Szerző: PuPu
2021.07.04.
Persze szavakban rettenetesen nagy demokraták vagyunk, jóllehet a mai hatalom a demokrácia fogalmát a Váli-víz partján vívott győztes háborúkban tudatosította: enyém a vár, tied a lekvár!
És valahol arrafelé ragadhatott rá az a mentalitás is, mely szerint nem azt kell nézni, amit mond, hanem azt, amit tesz.
Ez a ravaszkodó sunyiság egyébként egybevág a korszellemmel, a közéletet - leánykori nevén politikát - mára lenyomta a közhit.
Azé a hatalom, akinek hisznek, és annak hisznek, aki jobban tudja ijesztgetni a média fogyasztóit, végtére is a kereszténység is a pokolnak köszönheti népszerűségét, ha jól belegondolunk.
Már jelszó szinten se a dolgozó népé minden hatalom, a ravasz bunkó bevette a Budai Várat, kellő szerénységgel onnan ítél eleveneket és holtakat, onnan szórja a pénzedet a hobbijára, más országokban hazai szavazatvásárlásra, családja feltőkésítésére.
Láthatólag nem tart attól, hogy egyszer a felháborodott tömegek Szent Gellért példáján lelkesülve lehajigálják a számára épített teraszról a Dunába - és igaza is van.
Ezzel a néppel ezt meg lehet tenni, hát akkor ő megteszi, minden erkölcsi skrupulus nélkül.
Ami erkölcs híján nem is csoda.
Hogy ma ő mondhatja meg, kik élhetnek Magyarországon, az csak azt bizonyítja, hogy téveszméje - mely szerint az ő szent személye egyenlő Magyarországgal - fixálódott, maga is hisz benne, és aki mást képzel, az magyarellenes, ha magyar egyébként, akkor is.
Persze nem kizárt, hiszen van antiszemita zsidó is, mint ahogy cigányellenes cigányra is találhatunk példát, de attól tartok, hogy elképzelése mégsem állja meg a helyét, és ennek éppen ő ágyazott meg szorgos tevékenységével.
Így aztán minden szép reményével szemben a magyarok számára nem túl vonzó a kínai vendégmunkások ötlete, ahogy az ukránok magyar nyugdíja se tetszik, és éppen csak túl vagyunk a legmagyarabb magyarok román identitásának felfedezésén.
Nincs ebben semmiféle politikai tudatosság, az SI-faktor (sárga irigység) diadala ez, nem szólva az átlagmagyar gyermeteg hiszékenységéről - migránsügyben, Kína magyarországi terjeszkedése ügyében, a zsidók vízivási képességének tekintetében, a brüsszeli buzik - mínusz Szájer, mert ő a mi barátunk - tevékenységének mibenlétében, a magyarság üldözöttségének mítoszában.
Az életünket is Nagyurunk rendezi be, Apa olvas, Anya főz, Kinder, Küche, Kirche, a gyerek közjószág, a tudós asszonyság, ő meg egy szociopata maffiózó, de ezt - sajnos - még nem ismerte fel mindenki.
Az meg, hogy rendszeres pszichiátriai kezelés alatt áll, nem lényegi kérdés, szeretett népe betegebb, mint ő.
De abban igaza van, hogy ha minden az eddigiek szerint folytatódik, nekünk kampó, hogy idézzem a klasszikust, de ha nem, lehet, akkor is.
A biológiai fegyver bevetéséhez nem kell repülőgép, elég elengedni egy vírust, aztán kínai vakcinával harcolni ellene, hadd hulljon a nyugger, aztán mikor már elegen hullottak a nyugdíjak kifizetéséhez, akkor majd lehet adni a harmadik oltást - a meggyőző fellépéséről elhíresült Müller Cecília majd megmagyarázza, miért volt ez így szakszerű, ahogy volt.
Kíváncsi vagyok, mikor elégeli meg az ország ezt az egyre agresszívabb, egyre pofátlanabb Übü-királyt, aki - lássuk be - igen tehetséges zeneszerző, hiszen sok esetben még a mi zenészeink is az ő kottájából játszanak számára kedves és hasznos dallamokat fújva.
Nem vagyok túl optimista, de reménykedem.
Ceausescu is a saját maga által összehívott tömeggyűlésen szónokolt, aztán egy óra múlva már helikopteren menekült.
Nem is tudom - lehet annyi üzemanyagot tankolni egy helikopterbe, amennyi elég Bakuig?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.