Szerző: KŐSZEGHY LÁSZLÓ
2021.07.23.
Agnes Callard filozófus 2008 óta tanít a Chicagói Egyetemen, PhD-fokozatát a kaliforniai Berkeley-n szerezte, szakterülete az antik filozófia és az etika. Az utóbbi években érdeklődése középpontjába az érzelemfilozófia került, és a haragról, illetve a féltékenységről szóló provokatív írásai mind a szakmai, mind a szélesebb közönség körében elismerő visszhangot keltettek: tavaly jelent meg egy általa szerkesztett esszékötet a harag filozófiájáról (On Anger, MIT Press, 2020), a chicagói The Point magazinba és a New York Timesba írt filozófiai írásai pedig a szélesebb nyilvánosság számára is ismertté tették. Az érzelmek filozófiai megközelítéséről, valamint a nem szakmai közönség számára írt filozófia fontosságáról beszélgettünk.
– Lévén hogy ez lesz az első, magyar lapban megjelent interjúd, először a magyar kötelékeidről szeretnélek kérdezni, hiszen tudom, hogy Budapesten születettél, és családod magyar gyökerű.
– [Magyarul:] Beszélek magyarul, de olyan régen nem beszéltem, hogy inkább maradjunk az angolnál. [Angolul folytatja:] Tehát Budapesten születtem, Budán, a családom pedig illegálisan utazott Bécsbe „nyaralni” 1980-ban vagy 81-ben. Bécs után Rómába mentünk, ahol volt egy szervezet, amely orosz zsidóknak segített eljutni Izraelbe vagy Amerikába. Összeköttetésbe kerültünk velük, egy évig Rómában éltünk, majd végül Amerikába jöttünk. A családom tagjai, a szüleimen, a testvéreimen és az ő gyerekeiken kívül, tehát a távolabbi rokonaim, akikből nincs olyan sok, a mai napig mind Magyarországon élnek.
– Akkor hamarosan vegyenek majd ÉS-t! Ha lenne az itteni újságárusoknál The Point magazin, mindenképp megvenném, hogy nyomtatásban olvashassam az esszéidet, amelyek nagyszerű példái annak, hogyan lehet filozófiai gondolatmeneteket mindenki számára érthetően, kristálytisztán bemutatni. Mindig is szerettél volna nemcsak szakmai, de a nagyobb nyilvánosság számára is írni?
– Nem, egyáltalán nem. Először mindent, amit írtam, csupán a nagyszerű témavezetőmnek, Sam Schefflernek küldtem el. Még akkor is, amikor már megvolt az állásom, neki küldözgettem az írásaimat, mire ő mondta, ideje volna, hogy felnőjek, és elküldjem folyóiratoknak a munkáimat. De nem, eredetileg nem akartam a nagyobb közönség számára filozófiát írni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.