Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.19.
Washington Post
Az orbáni Magyarországon újságírók, illetve olyanok megfigyelésére használták a telefonokra telepíthető izraeli kémprogramot, akik keresztezhették a kormány terveit - írja a lap. Ezt ennek alapján közlik, hogy az Amnesty International számítástechnikai szakértői megvizsgáltak több készüléket abból a listából, amely 50 ország hozzávetőleg 50 ezer potenciális célpontját sorolta fel. A nyomozásban 17 sajtóorgánum működött közre, olyanok, mint a Le Monde, a Washington Post, a Guardian, a Die Zeit és a Süddeutsche Zeitung, illetve Magyarországról a Direkt36. Az eredmény az lett, hogy a magyar hatóságok olyan eszközöket vetettek be, amelyeket korábban megengedhetetlennek minősítettek.
A programot a lehallgatási szakma óriáscége, az izraeli NSO szállította, és nagyon úgy néz ki, hogy a magyar szervek kémkedésre használták fel, újságírók, ügyvédek, üzleti nagyhalak és civil aktivisták ellen. Összesen több mint 300 számról van szó, de azt nem tudni, hogy közülük hányat követtek ténylegesen. Hármat bizonyosan. Köztük Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, a Direkt36 oknyomozó portál munkatársait. A megállapításokat igazolta a Torontói Egyetem kiberbiztonsági laboratóriuma, amely pár napja kirobbantotta az egész botrány.
A szoftver teljes hozzáférést nyújtott a levelezéshez, e-mailekhez, SMS-ekhez, fotókhoz, de még a kódolt beszélgetésekhez is. Élőben le tudta hallgatni a beszélgetéseket, képes volt bekapcsolni mind a kamerát, mind a mikrofont. És megállította a tulajdonos tartózkodási helyét.
Egyes esetekben a célpontok nehézsúlyú bűnözők, illetve hasonló kaliberek voltak, esetükben semmi gond nincs a tiltott eszköz használatával. De hogy megcéloztak vele civileket is, az azt mutatja, hogy a kormány kész felülvizsgálni a 3 évtizede lefektetett demokratikus elveket. Továbbá gúnyt űz ez EU adatvédelmi rendszeréből. Egyben illusztrálja, hogy a hatóságok milyen messzire hajlandóak elmenni. Legalább 5 újságíró és 10 ügyvéd neve szerepel a dokumentumban, pont azokból az időkből, amikor Orbán megszilárdította uralmát a média és a bíróságok fölött.
A Miniszterelnöki Hivatal nem válaszolt arra a kérdésre, vajon a titkosszolgálat az NSO ügyfelei közé tartozik-e, és hogy nyomoztak e a különleges eszközzel újságírók és NGO-k után. Csupán annyit közölt, hogy Magyarország demokrácia, ahol érvényesül a törvény. A lehallgatásra jogosult intézmények pedig kormányzati, illetve nem-kormányzati felügyelet alatt állnak.
A magyar eset azért kirívó, mert az ország az EU tagja, ezért a magánszféra védelme alapjognak számít. Csak éppen szorulnak vissza a biztosítékok, akárcsak a lengyeleknél és a szlovénoknál, és ehhez Magyarországon igénybe vették az igen hatékony kémprogramot. Panyi készülékén többször is elhelyezték a szoftvert, de azt nem lehet visszanyomozni, hogy mennyi információhoz jutottak ily módon. Az eszközt sokszor azután élesítették be, hogy tulajdonosa különféle ügyekben érdeklődött az illetékes hatóságoknál.
Dercsényi Dávid újságíró, de nemigen foglalkozik érzékeny témákkal. Egy alkalommal azonban a terrorista ügyében akart valamit megtudni, majd utána rögtön felkerül a listára a magán-, a céges telefonja, de még az is, amelyet a volt felesége használt.
A szóban forgó nevek között ott van Varga Zoltán médiamogul, a független Central Media Csoport tulajdonosa is. Azt meséli, hogy 2018 közepén meghívott a házába hat szakértőt, illetve tehetős üzletembert, mert meg akarta vitatni velük, nem kellene-e elemző intézetet alapítani a korrupció ellen. A vendégek közé tartozott Chikán Attila, az 1. Orbán-kabinet minisztere is. Mint Varga elmondta, baráti beszélgetés zajlott, nem puccs. De a részvevők közül mindenki rákerült a névsorra, sőt, egyikük készülékét sikeresen meg is hackelték. Egy másiknál pedig próbálkoztak.
