Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.13.
A Der Spiegel hírmagazin nemzetközi kiadásának online változata angolul is közzétette az eredetileg a német nyelvű nyomtatott lap számára Ralf Neukirch által írt szerkesztőségi cikket, amely szerint eljött az ideje annak, hogy beszüntessék Orbán Viktor finanszírozását. Az Európa autokratáival való bánásmódról szóló írásban a szerző azt állítja, hogy Orbán és más, hasonló gondolkodású populisták egyre inkább lábbal tiporják az EU által vallott értékeket, és hogy Európa kezében van hatásos eszköz ez ellen, amit ideje használni: meg kell vonni az uniós alapokat Magyarországtól.
Neukirch utal arra, hogy a magyar miniszterelnök egész oldalas hirdetést tett közzé a Bild című, nagy példányszámú német napilapban, valamint több más európai újságban, és ebben kifejtette az Európai Unióról vallott nézeteit. Abból megtudhatjuk, hogy elutasítja az európai birodalmat, valamint hogy meg akarja védeni az európai népeket a migrációtól és a világjárványtól, továbbá kiderül az is, hogy semmire sem tartja az Európai Parlamentet.
A Der Spiegel szerint az, ami Magyarországon és Lengyelországban történik, az EU alapjait rombolja. Az olyan közösség, amelynek a tagjai saját hatalmuk egy részét megosztják a többiekkel, nem működhet együttesen vallott meggyőződések nélkül. Aki nem osztja a demokráciáról, jogállamiságról, a kisebbségek védelméről szóló európai eszméket, az ne legyen kedvezményezettje az uniónak - olvasható a cikkben. Ralf Neukirch emlékeztet arra, hogy tavaly megalkották a jogállamisági mechanizmust, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eddig nem vette igénybe ezt az eszközt, hanem az Európai Bíróság döntésére vár, mert Lengyelország és Magyarország megtámadta ennek a mechanizmusnak a létrehozását. A tagállami vezetők beleegyeztek ebbe, de ennek a beleegyezésnek nincs jogi kötelező ereje – hangsúlyozza a szerző, aki szerint von der Leyen habozása érthető, mégis helytelen, Orbán ugyanis nem érzi úgy, hogy kötné őt bármilyen megállapodás. Az a magyar törvény, amely a homoszexualitást együtt kezeli a gyermekbántalmazással, Európa elleni provokáció – fogalmaz a Der Spiegel, és hozzáteszi: jövőre Magyarország új parlamentet választ, és az EU nem engedheti, hogy az Európai Uniót aláásó vezető az európai adófizetők pénzéből kampányoljon.
A német magazin írása szerint most kezd hatni az Európai Parlament és a közvélemény részéről gyakorolt nyomás: von der Leyen nem járult hozzá ahhoz, hogy jóváhagyják a Magyarország által kért pénzt a koronavírus-járvány okozta károk elhárítása érdekében. Most először arra utasították Magyarországot, vázolja fel, miként fogja elejét venni annak, hogy a pénz eltűnjön Orbán haverjainak a zsebében. Ez jó jel, de az még elválik, hogy végül is meddig megy el az Európai Bizottság elnöke - írja Neukirch, és megjegyzi: ha Orbán megússza néhány kozmetikai változtatással, akkor újra ő arat győzelmet. Von der Leyen azt mondta, hogy ősszel kívánja alkalmazni a jogállamisági mechanizmust. Jobb későn, mint soha, de jobb lenne az azonnali cselekvés, mert az elmúlt években már így is elég kár keletkezett – hangsúlyozza a Der Spiegel szerkesztőségi cikke.
Több ország helyreállítási tervének elfogadását is halasztják
A Washington Post az AP amerikai hírügynökség beszámolóját ismerteti arról, hogy tegnap Brüsszelben az unió végrehajtó intézménye bejelentette: a határidő lejárta után is folytatják a magyar helyreállítási terv elemzését, és ha az értékelés nem napokat, hanem még további heteket igényel, akkor a Bizottság azt fogja javasolni, hogy két hónappal hosszabbítsák meg a határidőt.
Az értékelési szakaszban a Bizottság párbeszédet folytat az érintett tagállami kormánnyal. Eddig öt tagország kért határidő-hosszabbítást nemzeti helyreállítási tervének elbírálására: Lengyelország, Észtország, Románia, Svédország és Finnország. Ezek a hosszabbítások eltérő időtartamúak, néhány héttől, szeptember végéig terjedő időszakra szólnak.
A Washington Post az AP amerikai hírügynökség beszámolóját ismerteti arról, hogy tegnap Brüsszelben az unió végrehajtó intézménye bejelentette: a határidő lejárta után is folytatják a magyar helyreállítási terv elemzését, és ha az értékelés nem napokat, hanem még további heteket igényel, akkor a Bizottság azt fogja javasolni, hogy két hónappal hosszabbítsák meg a határidőt.
Az értékelési szakaszban a Bizottság párbeszédet folytat az érintett tagállami kormánnyal. Eddig öt tagország kért határidő-hosszabbítást nemzeti helyreállítási tervének elbírálására: Lengyelország, Észtország, Románia, Svédország és Finnország. Ezek a hosszabbítások eltérő időtartamúak, néhány héttől, szeptember végéig terjedő időszakra szólnak.
Túljutott-e a csúcson a populizmus hulláma?
A nemzetközi sajtóban több olyan írás érinti Magyarországot, amelynek az uniós pénzek sorsánál átfogóbb a témája, és azt a kérdést járja körül, vajon túljutott-e már a csúcson a populizmus hulláma.
Ezzel foglalkozott a The Atlantic című amerikai magazinban Yasha Mounk, a Johns Hopkins egyetem professzora, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának vezető tagja, aki számos ország helyzetét elemezve vegyes összképet ad. Magyarországról azt írja: ha az egyesült ellenzék a választásokon többséget tud szerezni, akkor Orbánnak döntenie kell, hogy figyelmen kívül hagyja-e a választási eredményt, és nyíltan diktátorrá változik, vagy feladja azt a hivatalt, amelyet néhány hónappal ezelőtt még oly szilárdan látszott kézben tartani.
Szintén a populizmusban rejlő tartalékok kérdését állítja középpontba az az interjú, amelyet a bajor Süddeutsche Zeitung közöl Jan-Werner Müller politikatudóssal. Ő úgy véli, hogy a homofób törvénnyel kapcsolatban minden Orbán tervei szerint zajlik. A magyar kormányfő csapdát állított a nyugat-európai elitnek: tudta, hogy a törvényt az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek fogják bélyegezni, de ezzel Orbán kívülről hozza létre azt a frontot, amelyre neki, mint megosztó jobboldali populistának szüksége van, hogy országa védelmezőjeként tüntethesse fel magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.