PÁR GONDOLAT ANTALLRÓL ÉS KISRŐL – AZ UTÓBBI KÖNYVÉT OLVASVA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: DEBRECZENI JÓZSEF
2021.05.28.

Kis János biográfiájából (Szabadságra ítélve) egy nagy erkölcsi tudatossággal megélt élet képe bontakozik ki az olvasó előtt. A beszélgetőpartnerei segítségével imponáló szellemi és morális nívón zajló emlékezés konstans eleme az önreflexió és az önkritika munkálkodása, ennek részeként az empátia, az egykori ellenfelek motívumait érteni akaró szándék (legalább utólag). Nagy odaadással olvastam végig kétszer is a könyvet (számos részletét háromszor, midőn végleg eldőlt, hogy írok róla), miközben az Arcanum digitális archívumából előhalásztam egy csomó korabeli szöveget. A Beszélő, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Magyar Fórum cikkeit, parlamenti beszédeket; előkerestem a kerekasztal-tárgyalások jegyzőkönyveinek kulcsfontosságú részleteit, de megnéztem régi videókat, köztük az 1990-es Antall–Kis-tévévitát, végül ismét kézbe vettem Bibó néhány ikonikus szövegét is. Újraéltem a demokratikus rendszerváltozás és az első parlamenti ciklus fölemelő és lesújtó mozzanatait, az MDF és az SZDSZ régi harcait, melyek után legvégül bekövetkezett az antidemokratikus rendszerváltozás.

Kis számára is ilyen összefüggésben adódik a legfőbb tanulság. „Igen, ebben látom a békés átmenet legnagyobb – a későbbi fejleményekre nézve döntő jelentőségű – kudarcát... a tárgyalásos útban benne rejlett a lehetőség, hogy a felek elismerjék egymást a demokratikus köztársaság társalapítóiként, aminek... óriási hosszú távú jelentősége lett volna. Az új demokrácia létrejötte esélyt adott a polarizáltság felszámolására, a tárgyalásos rendszerváltás növelhette volna ezt az esélyt... [Ám] a polarizáció kerekedett felül, ami aztán addig tartott, amíg a Fidesz alakjában meg nem jelent az a párt, amely a polarizációt a demokrácia felszámolásának tudatosan használt eszközévé tette.”

A múlt tanulságaiból adódik a jövő feladata: „...meggyőződésem, hogy addig nem lesz Magyarországon stabil demokrácia, amíg a politikában meghatározó szerepet játszó csoportok nem fogadják el egymást legitim versenytársnak és partnernek... A modernitáshoz és a zsidósághoz való viszony felemássága... a magyar társadalomfejlődés máig megoldatlan problémája... ezen... elzárkózással nem lehet segíteni; tehát addig kell keresni a párbeszédet azokkal, akikkel lehet, amíg... el nem jutunk oda, hogy a sokféle kulturális és világnézeti hátterű magyar állampolgárok politikai közösséget alkossanak... Ezért a népiekkel való próbálkozás kudarcából sem az következik szerintem, hogy bele se kellett volna vágni, hanem épp ellenkezőleg: hogy az Orbán-rezsim utáni időkre készülődő politikai erőknek is folytatniuk kell, minden erővel.” (Kiemelés: D. J.)...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/21. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/21. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)