Szerző: GULYÁS ERIKA
2021.07.15.
A 82 éves Editről nyolc évvel ezelőtt derült ki, hogy Alzheimer-kóros. Az idős nő egyedül él, férje hosszú évekkel ezelőtt elhunyt, a lánya egy másik városban lakik. Amikor meg lehetett vele beszélni a helyzetét, közölte a családjával: idősotthonba nem megy, mert a húga ott él, s nincsenek túl jó tapasztalatai. A helyi házigondozói szolgálat sem jöhetett szóba nála, ugyanis mindössze napi egy óra segítséget tudtak volna biztosítani neki. Ezért a család lázas keresésbe kezdett, hogy találjanak mellé valakit, aki egész nap figyel rá. Így találtak rá a nála csak tíz évvel fiatalabb Icára, aki vasárnap estétől péntek délutánig Editnél lakik, gondozza, füröszti, illetve a házat is tisztán tartja. Hétvégére pedig a család látja el.
Nem messze Edit házától, az utca másik végén lakik az idős Ágota, aki szintén gondozásra szorul. Mellé egy Kárpátaljáról érkezett segítőt találtak
A 30 éves Zolinak egész jó diplomája van, mérnökként végzett. Feleségével és két gyerekével egy Székesfehérvár közeli faluban éltek több hitelük miatt nehéz anyagi helyzetben. Az adósságcsapdából végül úgy tudtak kitörni, hogy Zoli egy munkaközvetítő ügynökségen keresztül kiment idősgondozónak Londonba. Egy ágyban fekvő idős férfit gondozott, aki 24 órás ellátást igényelt, így nála is lakott. Három év múlva tért haza annyi pénzzel, amivel rendezni tudták a hiteleket és ismét nyugodt szívvel tudott elhelyezkedni a szakmájában.
Az szokatlan, hogy egy fiatal férfi vállalt ilyen munkát, a fenti élethelyzetek azonban tipikusak Közép-Kelet-Európában. Az idősgondozás az egész kontinensen megoldatlan, ezért folyamatos a munkaerő, jellemzően nők áramlása Keletről Nyugatra. Tőlünk az Elbán túlra mennek, helyükbe pedig a keleti régióból érkeznek a gondozók, a legtöbben nem szakképzettek, legfeljebb rövid tanfolyamot végeztek. Elindult egy láncreakció, a nyugatra indulók óriási gondozási hiányt hagynak maguk mögött.
A Katona Noémi és Melegh Attila szociológusok szerkesztette – a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült – „A gondoskodás hiánya felé” című kötetből kiderül, hogy térségünkből a legtöbb bentlakásos idősgondozót Németország és Ausztria foglalkoztatja, a németeknél akár 400 ezren is lehetnek, az osztrákoknál pedig 85 ezren. A német időseket főleg lengyelek gondozzák, az osztrákokat szlovákok és románok, a magyarok és a csehek pedig mindkét országba mennek. A kötet egyik tanulmánya szerint a sok százezer migráns lengyel gondozó helyére ukránok érkeznek, de a pótlás nem mindenhol sikerül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.