Varga azóta telefont cserélt, mert gyanús lett neki, hogy egyszer beszélt a handyn, de közben visszahallotta a társalgás első mondatait. Majd nem sokkal később egy kormány közeli figura azt mondta neki, hogy tud a találkozóról, de veszélyes, amit csinál. Nem kéne forszírozni.
A megfigyeltek között van Simicska is, de mivel ő nem használ okos telefont, a jelek szerint a fián és az ügyvédjén keresztül cserkészték be. A jogi képviselője azt mondja: kiszivárogtak a sajtóba olyan értesülések, amelyeket csakis telefonon vitatott meg a megbízójával.
Guardian
Orbán Viktor a Pegazus névre elkeresztelt izraeli szoftverrel támadja a médiát - írja a lap. Az a gyanú, hogy kormány oknyomozó újságírók, illetve laptulajdonosok telefonjára telepedett rá, azaz új eszközt vetett be a sajtóháborúban. Ezt támasztják alá a műszaki elemzések. Az egyik szenvedő alany, Panyi Szabolcs úgy véli: a hatalom az hiszi, hogy összeesküvés zajlik ellene, és hogy ebben benne van a sajtó is. Paranoia ez a javából, de a Fidesz túlzásokba esik, mind a szerkesztőségek mozgatórugóit, mind a lehetőségeiket illetően.
A tudósítás emlékeztet arra, hogy Kovács Zoltán többször is nyilvánosan támadta a Direkt36 munkatársát, Orbán- és magyarellenességgel megvádolva. Továbbá azzal, hogy vaskos politikai tevékenységet folytat.
Magyarországon szinte nem fordul elő fizikai erőszak újságírók ellen. Az állóháború más módszerekkel folyik. Zaklatják a sajtómunkásokat, nyomást gyakorolnak a tulajdonosokra, megvonják az állami reklámokat a kritikus szerkesztőségektől, illetve hatalom közeli alakok felvásárolják a nemszeretem orgánumokat.
Panyi azt gondolja, nála az volt az terv, hogy kifürkésszék, mire készül, miről akar írni, illetve megállapítani a forrásokat. De a célpontok közt volt egy fotós is, aki külföldi újságírókat szokott kísérni, valamint egy másik, igen jól ismert oknyomozó újságíró. Ő azonban nem kívánta felfedni magát, és a készülékét sem adta át, mert nem szerette volna, ha soha többé nem jut bizalmas értesülésekhez.
Varga Zoltán már régóta a Fidesz begyében van. Azt mondja, hogy már próbálták szép szóval, de fenyegetéssel is rávenni, hogy adja el médiaérdekeltségét. Egyszer pedig belengették, hogy kap szépen állami hirdetéseket, ha bizonyos embereket lecserél a szerkesztőségben. És mivel minden a pénzről szól, így szép lassan ellenség lett belőle. Úgy hogy észrevette: követik. Ezért is már jó ideje semmi bizalmasat nem mond a telefonba.
A szoftver egyébként nyilvánvalóan azután került Magyarországra, hogy Netanjahu Budapesten 2017-ben Budapesten járt. A gyártó cég azonban tagadja, hogy bármiféle utasítást elfogadna az izraeli kormánytól. Egyébiránt a magyar megfigyelési szabályok igencsak lazának számítanak az unión belül. Ha nemzetbiztonsági okokból rendelik el, nincs bírói ellenőrzés. Elég a szakminiszter aláírása.
Egyébként az ügy mostani felgöngyölítése arra is fényt derített, hogy legalább egy ízben a Pegazust abban a reményben dobták be, hogy bizonyítékot szolgáltat a „Soros-összeesküvésre”. Vagy hogy ilyet konstruáljanak.
Süddeutsche Zeitung
Az orbáni állam figyel, pedig nem 1984-et, hanem 2021-et írunk. Eddig is gyakori volt az újságírók zaklatása a politikus birodalmában, de a digitális kémkedéssel immár teljesen új szintre emelkedett. Márpedig ez rettenetes, hiszen egy uniós országról van szó. A sajtó dolgozói persze nem élveznek különösebb védelmet a lehallgatásokkal szemben, nem úgy, mint pl. Németországban.
