KUBA ÉHSÉGLÁZADÁSA

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.07.14.

Ha rosszmájúak akarnánk lenni, azt mondanánk, Kubában a nyár a forradalmi évad, a tüntetés-szezon, de azért nem viszik túlzásba ezt a mulatságot, néha el is csúsznak vele: Castro forradalmát a Július 26-a Mozgalom vezette, aztán 1994-ig nem volt mozgolódás, akkor augusztus ötödikén lázadt fel a nép, most meg július 12-én vonult utcára.

Kubában mellesleg veszélyes dolog a forradalom és a hasonló népmozgalmak, ugyanis ellentétben a magyar gyakorlattal, nekik egyszer már sikerült zsarnokot buktatni és meg is őrizni az új rendszert, az már más kérdés, hogy nagyon nem ezért a rendszerért harcoltak a szakállas emberek a Sierra Maestrában. De az a lényeg, hogy náluk volt példa arra, hogy győztek (és kenhették a hajukra a győzelmet utána). Annyiban hasonló a magyar és a kubai nép történelme, hogy általában két fő állomás, úgymint a cseber és a veder közötti vándorlással telik – de lássuk, mi történik most?

Jelenleg nagyon friss híreink nincsenek és nem is lehetnek, ugyanis a kubai kormány a tüntetések miatt blokkolta a legtöbb közösségi oldalt az országban. Miféle tüntetések? Azok, amik eredetileg San Antonio de los Baños településen kezdődtek el vasárnap reggel, de a közösségi média segítségével elterjedtek az országban mindenfelé. Mármint, míg le nem kapcsolták a közösségi médiát, bár érzésem szerint ez a lépés már kései volt. Vasárnap délután már Palma Sorianóban is tüntettek, Cardenasban is, Havannában úgyszintén. Ennek alkalmából Miguel Díaz-Canel kubai elnök még aznap este televíziós sajtótájékoztatót tartott, melyben szokás szerint az Egyesült Államokat tetet felelőssé a krízisért (mondjuk ebben nem volt igaza, majd mondom is, miért), bűnözőknek nevezte a tiltakozókat és váratlanul közölte:

„Mindenre készek vagyunk. Az utcán fogunk harcolni.”

...

ITT OLVASHATÓ