Szerző: Azénpénzem
2021.07.29.
Az elektronikus csalási módszerek egyre körmönfontabbak és kifinomultabbak. Ezt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizetési rendszerről szóló jelentésének egyik fejezetéből – kifejezetten lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre összetettebbek, és szinte mindenkinek van már okostelefonja és netelérése. Az európai jogalkotók ezt felismerve tették kötelezővé például az erős ügyfél-hitelesítést, de egyre több adatot gyűjtenek a bankok.
Az MNB már tavaly áttért egy a korábbinál sokkal részletesebb és a jövőben is rugalmasan bővíthető, „dimenzionált” adatgyűjtésre. A jegybank hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos az olyan valósidejű csalásszűrő rendszerek alkalmazása is, amelyek az ügyfelek fizetési szokásai, valamint az általuk jellemzően használt eszközök adatai alapján is vizsgálják a tranzakciókat, kiszűrve a gyanús elemeket (például geolokáció alapján nem racionális fizetési hely, kiugróan nagy összegű tranzakció, a korábbiaktól eltérő IP-címről bejelentkezés, új eszköz alkalmazása). Emellett – olvasható a jelentésben – szintén lényeges elem a pénzforgalmi szolgáltatók közötti együttműködés erősítése is a csalási mintázatok gyors azonosításában.
Előírás ugyan, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak olyan műveletmegfigyelő mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a nem engedélyezett vagy csalárd fizetési műveletek észlelését, a valósidejű alkalmazás jelenleg (még?) nem kötelező.Sokak számára hangozhat ijesztően pénzügyeinek állandó nyomon követése, de erre biztosan igaz, hogy valamit valamiért. Alapvetően ugyanis az a helyzet, hogy bár senki sem mondja ki világosan, de bármennyire lüke módon viselkedik egy banki lakossági ügyfél, ha csalás áldozata lesz, nagyon nagy eséllyel visszakapja az elsíbolt pénzt. Akkor is, ha önként tényfeltáró beismerő vallomást tesz bankjának arról, hogy lépre ment...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.