A szálak felderítésében világszerte több mint 80 újságíró vett részt, a szólásszabadságért dolgozó párizsi nonprofit szervezet, a Forbidden Stories (Tiltott Történetek) irányításával. Az senkit sem döbbent meg, hogy olyan autokrata rendszerek keveredtek bele a visszaélésekbe, mint Azerbajdzsán, Szaúd-Arábia vagy Marokkó, de ezt azért Magyarországtól nemigen lehetett volna feltételezni. És botrányos is, ha a hatalom nem szolgáltat rá elfogadható magyarázatot. Mármint hogy miért vesznek célba illegális eszközökkel újságírókat, ellenzékieket, jogászokat.
Az első cáfolat csupán félszívvel tagadja a bűnösséget. A rendszer ellenfelei azonban már régóta gyanítják, hogy lehallgatják őket. De idáig az sem volt ismeretes, hogy a kormány igénybe veszi a vitatott NSO szolgálatait. Azt meg továbbra sem tudni, hogy melyik állami intézmény irányította a titkos megfigyelési akciót.
Kapronczay Stefánia a TASZ elnöke arra emlékeztet, hogy a titkosszolgálat tevékenységére egyetlen független testület sem vigyáz. Ezért náluk a jogászok már jó ideje kódolt csatornákon bonyolítják le a bizalmas beszélgetéseket, vagy leginkább a szabadban. De hogy a kormány mennyi értesüléshez jutott a szoftver révén és mit kezd vele, annak csak a jó ég a megmondhatója.
Mindenesetre az ilyen esetek azután szaporodtak el, hogy Orbán 3 éve megnyerte a választásokat. Akkor vett nagy lendületet a média „orbanizálása”. Így került a célkeresztbe Varga Zoltán, aki rendre kiáll a miniszterelnök ellen, nyilatkozik a világlapokban. Hogy ő is benne van a szórásban, az inkább dühíti, semmint meglepi. Különben a konszern egyik korábbi PR-menedzsere is a potenciális célpontok között volt.
Az ország egyik leggazdagabb emberéről van szó, aki nem hajlandó beleszólást engedni a hatalomnak abban, miről írjanak a lapjai és ki legyen ott a főszerkesztő. Ám az újságírói félnek. Az ellene irányuló kampány során csak tavaly jó 120 cikk jelent meg róla. Vörös bárónak titulálják és azt állítják kormány közeli orgánumok, hogy nem tisztességes üzletember. Ez anyagi veszteségek okoz neki, mert a partnerek lassan kerülni kezdik. Nem szeretnének ujjat húzni Orbán táborával.
Megtehetné, hogy valamelyik oligarchának eladná, amije van, már kapott is ajánlatot - a piaci ár fölött. Normális körülmények között el is fogadná, de neki fontos a sajtószabadság.
Le Monde
Akit nyugtalanít a magyar jogállam sodródása Orbán alatt, az nincs meglepve a legújabb leleplezés miatt. A Direkt36-tól ketten is rajta vannak a listán, ami azzal függ össze, hogy a hírportál az utóbbi években több kínos anyagot is lehozott a kormányfő közeli emberkék meggazdagodásáról, valamint az orosz és kínai kapcsolatról.
Amikor Panyi felkeltette a hatóságok érdeklődését, éppen az ügyben nyomozott, hogy Budapestre kívánt települni Moszkvából a Nemzetközi Beruházási Bank. Egyébiránt erős a gyanú, hogy a lehallgatások szintet léptek. Mellesleg a Riporterek Határok Nélkül pár napja a kormányfőt a sajtó ellenségei közé sorolta.
Idáig senki sem sejtette, hogy a magyar vezetés leboltolt az NSO-val. A közvetlen tárgyalófél a jelek szerint maga Netanjahu volt, és akkor egyeztek meg az ügyletben, amikor 2018-ban Izraelben járt Czukor József, a miniszterelnök fő biztonsági és külpolitikai tanácsadója (mellesleg a magyar hírszerzés korábbi főnöke – a szerk. megj.) Az izraeli kormányfő személyesen fogadta.
ARD
A magyar újságírókra eddig is nyomás nehezedett, de most kiderült, hogy kikémlelhették őket a mobiljukon keresztül. Panyi Szabolcs azt fájlalja, hogy a hatalom mindenhez hozzáfért: e-mailekhez, találkozók helyéhez és időpontjához, a magánfényképeihez és videóihoz. Az áldozatoknak jóformán esélyük nincs védekezni az ilyesmi ellen. És mindez az unió egyik országában történik.
