ORBÁN MÁR ÉVEK ÓTA GÚNYT ŰZ AZ EU ÉRTÉKEIBŐL

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.06.

„Mikor, ha nem most adódik úgy, hogy egy klubnak joga van kitaszítani valamelyik tagját?” - teszi fel a kérdést Andreas Kluth, a Bloomberg amerikai hírügynökség véleményrovatának kolumnistája, aki szerint az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy „kirúgja Magyarországot”.

Bár, a cikk alatt ott olvasható a szokásos elhatárolódás: az írás személyes véleményt tükröz, ami nem szükségszerűen egyezik a Bloomberg álláspontjával, Andreas Kluth azonban nem senki a szakmában: korábban a Handelsblatt Global főszerkesztője volt, és rendszeresen ír az Economistnak is. A véleménycikk felidézi a legutóbbi EU-csúcsot, amikor Mark Rutte holland miniszterelnök Orbán Viktor szemébe nézett, és kimondta azt, amit - Kluth szerint - mindenki gondolt: ha nem osztod az általunk vallott értékeket, akkor vidd ki Magyarországot az Unióból.

Rutte egyáltalán nem kifinomult ösztökélése rávilágított az Európai Unió egyik nagy tervezési hibájára: nincs mechanizmusa arra, hogyan tegyen ki tagállamot a sorai közül - írja a Bloomberg elemzője. Magyarország esetében - olvasható a cikkben - Orbán részéről a legutóbbi sértést az a törvény jelentette, amely úgy fojtja el a szexuális nevelést, hogy azzal durván megbélyegzi a homoszexualitást, gyakorlatilag egy kalap alá veszi a pedofíliával. Orbán azonban már évek óta gúnyt űz az EU értékeiből. Sok apró nyeséssel megcsonkította a jogállamiságot, a kisebbségek jogait, a sajtó és a tudomány szabadságát.

Andreas Kluth szerint Lengyelország csaknem olyan rossz, mint Magyarország: megvet mindent, a melegjogoktól az igazságszolgáltatás függetlenségééig. Ez a két kormány, illiberális cinizmusával azt a fenyegetést testesíti meg, hogy kiüresedik az EU-nak mint demokratikus, toleráns és nyitott társadalmak klubjának az identitása. A tagállamok megfegyelmezésére szolgáló eszközök azonban - folytatódik a véleménycikk - hiányosak.

Az uniós alapszerződés hetedik cikke lehetővé teszi ugyan az európai értékek súlyos és tartós megsértése esetén az érintett tagállam megfosztását szavazati jogától, ám ez egyhangúságot követel a többi tagállamtól, így Magyarország és Lengyelország egymás hátát védi. A másik mechanizmus, amelyet tavaly alkottak meg, és amely az uniós pénzügyi támogatásokat köti a jogállamiság tiszteletben tartásához, Kluth szerint „homályos, zavaros és lassú”.

A realitás az, hogy az EU, amely súlyos előfeltételeket támaszt a csatlakozni kívánó országokkal szemben, ha a jelentkező már bejutott, akkor szinte semmilyen módon nem lehet szankcionálni, pláne nem kirúgni - vonja le a következtetést a szerző. Hozzáteszi, hogy hasonló a dilemmája a NATO-nak is...

ITT OLVASHATÓ