Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.07.26.
A kormány – részben a járványra hivatkozva – elvont egy csomó forrást a településektől, majd igencsak szelektív alapon mégis adott egyedi támogatásokat, pályázati forrásokat. Miért zavarja ez mégis olykor a kormánypárti településeket is, és mit tehetnek azok, akik kimaradnak az „aranyesőből”?
Az önkormányzatok gazdálkodását vizsgáló cikkünkben a következő kérdéseket szeretnénk megvizsgálni:
- Az önkormányzatoknak 2020-ban és 2021-ben kezelni kellett a Covid és a kormányzat okozta pénzügyi nehézségeket (kevesebb iparűzési adó, tömegközlekedési bevétel, parkolási díj, viszont több egészségügyi kiadás).
- A központi támogatások eléggé szelektívek voltak. Vajon független-e a politikától az, hogy Debrecen kapta a legtöbbet, viszont az ellenzéki vezetésű kerületek kimaradtak?
- Fürjes Balázs államtitkár szerint ugyanakkor Budapest kivételes elbánásban részesül, a főváros soha nem kapott még ennyi központi forrást.
- Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint nem is a működésre fordítható bevételek hiánya okozza a legégetőbb kérdést, amit csak a beruházások önerejének visszaforgatásával lehetett kezelni.
- És mit tehet a lakosság, szavazzon mindig arra, akinél a központi kasszakulcs van, vagy ne hagyja magát így befolyásolni?
Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok sokkal kevesebb központi támogatást kapnak, mint a kormánypárti települések. Esélytelenebbül pályáznak a mindenféle programokra, ezért nehezebben is oldották meg a 2020-as, illetve a 2021-es év kihívásait. Ez a „kihívás” egy elég visszafogott kifejezés, olyasmiket takar, mint az iparűzési adó jelentős visszaesése (erre jött rá a 2021-es megfelezés), a parkolási bevételek érdemi megnyírása, a gépjárműadó elvesztése, a HIPA előzetes feltöltésének elhagyása, a városi közlekedés-üzemeltetés terheinek covidos növekedése, a fenntartott intézmények egészségügyi kiadásinak megemelkedése.
A helyzetet jól jellemzi egyetlen adat, a főváros 2019-ben 10 milliárd forintos pozitív egyenleggel zárt, 2020-ban 88 milliárd forintos mínusz keletkezett. A kormánypárti települések előnyt élveznek az ellenzékiekkel szemben? Na bumm, ezzel sok izgalmasat azért nem állítottunk, ahogy az ismert újságírói mondás tartja, „az nem hír, hogy a postást megharapta a kutya, az már hír, ha a postás harapta meg a kutyát.” Mégis egy ilyen valójában izgalmas, a korunkat jól jellemző jelenség megfelelően mérhető, és a részben általunk, részben külső szakértő segítőink által összeállított gyűjtés nyomán rögtön filozófiai kérdések vethetők fel.
Miért történik mindez? Mi ennek a következménye? Milyen újságírói feladat ennek kezelése? Hiszen, ha adott egy pályázat, ahol sokkal többet nyernek a kormánypárti települések, például hasonló fővárosi kerületek közül a kormánypárti vezetésűek aratnak, az ellenzékiek pedig lemaradnak, akkor a pályázat zsűrije elmosolyodás nélkül elmondhatja, hogy kizárólag szakmai szempontok alapján mérlegelt és ez jött ki.
Mint amikor egy nagy állami vállalat szakmai alapon elhatározza, hogy az ő reklámkampánya jobban érvényesül a 888.hu, vagy a Lokál hasábjain keresztül, mint a nagyságrenddel olvasottabb, de nem kormányközeli más portálokon keresztül...
Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok sokkal kevesebb központi támogatást kapnak, mint a kormánypárti települések. Esélytelenebbül pályáznak a mindenféle programokra, ezért nehezebben is oldották meg a 2020-as, illetve a 2021-es év kihívásait. Ez a „kihívás” egy elég visszafogott kifejezés, olyasmiket takar, mint az iparűzési adó jelentős visszaesése (erre jött rá a 2021-es megfelezés), a parkolási bevételek érdemi megnyírása, a gépjárműadó elvesztése, a HIPA előzetes feltöltésének elhagyása, a városi közlekedés-üzemeltetés terheinek covidos növekedése, a fenntartott intézmények egészségügyi kiadásinak megemelkedése.
A helyzetet jól jellemzi egyetlen adat, a főváros 2019-ben 10 milliárd forintos pozitív egyenleggel zárt, 2020-ban 88 milliárd forintos mínusz keletkezett. A kormánypárti települések előnyt élveznek az ellenzékiekkel szemben? Na bumm, ezzel sok izgalmasat azért nem állítottunk, ahogy az ismert újságírói mondás tartja, „az nem hír, hogy a postást megharapta a kutya, az már hír, ha a postás harapta meg a kutyát.” Mégis egy ilyen valójában izgalmas, a korunkat jól jellemző jelenség megfelelően mérhető, és a részben általunk, részben külső szakértő segítőink által összeállított gyűjtés nyomán rögtön filozófiai kérdések vethetők fel.
Miért történik mindez? Mi ennek a következménye? Milyen újságírói feladat ennek kezelése? Hiszen, ha adott egy pályázat, ahol sokkal többet nyernek a kormánypárti települések, például hasonló fővárosi kerületek közül a kormánypárti vezetésűek aratnak, az ellenzékiek pedig lemaradnak, akkor a pályázat zsűrije elmosolyodás nélkül elmondhatja, hogy kizárólag szakmai szempontok alapján mérlegelt és ez jött ki.
Mint amikor egy nagy állami vállalat szakmai alapon elhatározza, hogy az ő reklámkampánya jobban érvényesül a 888.hu, vagy a Lokál hasábjain keresztül, mint a nagyságrenddel olvasottabb, de nem kormányközeli más portálokon keresztül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.