Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.06.18.
Die Presse
Egészen példátlan módon, az újságírók győzték meg az igazságügyi biztost és személyesen Ursula von der Leyent, hogy nem hagyhatják szó nélkül a magyar homofób jogszabályt. Az úgy volt, hogy két napja a Bizottság szóvivője a brüsszeli sajtótájékoztatón egyetlen szóval sem említette a vadonatúj magyar jogszabályt, noha az – igen veszedelmes módon – egyenlőségjelet tesz a melegség, illetve a pedofília közé.
A tudósítók azonban nem hagyták annyiban és csaknem fél órán keresztül olvasták Wiegand fejére, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az próbált kibújni a szorításból, és a végén csak annyit tudott kinyögni, hogy Brüsszel utánajár a dolognak. Ám a testület tagjai minden bizonnyal élőben figyelték a fejleményeket színfalak mögül és a hangulat láttán rájöttek, hogy lépniük kell. Így előbb az igazságügyi biztos, majd von der Leyen is Twitter-üzenetben ítélte el a magyar Országgyűlés határozatát.
Orbán ezen persze felháborodott, így elengedte a láncról Kovács Zoltánt, aki a maga módján igyekezett jobb belátásra bírni a testület elnökét. Brüsszeli magyar körök szerint a kirohanást az magyarázza, hogy a kormányfő a túlélésért harcol, ezért igyekszik éket verni az ellenzék soraiba, és ez sikerült is, hiszen a Jobbik vele együtt szavazott.
Ám az EU-val aligha kerülheti el az újabb összecsapást, bár majd meglátjuk, mennyire áll a sarkára von der Leyen. De itt már a hangsúly a jogállami mechanizmuson van, miután a héten elkészült az alkalmazás kézikönyvének tervezete. Abból az derül ki, hogy Brüsszel pontosan tudja: Orbán famíliája és baráti köre teletömte a zsebét uniós pénzekkel. A nyílt konfrontáció őszre várható, miután valóságos csoda volna, ha Magyarország kimaradna azok közül, akik ellen elsőként vetik be a demokratikus normák védelmét szolgáló rendszert.
Euractiv
Az ILGE, az európai homo- és transzfób incidenseket nyomon követő civil szervezet igazgatója arra szólítja fel az EU-t, hogy semmiképpen se nézze tétlenül az LMBT-ellenes magyar törvényt, mert saját hitelessége forog kockán. Evelyne Paradis szerint most komoly vizsga elé kerül az unió, mert nem egyszerűen az értékekről, hanem arról is szó van, hogy mit tesz azok érvényesüléséért. Hiszen az egyik tagállam éppen lekoppintja a korábbi, orosz szabályozást, szembemegy az uniós joggal, megsérti a nemzetközi emberi jogokat, benne a közösség alapjogi chartájával.
Az európai vezetőknek meg kell mutatniuk: vannak annyira tökösek, hogy ne hagyják annyiban. Hiszen a szavahihetőségét kockáztatja olyan kulcskérdésekben, mint az egyenlőség és az emberi jogok. Ha nem lép, egyfelől az EU polgárai kérdezhetik, hogy milyen értékközösség az, ahol ilyen törvények láthatnak napvilágot – minden következmény nélkül. Másfelől miként tudna a szervezet ezek után példát mutatni a világban?
Ha valamikor, akkor ezúttal jött el igazán az ideje, hogy Brüsszel bevesse az eszközeit, a kötelezettségszegési eljárástól a pénzügyi eszközök megvonásáig. Értésre kell adnia, hogy egyetlen kormány sem sértheti meg büntetlenül az emberi jogokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az EU nem nézi el, még egy miniszterelnöknek sem, ha az próbálja megosztani a társadalmat és egyeseket másodrendű polgárokká igyekszik lefokozni.
