Szerző: ARATÓ ANDRÁS–HALMAI GÁBOR
2021.07.09.
Ha tehát egy demokratikus kormány ismét alkotmányos rendszert szeretne a Fidesz-kormányok által alkotmányban intézményesített „hibrid rezsim”6 vagy „választási autokrácia”7 helyén, akkor meg kell szabadulnia az Alaptörvénytől. De hogyan? A történelemből ismert hagyományos módszer a forradalmi alkotmányozás, amikor az emberek az utcán megdöntik a rendszert, és annak alkotmánya helyébe egy demokratikus alkotmányozó hatalom által létrehozott másikat állítanak. Ennek az új alkotmánynak a kialakításakor nem alkalmazzák a régi alkotmány eljárási szabályait, hanem újat alkotnak. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy nagyon gyakran polgárháborúval, erőszakkal és vérrel jár, tehát mindenképpen elkerülendő. Persze nem minden erőszakos alkotmányozás forradalmi, csak azok, amelyek előmozdítják az emberek szabadságát.8 Ebben az értelemben a 2011-es Alaptörvény semmiképpen nem forradalmi, nemcsak azért, mert nem kísérte erőszak, hanem mert a cél éppenséggel a szabadság csökkentése volt, amire Orbán „illiberális” jelzője is utal.
A szintén vértelen és az akkori állampártnak az ellenzéki szervezetekkel folytatott kerekasztal-tárgyalásain előkészített 1989-es alkotmányozás célja viszont kétségkívül a szabadság előmozdítása volt, ezért használta a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság a visszamenőleges igazságszolgáltatásról szóló 1992-es határozatában a „jogállami forradalom” kifejezést.9 Eljárási értelemben viszont sem az 1989-es, sem a 2011-es alkotmányozás nem volt forradalmi, hiszen mindkettő az alkotmány elfogadásának az 1949-es alkotmányból származó kétharmados szabályát alkalmazta.10
Véleményünk szerint az Alaptörvény demokratikus jogállami alkotmánnyal történő felváltásához egy újonnan kialakított szabályokkal létrejövő demokratikus alkotmányozó hatalom által megalkotott, a szabadságot visszaállító dokumentumra lenne szükség, a polgárháború és az azzal járó erőszak elkerülésével. Ennek előkészítéséhez szolgálhat alapul a kerekasztal 1989-es megoldása, de arra nem lehet számítani, hogy a kialakított alkotmánytervezetet a 2022-ben megválasztandó Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadná. Ezért azután az általunk elképzelt alkotmányozás csak tartalmában és abban lenne „forradalmi”, hogy nem az Alaptörvény alkotmányozási szabályai alapján készülne, de annyiban semmiképpen nem, hogy elfogadná a polgárháborút és az erőszakot.
Mielőtt részletesen kifejtjük az alkotmányozásra vonatkozó elképzelésünket, lássuk, milyen más javaslatok fogalmazódtak meg a kétharmadot el nem érő ellenzéki választási győzelem dilemmájára vonatkozóan, és azokról mit gondolunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.