Szerző: PÓSFAI ORSI
2021.06.19.
Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye, amelyhez Magyarország 1990-ben csatlakozott, leszögezi a gyermek részvételhez való jogát, ami az aktív cselekvésen (hogy például részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában) túl azt is jelenti, hogy a gyerekek megnyilvánulhatnak, egyénenként és csoportban is, elmondhatják véleményüket, kifejezhetik érzéseiket. A gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme pedig nem csak a szülők dolga az egyezmény szerint, hanem a teljes társadalomé: a családé, a közvetlen közösségé, az intézményeké és szakembereké, valamint a törvényeket alkotóké és az államé is.
Az egyezmény értelmében a gyerek legfőbb érdeke az, hogy minden őt érintő helyzetben az érte felelős felnőtteknek olyan döntést kell hozniuk, ami neki a legjobb. Tehát ha például, tegyük fel, egy gyerek bizonytalan a szexualitásában, akkor a szüleinek és a vele kapcsolatba kerülő intézményeknek biztonságos teret kellene teremteniük számára ahhoz, hogy kérdéseket tehessen fel és ezekre lehetőség szerint válaszokat is kapjon – függetlenül attól, hogy a szüleinek amúgy mi az értékrendje.
Mert nem az az elsődleges, hogy mi volt a szülő elgondolása a gyermeke „helyes szexuális neveléséről”, hanem a rá bízott kiskorú fizikai és mentális jólléte.
A magyar társadalom többsége egyébként abban biztosan nem ért egyet Orbánnal, hogy a szexuális nevelés kizárólag a szülőre tartozna: az UNICEF nemzetközi gyermekjogvédő szervezet megbízásából a Publicus Intézet 2020 májusában készített reprezentatív felmérést a témában, amelyből kiderült, hogy a magyarok többsége a tanároktól és a szülőktől együtt várja a megfelelő felvilágosítást. A válaszadók 94 százaléka szerint a szülőnek feladata gyermeke szexuális nevelése, azonban 82 százalék szerint a pedagógusoknak is részt kell venniük a szexuális felvilágosításban.
A jelenlegi oktatási rendszer azonban ezt az igényt nem elégítette ki eddig sem, a felmérésben a válaszadók 55 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a gyerekek sem a nemi betegségekről, sem a biztonságos szexről nem tudnak meg eleget az iskolában. A legtöbben (35%) azt nyilatkozták, saját korcsoportjuktól hallottak először a szexualitásról, 20 százalékuk emlékezett úgy, hogy a szüleitől, családtagjaitól kapott szexuális felvilágosítást, és csak 14 százalék válaszolta azt, hogy először a tanáraitól hallott a témáról...
A magyar társadalom többsége egyébként abban biztosan nem ért egyet Orbánnal, hogy a szexuális nevelés kizárólag a szülőre tartozna: az UNICEF nemzetközi gyermekjogvédő szervezet megbízásából a Publicus Intézet 2020 májusában készített reprezentatív felmérést a témában, amelyből kiderült, hogy a magyarok többsége a tanároktól és a szülőktől együtt várja a megfelelő felvilágosítást. A válaszadók 94 százaléka szerint a szülőnek feladata gyermeke szexuális nevelése, azonban 82 százalék szerint a pedagógusoknak is részt kell venniük a szexuális felvilágosításban.
A jelenlegi oktatási rendszer azonban ezt az igényt nem elégítette ki eddig sem, a felmérésben a válaszadók 55 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a gyerekek sem a nemi betegségekről, sem a biztonságos szexről nem tudnak meg eleget az iskolában. A legtöbben (35%) azt nyilatkozták, saját korcsoportjuktól hallottak először a szexualitásról, 20 százalékuk emlékezett úgy, hogy a szüleitől, családtagjaitól kapott szexuális felvilágosítást, és csak 14 százalék válaszolta azt, hogy először a tanáraitól hallott a témáról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.