Itt azonban a tagállamok felelőssége is felmerül, nem bújhatnak a Bizottság mögé. Támogatniuk kell, hogy büntessék meg Magyarországot. Hiszen kiderült, mennyire sokat hozhat bizonyos politikai konyhára, ha ellenséget kreálnak az LMBT-emberekből. Fontos pontokat lehet vele szerezni az ellenzékkel szemben, és mozgósítja a saját híveket. Ennek azonban megálljt kell parancsolni. Mivel szó szerint emberéletek múlhatnak rajta. Úgy hogy vizsgázik az unió, meg kell mutatnia, hogy a polgárok fontosabbak számára, mint a politika.
Die Welt
A jobboldali lap úgy látja, hogy az új törvénnyel Orbán Viktor a liberális társadalmak ellen kelti a hangulatot. És senki se dőljön be annak az állításának, hogy itt gyerekek védelme forog kockán a pedofilokkal szemben, mert az dicséretes volna, csak éppen nem igaz. Sőt, az ellenkezőjéről van szó. Magyarországon tabunak számít a gyerekek molesztálása a családon belül vagy a baráti körben. A katolikus egyház pedig azt állítja, hogy náluk ilyesfajta gondok egyáltalán nincsenek. A kormány viszont alkotmánymódosítással és új jogszabállyal táplálja azt a rég megcáfolt előítéletet, miszerint a melegek veszélyt jelentenek a kiskorúakra nézve.
Amikor a teológus, Perintfalvi Rita nemrégiben könyvben mutatta ki, hogy bizony, előfordultak ilyen incidensek az egyházban, a Püspöki Konferencia elnöke, Veres András azt bizonygatta, hogy a magyar ember és kultúra gyerek- és családbarát, ezért magyar földön nem jellemzőek az ilyen esetek. Azok okát Nyugat-Európában, a liberalizmusban és a liberális emberképben kell keresni.
Pont ezt mondja a kormány is. Azt igyekszik beadni a szülőknek, hogy az országot liberális pedofilok hada fenyegeti, amely csak arra vár, hogy lányokat csináljon a fiúkból és fordítva, hogy azután rájuk másszon. A gyerekvédelem a hivatkozási alap, hogy LMBT-ellenes legyen hangulat, a közvélemény elforduljon a nyugati liberális társadalomtól. A hivatalos propaganda (Kovács Zoltán) azt mennydörgi: nem kérünk bocsánatot, amiért igyekszünk megóvni az utódainkat.
Ezért tényleg nem is kellene mentegetőzni, ám az erőszakos nemi incidensek nem ott szaporodnak el, ahol nyílt vita folyik a nemiségről, hanem ott, ahogy dohos tabuk uralkodnak, a korlátozó erkölcstelenséggel és az öntelt műveletlenséggel együtt. Az Orbán-kabinet most pont ezt teszi meg normának.
Politico
Békülékeny hangot ütött meg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a német uniópártok kancellárjelöltje. Laschet egy brüsszeli interjúban úgy fogalmazott a jogállami vita kapcsán, hogy az EU-nak jeleznie kell: nem kezel le egyetlen tagországot sem, hiszen a korábbi Varsói Szerződés tagjai erre igen érzékenyek, miután esetükben a szabadság összekapcsolódott a nemzeti függetlenséggel.
Jelezte ugyanakkor, hogy az uniónak ragaszkodnia kell a demokratikus elvekhez, mert a közösségi jog minden kormányt kötelez, beleértve a magyar és a lengyel vezetést is. Ám meg kell találni a módját, hogy a Nyugat megértse ezeket az országokat, ideértve történelmüket. El kell érni továbbá, hogy az eddigiekhez képest ismét jobban bekapcsolódjanak az európai folyamatokba.
Ám egyúttal elképzelhetőnek nevezte, hogy a külpolitikában áttérjenek a többségi döntéshozatal elvére. Továbbá, hogy módosítsák az alapszerződéseket, arccal a több Európa felé. Mert az EU-nak nagyobb jogkörhöz kell jutnia a nemzetközi terrorizmus, illetve bűnözés ellen. Úgy fogalmazott, hogy új lendületre van szükség a járvány után.
