a tájékozódást a fiatalok számára a melegségről. Nem többről és nem kevesebbről van szó.
Ezért kézenfekvőbb magyarázat, hogy Orbán a vesztegetési ügyeket és a Pegazus-botrány próbálja leplezni. Ám közben az álnépszavazással gátlástalanul a mocsokba rántja a referendum intézményét, noha az a demokrácia fontos eszköze.
Die Presse
A Greenpeace osztrák tagozata a legújabb műholdas felvételek alapján a Fertő-tó magyar oldalán folyó idegenforgalmi beruházás azonnal leállítását követeli és nemzetközi bíróságokhoz kíván fordulni. A jogvédő szervezet ugyanis éppen most kapta kézhez az általa megrendelt szakértői jelentést, amely lesújtó képet állít ki a sokmilliárdos program természeti kihatásairól.
A szakvélemény szerint a 60 hektáron zajló építkezés sért több környezetvédelmi megállapodást és fenyeget több védett madárfajt a Natura 2000 oltalma alatt álló övezetben. A munkálatok már most is nagyon zavarják őket és ez csak még rosszabb lesz, ha elkészül a munka. Az NGO vezetője úgy nyilatkozott, hogy ha a magyar kormány nem hajlandó jobb belátásra térni, akkor Ausztriának kell kezdeményeznie, hogy azonnal fejezzék be a természetkárosítást. De a Bizottságnak is be kell avatkoznia, mivel Magyarország most ezen a téren is lábbal tapod több uniós rendelkezésen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.