Egyébként amikor az ilyen akciók 2018-ban beindultak, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága éppen akkor bírálta, hogy a magyar törvények nem sok védelmet nyújtanak a magánszféra számára az önkényes beavatkozások ellen.
A magyar kormány azt közölte, hogy nincs tudomása a kérdéses adatgyűjtésekről, egyben aziránt tudakozódott, hogy a német köztévé hasonló kérdésekkel megkereste-e, mondjuk, az USÁ-t, vagy Németországot, illetve hogy a tudakozódás megfogalmazásában segített-e bármelyik titkosszolgálat.
New York Times
Nemzetközi lehallgatási botrány miatt fokozódik a nyomás az izraeli vezetésre, amely mára ígért választ a vádakra. Az NSO ugyanis azt állítja, hogy terméke csakis a terrorizmus és a szervezett alvilág elleni küzdelmet szolgálja, de hát láthatólag jogvédők, ellenzékiek és újságírók ellen is alkalmazták. Ráadásul a cég tekintélyuralmi rendszerekkel is üzletelt. Vevői között volt Azerbajdzsán, Bahrein, India, Mexikó, Marokkó, Szaúd-Arábia, és az Emirátusok.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha az újságíróknak félniük kell a lehallgatásoktól, akkor nem tudnak kapcsolatba lépni forrásaikkal, mivel számítaniuk kell a megtorlásra. A civil szervezetek pedig nem tudnak szabadon beszélni az állami jogsértések szenvedő alanyaival.
Die Zeit
A lap úgy értékeli a lehallgatási botrányt, hogy az támadást jelent a demokrácia ellen, miután titkosszolgálatok és rendőrségek nyilvánvalóan a világ sok országában visszaéltek az izraeli számítógépes programmal. A behatolás két lépcsőben történt: először megállapították, hogy hol van a készülék, és hogy be van-e a kapcsolva, majd a legtöbbször néhány másodpercen belül már indult is az adatok leszipkázása. Egyébként több megvizsgált mobilon még ebben a hónapban is aktív volt a szoftver.
Az NSO több korábbi munkatársa, pl. Magyarországon azt erősítette meg a hírszerzési kapcsolatok válasza alapján, hogy kémkedésre, illetve belső elnyomásra szolgált a termék. Ugyanakkor a Torontói Egyetem számítógépes biztonsággal foglalkozó laboratóriumának vezetője arra figyelmeztet, hogy ha az újságíróknak rettegniük kell, mármint hogy titokban rájuk szállnak, akkor abból csak a despoták húznak hasznot. De ők részben pont azért vetik be ezt az eszközt, hogy az emberekben félelmet keltsenek és ne ugráljanak.
Az Amnesty International főtitkára azt követeli, hogy azonnal fagyasszák be az ilyen programok eladását és használatát, hogy ne nőjön még tovább az újságírók és aktivisták elleni illegális műveletek száma. Merthogy a cél a kritikus hangot elfojtása, illetve a nyilvánosság ellenőrzésének megkerülése.
Der Standard
Magyarország nem tesz jó szolgálatot Szerbiának, amikor szorgalmazza az ország uniós felvételét. Pl. amikor Orbán Viktor nyugati lapokban, fizetett hirdetésben sürgeti Belgrád tagságát. Sok ok szól persze a nyugat-balkáni nyitás mellett. Ám az EU-ban éppen nagy vita zajlik a magyar és a lengyel jogállam ügyében, és Orbán egyre-másra hadba vonul Brüsszel ellen. Azaz nem a legjobb szószóló a szerbek ügye mellett.
A szerb külügyminiszter mégis háláját fejezte ki. Az igaz ugyanakkor, hogy a földrészen gondolatszabadság van, és nyugodtan megférnek egymás mellett különböző álláspontok. Ám ez érvényes Magyarországra is, ahol a sajtó nagy része a hatalom ellenőrzése alatt áll és éppen most korlátozták a hozzáférést a melegséggel kapcsolatos információkhoz. Ezen felül Orbán éppen azon van, hogy szélsőjobbos frakciót tákoljon össze az Európai Parlamentben. Belgrád érdekében aligha ez a megfelelő lobbizás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.