Önmagáról azt mondta, hogy politikai stílusa ötvözi Merkel józanságát és Macron európai reformszenvedélyét. Hozzátette, hogy miután Aachen a szűkebb hazája, földrajzilag közelebb van Párizshoz, mint Berlinhez. De ezzel együtt úgy gondolja, hogy a gazdasági mentőcsomag egyszeri alkalom, nem lehet rendszert csinálni a közös eladósodásból.
Jelezte ugyanakkor, hogy az uniónak ragaszkodnia kell a demokratikus elvekhez, mert a közösségi jog minden kormányt kötelez, beleértve a magyar és a lengyel vezetést is. Ám meg kell találni a módját, hogy a Nyugat megértse ezeket az országokat, ideértve történelmüket. El kell érni továbbá, hogy az eddigiekhez képest ismét jobban bekapcsolódjanak az európai folyamatokba.
Ám egyúttal elképzelhetőnek nevezte, hogy a külpolitikában áttérjenek a többségi döntéshozatal elvére. Továbbá, hogy módosítsák az alapszerződéseket, arccal a több Európa felé. Mert az EU-nak nagyobb jogkörhöz kell jutnia a nemzetközi terrorizmus, illetve bűnözés ellen. Úgy fogalmazott, hogy új lendületre van szükség a járvány után.
Önmagáról azt mondta, hogy politikai stílusa ötvözi Merkel józanságát és Macron európai reformszenvedélyét. Hozzátette, hogy miután Aachen a szűkebb hazája, földrajzilag közelebb van Párizshoz, mint Berlinhez. De ezzel együtt úgy gondolja, hogy a gazdasági mentőcsomag egyszeri alkalom, nem lehet rendszert csinálni a közös eladósodásból.
Spiegel
A szlovén miniszterelnök, aki éppen két hét múlva átveszi az EU soros elnöki teendőit, nagyon szeretne olyan lenni, mint Orbán. Próbálja megzabolázni a bíróságokat, a sajtót, az állami szerveket, mérgezi a politikai légkört. Úgy hogy válaszul a minap a négy legfontosabb ellenőrző testület (a Számvevőszék, az Adatvédelmi Hatóság, a polgárjogokért, illetve a korrupció elleni harcért felelős hivatal) elnökei Európában egészen példátlan nyilatkozatban figyelmeztettek arra, hogy a hatalom, és az oldalán álló média, illetve közösségi portálok részéről sorozatos és összehangolt támadások érnek állami intézményeket, amely dolga éppen az, hogy a kormány körmére nézzenek.
Aggasztó állapotokat talált tényfeltáró körútja során a német zöldek 3 képviselője, akik úgy látja, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy azt általában nyugaton gondolják. Merthogy Jansa, aki bevallottan az illiberális demokrácia híve, magyar mintára tekintélyuralmi rendszert igyekszik meghonosítani. És ez csak még veszélyesebb teszi a dolgot.
Orbánhoz hasonlóan először ő is a sajtót vette elő. A közmédia vezetését lecserélte, a távirati iroda támogatását megkurtította. Ezzel párhuzamosan magyar befektetők révén próbál kormánybarát sajtóbirodalmat kiépíteni. Az igazságszolgáltatás függetlenségét nem sokra tartja. Ezek után Brüsszelben sokan kérdezik, miként képviselheti az EU-t egy olyan ország, amely ekkorát bemosott a jogállami elveknek. Attól félnek, hogy Jansa a következő félévben az unió ellen mozgósítja híveit.
Még az is lehet, hogy kilép a Néppártból, hogy csatlakozzon a magyar és olasz euroszkeptikusokhoz. Azaz nem kizárt, hogy éppen egy új Orbán növi ki magát. Ám ennek ellentmond, hogy kisebbségben van, és sűrűn kell bizalmatlansági indítvánnyal szembenéznie. Csak azért uralkodhat, mert az ellenzék megosztott. De az sem volna jobb, ha utóbbi kerülne a kormányrúdhoz, hiszen alatta teljesen leálltak a reformok, viszont neki is köszönhető az általános korrupció, az uniós pénzek lenyúlása.
