PRAKTIKÁK ÉS LEJÁRT LEMEZEK – JOGÁLLAMISÁG HELYETT

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.06.04.

Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága elutasította a magyar kormány keresetét, amellyel azt akarták elérni, hogy ne folytathassák tervezett jogállamisági eljárást. Ez még a 2018 őszen készült jelentésen alapul, amit Judith Sargentini akkori európai parlamenti képviselő készített. Ebben sorra vette azokat az eseteket, amikor Magyarország szembement az unió alapértékeivel. A magyar beadvány azt sérelmezte, hogy a parlamenti szavazásnál megsértették az unió működéséről szóló szerződést, mivel azoknak a voksát nem vették figyelembe, akik tartózkodtak. Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos szerint brüsszeli-luxemburgi és budapesti oldalon is politikai üzenete van a történetnek. Vele beszélgettünk.

– Mi az uniós bírósági döntés jelentősége?

– Megerősítette azt, amit eddig is tudtunk. Az Európai Parlamentben már 2017 óta érvényes az a szabály, hogy a jelentésekről szóló szavazásoknál az igenek és a nemek aránya számít, a tartózkodás pedig azt jelenti, amit maga a szó is kifejez: az illető nem óhajt voksolni, tehát szavazatot egyik oldalra sem ad. Így a tartózkodás nem számít a kétharmados többségnél. A távollévő lényegében ugyanabba a kategóriába tartozik, mint aki a tartózkodás gombot nyomja meg, mert egyiket sem veszik figyelembe. A bíróság most – magyar kérésre – hivatalosan is megerősítette ezt az álláspontot. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a 2018 szeptemberében nagy többséggel – és sok néppárti képviselő szavazatával – elfogadott Sargentini-jelentés továbbra is érvényes...

ITT OLVASHATÓ