KÖZÉPOSZTÁLY – VAGY AMIT AKARTOK

NÉPSZAVA
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2021.07.11.

Mi az a középosztály? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a professzionális-menedzseri osztályról e problémára keresett megoldást. Észrevételeik a mai viszonyokra nézve is megvilágítóak. A középosztály képzetével legalább két komoly gond van. Az egyik, hogy nincsen középen, a másik, hogy nem osztály. De legalább a többi stimmel – mondhatnánk, csakhogy a többi sem stimmel. A középosztály valójában egy osztályelmélet nélküli osztálykategória – írja Egy demokrácia halála című könyvében Scheiring Gábor, majd így folytatja: „A középosztályt egyének alkotják, akiket lakóhelyük, képzettségük és fogyasztási szokásaik kötnek össze. Középosztályról beszélni tehát azt jelenti, hogy lemondunk az osztályok létéről, amelyek a munkamegosztásban elfoglalt egyenlőtlen pozíciók alapján antagonisztikus viszonyokat takarnak.” 

Ennek ellenére rengeteg szó esik a középosztályról. Talán a leggyakrabban használt kategória azok közül, amelyek a társadalom valamely konkrét szegmensét próbálják megjelölni. A közéleti-politikai diskurzusok középpontjában visszatérően ez áll: ismerős politikai jelszó és identitáskategória egyben. Egyesek inkább a világra nyitott, liberális, illetve városi középosztályért lelkesednek, mások a nemzeti, keresztény, konzervatív, illetve polgári középosztályt kívánják megerősíteni vagy inkább újrateremteni. A különbség ellenére az elképzelés magja ugyanaz. A középosztályt a nemzet gerincének, a piacgazdaság letéteményesének, a demokrácia stabilizáló ballasztjának szokás gondolni: józan, polgári középnek, mértékadó, tiszteletreméltó, független, önálló, becsületes, szabad és művelt emberek összességének. Egy ideális társadalom széles és erős középső sávjaként képzelik el, ami életvitelével, mentalitásával és munkaetikájával példaként állítható mindenki elé. A polgári középosztályba tartozás jó életet jelent, középosztálybelinek lenni annyit tesz, mint jól élni. Ez tehát egy mozgósító, újabb és újabb erőfeszítések megtételére sarkalló eszmény. Ha az emberek jól akarnak élni, akkor azt úgy képzelik el, ahogyan elképzeltetik velük: középosztálybelivé akarnak válni. A centrista, illetve polgári erők azt ígérik, hogy segítik és támogatják őket felzárkózni ehhez az ideálhoz. Mára ez a polgári politika közös pillérévé vált...

ITT OLVASHATÓ