Le Monde
Lehet, hogy a járvány véget vet a szociális és költségvetési dömpingnek az unióban. A minimálbérek a legtöbb tagállamban nőnek, főként a keleti részen folytatódik a „felzárkózás”, ideértve Magyarországot. A nacionalista Orbán Viktor azt ígérte a minap, hogy több szakaszban ugyan, de 167 ezerről 200 ezer forintra megy fel a legalacsonyabb bér. Ez csaknem 20 %-os növekedést jelentene, amihez társulna viszont ellentételként a vállalati adó csökkentése.
Természetesen a bejelentést kizárólag a választás magyarázza, a magyar minimálbér utána is a legalacsonyabbak közé tartozna Európában, csak a bolgár és a román szintet múlná felül. A lépés ugyanakkor bizonyos fokig ellentmond annak, hogy a földrész keleti felének egy része nem szeretné, ha a költségvetési és szociális feltételeket tekintve közelítene a Nyugathoz. Hiszen a munka alacsony járulékos kiadásai, vagyis az olcsó munkaerő folytán külföldi beruházásokat tud magához vonzani.
Csakhogy a modell beleütközik saját korlátaiba. Hiszen az áhított jólét mindenképpen együttjár a magasabb jövedelmekkel. Orbán a PiS-t utánozza, amikor pótlólagos juttatásokat helyez kilátásba az embereknek. De az ilyen intézkedések persze messze nem pótolják a jóléti állam megteremtését, és mindenképpen van bennük egy konzervatív, tekintélyelvű elem Ezzel együtt lassan, de biztosan halad a Kelet felzárkózása.
Financial Times
A kommentár úgy látja Biden európai útja után, hogy Amerika visszaveszi vezető helyét a világban, de ismét beköszönt a nagyhatalmi versengés és országcsoportok állnak majd szemben egymással. Azaz véget ér a liberális internacionalizmus, noha a globális függőségi viszonyok jottányit sem változnak. Elég csak a Covid-19-re vagy az éghajlatváltozásra gondolni. Ám a nemzetek erőtlensége nem képes lefékezni a nacionalizmus erősödését. És a gyengébb országoknak el kell dönteniük, hogy melyik nagyhatalom: az USA vagy Kína mellé állnak-e.
A felbátorodott, felemelkedő Peking és a bosszús, ám hanyatló Moszkva nem hajlandó elfogadni egy olyan nemzetközi rendet, amely szerintük a nyugat uralmának tartósítását célozza. Hszi azt szeretné, ha Kína nagy játékos lenne. Putyin azon van, hogy visszaszerezze befolyását a volt szovjet övezetben. A következmény az, hogy a nemzetközi szabályok helyébe rivalizáló csoportok lépnek.
Egyes nemzetek a partvonalról fogják nézni a fejleményeket. Mások próbálják fenntartani a különleges gazdasági viszonyt Kínával, de közben az amerikai védőpajzs alá bújnak. Szokás azt mondani manapság, hogy az autokraták előnyben vannak. Az persze igaz, hogy hazai ellenzék híján Peking és Moszkva jóformán mindent büntetlenül megtehet.
De ha szövetségek állnak egymással szemben, akkor az a Nyugat javára szól. Ezért próbálta Biden most mozgósítani a partnereket, miután összecsapás készül Kínával. Putyin tüske a köröm alatt, a rendszerszintű veszélyt Peking jelenti. Persze a transz-atlanti együttműködésben fennmaradnak a feszültségek. A franciák mindig is gyanakodva fogják nézni az amerikai szándékokat. Merkel kiszolgálja az ország gazdasági érdekeit, ebben demokratikus elkötelezettsége sem akadályozhatja meg.
Ám Kína agresszív nyomulása folytán Európa lassan számot vet azzal, hogy kényelmetlen stratégia valóság formálódik. Washington szerint a felismerés folyamata lehetne gyorsabb is, de Biden nyugodtan gondolhatja úgy, hogy érdemes volt ellátogatnia az öreg földrészre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.